A Hadviselő államok időszakában (Kr. e. 476–221) a Qi államban élt egy tudós: Aizi, akinek volt egy barátja, Mao Kong.
Egyik nap, mikor Mao elment meglátogatni Aizit, ezt mesélte neki: „A múlt hónapban egy jókora darab hús esett le az égből. 100 méter hosszú és 34 méter széles volt!”
Aizi hitetlenkedve megkérdezte: „Komolyan?”
Mao kijavította magát: „67 méter hosszú volt”. Látva, hogy Aizi még mindig hitetlenkedik, ismét korrigálta magát: „Kb. 34 méter hosszú volt”.
Aizi nevetve megkérdezte: „Pontosan hol esett le az a húsdarab az égből?” Mao nem tudott rá válaszolni. Beismerte, hogy ez volt minden, amit mondtak neki.
Kedvesen, de komolyan azt mondta Aizi a barátjának: „Nagyon felelőtlen úgy terjeszteni valamit, amit hallottál az utadon, mintha igazán megtörtént volna, vagy szóbeszédet terjeszteni anélkül, hogy utána járnál.”
A „hallani az utcán és terjeszteni az úton” kifejezés Konfuciusz (Kr. e. 552–479) – az egyik legnagyobb kínai filozófus – egyik tanítására vezethető vissza.
Konfuciusznak vagy Kong Zinek sok tanítványa volt, és a tanításaiban nagy hangsúlyt fektetett az erkölcsre és a hűségre. Azt mondta egyszer a tanítványainak: „Elmondani azt, amit az utcán hallottunk, az az erényünk eldobása”.
Ezt a „Konfuciusz írásai” című könyvben jegyezték le, mely Konfuciusz mondásainak és ötleteinek gyűjteményét tartalmazza. Úgy tartják, hogy Konfuciusz tanítványai írták le és állították össze a könyvet a Hadviselő államok időszakában.
Később a mondás: 道聽塗說 (dào tīng tú shuō), amelyet így lehet fordítani: „hallani az utcán és terjeszteni az úton” egy szólássá vált. Arra használják, hogy jellemezzenek egy olyan felelőtlen viselkedést, mint a szóbeszéd, híresztelés vagy pletyka terjesztése.
Forrás:
