• Kultúra

    Csodák az osztályteremben

    Amikor egy morcos gyerekből barátságos gyerek lesz, amikor egy önző fiú figyelmet mutat, amikor egy tanulási nehézségekkel küzdő diák megtanul önállóan olvasni, és amikor egy egyébként boldogtalan lány optimista lesz, akkor tudja az ember, hogy valami rendkívüli történt.

  • Kultúra

    A hagyományos színek másodlagos jelentése (4. rész)

    Az arany jelentése a művelési körben más, mint a modern közgazdászok vagy fizikusok értelmezése. Például a buddhák és istenek leírása gyakran kapcsolódik az aranyhoz. Ide tartoznak az aranyozott Buddha-szobrok is, mivel úgy tartják, hogy Buddha teste aranyból van. A taoisták az ősi időkben szintén „arany elixírről” vagy az „arany megvilágosodott lény” felé való művelésről beszéltek. Ezek az elméletek összhangban voltak az ókori egyiptomiak megértéseivel. Valójában a Buddhával vagy az istenekkel kapcsolatos arany fogalma túl van a három birodalmon, és különbözik az öt elem (fém, fa, víz, tűz és föld) „fémjétől”.

  • Kultúra

    Az elnézés könyörületességet vált ki másokban

    Zhang Jin a Ming Dinasztiában (1368-1644) született a régi Kínában. Feleségül vett egy Liu nevű asszonyt, aki gazdag családból származott. Zhang Jin édesanyja rendkívül uralkodó és irigy jellemű volt. Három korábbi menyét mind elüldözte, mert azok egyszerűen képtelenek voltak elviselni, ahogy az asszony bánt velük. Li volt a negyedik menye. Akit miután beköltözött Zhang családjába, mindenki csodálkozására nagyon megszeretett az asszony.

  • Kultúra

    A csodálatos mitikus lény, a kínai sárkány

    A kínai kultúrában a sárkányt isteni lényként írják le, akinek óriási, selyemhernyó alakú teste van, pikkelyei, mint a pontynak, feje, mint a tevének, szarvai, mint a szarvasnak, szemei, mint a szellemnek, karmai, mint a sasnak, mancsa, mint a tigrisnek, és fülei, mint az ökörnek.

  • Kultúra

    Az elnézés történetei az ősi civilizációkban

    (Minghui.org) Mind a keleti, mind a nyugati civilizációkban sok történet szólt az elnézésről. Az ókori görög mitológia szerint Prométheusz, a tűz titán istene megszánta az embereket, amikor látta, milyen nehéz az életük, és ellopta a tüzet Apollóntól, a Nap istenétől, és odaadta nekik. Zeusz, az istenek királya az Olümposzon úgy büntette Prométheuszt, hogy a Kaukázus hegységben egy sziklához kötözte, és kitette az elemeknek. És minden nap egy sast küldött, hogy kitépje a máját, és megegye. Egyik napról a másikra a mája visszanőtt, hogy aztán másnap ismét megehessék, és ez a körforgás folytatódott. Hosszú ideig szenvedett, míg végül Héraklész kiszabadította, aki egy nyíllal agyonlőtte a sast.

  • Kultúra,  Történelem

    Nem teheti azt, amit szeretne 力不從心

    A “力不從心” (lì bù cóng xīn) kínai szólás azt jelenti, hogy „nem teheti azt, amit szeretne” vagy valaki képessége nem egyenlő az ambíciójával. Ez a szólás egy Ban Chao-ról szóló történetből ered, amelyet a „Késői Han könyvé”-ben* jegyeztek le.

  • Egyéb kategória,  Kultúra

    Egy új élet: Egy svéd nő felépül a késői stádiumú rákból

    Amikor a műtét és a kemoterápia nem tudta meggyógyítani a petefészekrákot, Janett részt vett egy Fálun Dáfá szemináriumon. „Ahogy ott ültem, elfelejtettem minden fájdalmamat és gondomat. Az első napon, még mielőtt a videó elkezdődött volna, tisztán éreztem, hogy energia borítja be a testemet – az egész testem forró volt. A kilenc nap alatt úgy éreztem, hogy az energia egyre erősebb, a mentális állapotom napról napra jobb lett, és végül minden kellemetlenségem eltűnt. Remekül érzem magam.”

  • Kultúra

    Az ember életének forrása a saját lelke

    A legtöbb ember hisz abban, hogy van lelke, de csak keveset tudunk arról, mikor és hogyan kezdi el uralni az emberi testet. Néhány nyomot találhatunk egy történetben a „Zibuyu II. kötet” című könyvben, amit Yuan Mei, egy tudós és író írt, aki a Qing-dinasztiában élt (Kr. u. 1636).