Az oktatás fontos szerepet játszik az egyén jólétének és önmegvalósításának elősegítésében, a társadalmi stabilitás megőrzésében és a nemzet jövőjének biztosításában. Az emberi történelem egyetlen nagy civilizációja sem vette félvállról az oktatást. A nevelés célja az emberiség erkölcsi normáinak fenntartása és az istenektől kapott kultúrájának a megőrzése. Ez az az eszköz, amellyel átadásra kerülnek az ismeretek és a szakmai tudás, valamint ez biztosítja az emberek közötti szocializációt.

Az emberi civilizáció során számtalan könyv írt arról, hogy mi az igazi szépség. A hívők tudják, hogy a világ minden csodája a mennyből származik. A mélyreható művészet egy kísérlet arra, hogy újrateremtse és láthatóvá tegye a mennyország szépségét az emberi világban. A művész ihlete az istenektől származik. Ha a művészek ihletet és áldást kapnak az istenektől, akkor szakterületük kiemelkedő alakjaivá válhatnak.

A törvényekben lakozik a méltányosság és az igazságosság ereje, amely támogatja a jót és megbünteti a rosszat. Hogy mi a jó és mi a rossz, azt azoknak kell meghatározniuk, akik a törvényeket írják. A hívők szemszögéből nézve ezek a kritériumok Istentől származnak. Ezért a vallási szentírások képezték az emberi társadalmat irányító törvények alapját. Hammurapi törvénykönyve az ókori Babilonban az első írott törvény volt valószínűleg az emberi történelemben, mely egy kőtáblára volt vésve. A kód felett egy erőteljes jelenet látható: Sámasz, a nap és az igazságosság istene adja a törvényeket Hammurapi királynak. Ez a kép tehát azt ábrázolja, hogy az istenség hogyan ad felhatalmazást egy emberi uralkodónak arra, hogy a törvények…

Az Ég megteremtette az embert, felruházta bölcsességgel és erővel. Elrendelte, hogy az élete olyan legyen, amelyben learatja munkája gyümölcsét, és legyen miből megélnie. Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata szerint "magától értetődőnek tartjuk ezeket az igazságokat, miszerint minden ember egyenlőnek teremtetett, hogy a Teremtő bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, és hogy ezek közé tartozik az élet, a szabadság és a boldogságra való törekvés". [1]

Egy évszázaddal ezelőtt jelentette meg Karl Marx a "Das Kapital" című könyvét, amelyben a magántulajdon eltörlése és annak a köztulajdonnal való felváltása mellett érvelt. Egy évszázaddal később a világ országainak egyharmadában bevezették a kommunista köztulajdon e formáját. A szovjet blokk összeomlása után az 1990-es években számos kelet-európai ország "sokkterápián" ment keresztül, hogy visszatérjen a piacgazdasághoz. Más országok, amelyeket nem kommunista pártok kormányoztak, de mégis szocialista államosítást hajtottak végre, és elszenvedték a kollektív tulajdonhoz kapcsolódó nyomorúságot és szegénységet, végül szintén nem tehettek mást, mint hogy piaci reformokat vezettek be.

A kommunista doktrína minden eszközt indokoltnak tart a hatalom megszerzése és megtartása érdekében. A kommunista pártok nyilvánosan hirdetik, hogy az erőszak és a hazugság az eszközei a világ meghódítására és uralására. A kommunista uralom első megjelenésétől a Szovjetunióban napjainkig, azaz alig egy évszázad leforgása alatt a kommunizmus mintegy 100 millió ember halálát okozta. A kommunista párt tagjai gyilkoltak, gyújtogattak, raboltak és hazudtak az embereknek. Minden elképzelhető módszert bevetettek. Gonoszságuk mértéke megdöbbentő. Ráadásul azok többsége, akik részt vettek ezekben az atrocitásokban, nem bánta meg.

A modern világban szinte mindennek köze van a politikához. Egyetlen politikai döntés, törvény, incidens vagy botrány is képes világszerte feldühíteni a közvéleményt. Egy országban egy államfő megválasztása akár világméretű figyelmet kelthet. A legtöbb ember a kommunista politikát csak a kommunista párt uralma alatt álló országokkal hozza összefüggésbe, és úgy gondolja, hogy még ezek az országok is felhagytak a kommunizmus szerint élni. Valójában a kommunizmus különböző formákat öltött, mint például a szocializmus, a neoliberalizmus és a progresszivizmus. Ha közelebbről megnézzük, kiderül, hogy a kommunizmus rosszindulatú kísértete az egész világot uralja.

A feminizmus ma már a társadalom minden szintjén jelen van. Az amerikai Harvard Egyetem 2016-os felmérése szerint a nők közel 59% -a támogatja a feminista nézeteket. A kortárs feminizmus egyik fő állítása, hogy a férfi és női nemi szervek fiziológiai különbségeitől eltekintve nincsenek más fizikai és pszichológiai különbségek a nemek között. Ezért a férfiak és nők közötti viselkedésbeli és személyiségbeli különbségek kizárólag társadalmi és kulturális okokra vezethetők vissza. E logika szerint a férfiaknak és a nőknek az élet és a társadalom minden területén teljesen egyenlőnek kellene lenniük, és a férfiak és nők közötti "egyenlőtlenség" minden megnyilvánulása kizárólag az elnyomó és szexista kultúra és társadalom eredménye.

Az 1960-as évek óta számos hagyományellenes mozgalom került előtérbe Nyugaton, köztük a modern feminizmus, a "szexuális felszabadulás" és a melegek jogai. A család intézményét érte a legnagyobb csapás. A családjogi reformtörvény 1969-es módosításával az Egyesült Államok zöld utat adott az egyoldalú válásoknak. Más országok hamarosan hasonló jogszabályokat vezettek be. Az Egyesült Államokban a válások és a házasságok aránya óriási mértékben megváltozott. Az 1960-as és 1980-as évek között a válások aránya több mint kétszeresére nőtt. Az 1950-es években a házasságban élő szülők gyermekeinek körülbelül 11 százalékát érintette a válás. Az 1970-es években ez a szám 50 százalékra emelkedett. [1] Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint 1956-ban az Egyesült…

A világ népeinek megvannak a maguk ősi mítoszai és legendái arról, hogyan teremtették az istenek az embert a saját képmásukra. Ezek a hagyományok képezik a népek erkölcsének és kultúrájának az alapját, és a Mennyországba való visszatérés útját nyújtják azok számára, akik hisznek benne. Keleten és Nyugaton egyaránt léteznek legendák arról, hogy Nüwa és Jehova hogyan teremtette meg a maga népét.