A klasszikus kínai festészet kevésbé foglalkozik a pontossággal és inkább az érzelmekkel. A művészi koncepció, vagy kínaiul yi jing, a műalkotás által közvetített hangulat. Ebben a történetben egy nőt rabul ejt egy festmény. Fiatal tudósokat ábrázol, akik az élet értelmén töprengenek. Egy befejezetlen vers köré gyűltek: Fiatalkoromban a szívem elhatározta, A régi idők hőseit csodálva. Dicsőséggel tér haza… Gondolataiba merülve, egy tökéletes utolsó sorral döbben rá: Ez az élet, mire való? Videó: https://sypa.us/LostInaPainting

A farkas a világ egyik legelterjedtebb emlőse. A háziasított kutya őse. Sok különböző farkas fajta létezik, azonban általánosságban elmondható róluk, hogy jellemzően vérengzőek és nagyon élesek a fogaik is, amelyekkel széttépik a zsákmányuk húsát. Gyakran veszélyt jelentenek az emberekre és a háziállatokra is. Íme egy mese a farkasról, amely széles körben elterjedt Kínában: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy keményen dolgozó pásztorfiú, aki nagyon jól ápolta és őrizte a juhnyájat. Egyik nap látta, hogy egy farkas követi a juhnyájat, de megtartja tőlük a távolságot. Ettől egészen éberré vált. A farkas távolról, a domboldalról figyelte őket minden nap, és nem tett semmit, ami támadásra utalt volna. A juhászfiú úgy…

A Tai-hegy, más néven Taishan, Kína egyik legszentebb hegye. Számos kínai császár tisztelgett a hegy előtt több évszázadon keresztül, áldozatukat ajánlva fel a földnek és az égnek. Valójában az egyik első dolog, amit egy kínai császár a trónra lépése után tett, a hegy imádata volt, mivel ezt szükségesnek tartották az ország jólétének és stabilitásának biztosításához.

"A zene egyben orvosság is” - mondta egy híres orvos a Yuan-dinasztia idején. Valójában a zene, az orvostudomány és a gyógyítás kínai írásjegyei ugyanarra az eredetre vezethetők vissza.

A Shen Yun Performing Arts a kommunizmus előtti Kína szépségét mutatta be, beleértve a múltból a jelenbe nyúló megható történeteket, Ausztria, Németország, Ausztrália és az Egyesült Államok kilenc városában.

Kínában az a szokás, hogy a bal oldalt férfinak, a jobb oldalt pedig nőnek tekintik. Ez a szemlélet áthatja az emberek mindennapi életének minden területét. Hogyan alakult ki ez a szokás? A legenda szerint, miután a kínai nép őse, Pangu istenséggé vált, a testrészeiből és szerveiből alakult ki a Nap, a Hold, a csillagok, a hegyek, a folyók, a tavak, minden földi dolog és minden élőlény. A „Wu Yun Nian Li Ji” című könyv, amelyet Xu Zheng írt a Három Királyság idején, azt állítja, hogy a kínai nép Napja és Holdja Pangu két szeméből alakult ki. A Napisten volt Pangu bal szeme, a Holdisten pedig Pangu jobb szeme. Ez volt…

A „Felfelé húzni a palántákat, hogy segítsük azok növekedését” szólás egy cikkből, a „Gong Sun Chou Shang”-ból ered, melyet Mengzi [1] (Mencius néven is ismert) írt, aki a kínai történelem egyik nagy filozófusa.

Bízz a fényben; Növekedj a mocsokból kiemelkedve; Higgy az új kezdetekben.

– kínai mondás