Az Európai Parlament,
–tekintettel a hongkongi helyzetről szóló 2019. július 18-i, a Gui Minhai, Kínában bebörtönzött kiadó ügyéről szóló 2016. november 24-i, a Hongkongban eltűnt könyvkiadói munkatársak ügyéről szóló 2016. február 4-i állásfoglalására, valamint a Hongkonggal kapcsolatos korábbi ajánlásaira, és különösen a 20 évvel az átadást követően Hongkongról szóló, 2017. december 13-i ajánlására,
–tekintettel a Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen az EU és Kína kapcsolatairól szóló, 2018. szeptember 12-i és 2015. december 16-i állásfoglalására,
–tekintettel a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus által 2020. május 28-án elfogadott, a hongkongi nemzetbiztonsági törvényről szóló határozatra,
–tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az Európai Unió nevében 2020. május 22-én és 29-én kiadott, Hongkongról szóló nyilatkozatokra,
–tekintettel a 2019. április 9-én megrendezett, 21. EU–Kína-csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
–tekintettel Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) 1990. április 4-én elfogadott és 1997. július 1-jén hatályba lépett alaptörvényére,
–tekintettel a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című, 2016. június 22-i közös közleményére (JOIN(2016)0030), a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005), valamint a Tanács „A Kínára vonatkozó uniós stratégia” című, 2016. július 18-i következtetéseire,
–tekintettel a Bizottság és az alelnök / főképviselő Hongkong Különleges Közigazgatási Területről szóló 2019. május 8-i (JOIN(2019)0008), 2017. április 26-i (JOIN(2017)0016) és 2016. április 25-i (JOIN(2016)0010) közös éves jelentéseire, valamint az ezeket megelőző 20 hasonló jelentésre,
–tekintettel a 2019. november 28-án Hongkongban tartott 13. éves strukturált párbeszédre és a 2019. április 1-jén és 2-án Brüsszelben tartott 37. EU–Kína emberi jogi párbeszédre,
–tekintettel az Egyesült Királyság kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának a hongkongi kérdésről szóló 1984. december 19-i együttes nyilatkozatára, amely „kínai–brit együttes nyilatkozat” néven is ismert,
–tekintettel az EU „Egy Kína” elnevezésű politikájára,
–tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,
–tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet 1966. december 16-án fogadtak el,
–tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A.mivel az 1984. évi kínai–brit együttes nyilatkozat és Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) 1990. évi alaptörvénye garantálta, hogy Hongkong a szuverenitás átadását követően 50 évig megőrzi a végrehajtás, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás autonómiáját és függetlenségét, valamint az alapvető jogokat és szabadságjogokat, beleértve a szólás-, a gyülekezési, az egyesülési és a sajtószabadságot; mivel Hongkong KKT alaptörvénye olyan rendelkezéseket rögzít, amelyek garantálják autonómiáját a biztonság és a rend fenntartásában, valamint a Központi Népi Kormány ellenében elkövetett, bármiféle árulást, elszakadást, zendülést vagy felforgatást megvalósító cselekményt tiltó jogszabályok megalkotásában; mivel mind az együttes nyilatkozat, mind az alaptörvény rögzíti az „egy ország, két rendszer” elvet, ahogyan arról Kína és az Egyesült Királyság megállapodott; mivel a Kínai Népköztársaság szintén aláírt és ratifikált a fenti jogokat szavatoló nemzetközi megállapodásokat, és ezzel elismerte az emberi jogok fontosságát és egyetemlegességét; mivel Hongkong a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) részes fele;
B.mivel az EU kiáll az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság mint a Kínai Népköztársasággal hosszú ideje fennálló kapcsolatainkat vezérlő alapvető értékek előmozdítása és tiszteletben tartása mellett, összhangban az ezen értékek külső kapcsolatokban való támogatására vonatkozó uniós elkötelezettséggel; mivel az Európai Uniónak szilárdan támogatja Hongkongnak az „egy ország, két rendszer” elv szerinti folyamatos stabilitását és jólétét, és nagy jelentőséget tulajdonít Hongkong magas szintű autonómiája megőrzésének, összhangban az alaptörvénnyel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, valamint az említett elv tiszteletben tartásának; mivel különösen az Occupy tiltakozása óta az „egy ország, két rendszer” elve a kínai hatóságok beavatkozása folytán gyengülőben van, politikai vezetőket börtönöztek be, korlátokat szabtak a szabad véleménynyilvánításnak, megnőtt az erőszakos eltűnések száma, valamint Pekinggel rokonszenvező tulajdonosok vásároltak fel könyvesboltokat és médiaorgánumokat;
C.mivel a kínai Nemzeti Népi Kongresszus (NPC) 2020. május 28-án határozatot fogadott el, amely felhatalmazza az NPC állandó bizottságát, hogy a szeparatizmust, az államhatalom felforgatását, a terrorizmust és a hongkongi külföldi beavatkozást szankcionáló jogszabályokat fogadjon el, továbbá egyéb meghozandó intézkedéseket is említ, ideértve a nemzetbiztonsági oktatást, a Központi Népi Kormány nemzetbiztonsági szerveinek létrehozását Hongkongban, valamint a kormányzó rendszeres beszámolóját a Központi Népi Kormánynak Hongkong nemzetbiztonsági kötelezettségeinek teljesítéséről ;
D.mivel a nemzetközi közösség úgy véli, hogy ez a döntés fenyegetést jelent az „egy ország, két rendszer” figyelmen kívül hagyja az alaptörvény és a kínai–brit közös nyilatkozat rendelkezéseit, ellentétes Hongkong emberi jogi kötelezettségvállalásaival, teljes mértékben megkerüli Hongkong saját jogalkotási eljárását, és a legutóbbi és leglátványosabb azoknak az erőfeszítéseknek a sorában, amelyeket Peking tett az elmúlt években Hongkong szabadságának és autonómiájának, valamint polgárai polgári szabadságainak korlátozása céljából;
E.mivel az elmúlt években a hongkongi nép soha nem látott számban vonult az utcákra, élve a gyülekezéshez és a tiltakozáshoz való alapvető jogával; mivel ez a törvény ahelyett, hogy csökkentené a hongkongi politikában és társadalomban tapasztalható feszültségeket, tovább fokozza a jelenlegi nyugtalan helyzetet; mivel Hongkong KKT 2019 februárjában kormánya törvényjavaslatot terjesztett elő a szökésben levő bűnözőkre és a büntetőügyekben történő kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozóan (módosítás) a szökésben levő bűnözőkre vonatkozó rendelet módosítása céljából, a hongkongi polgárok tömeges tiltakozása ellenére, hatalmas tüntetéseket váltva ki Hongkongban 2019-ben és 2020-ban, majd 20 hétnyi tiltakozást követően visszavonta a javaslatot;
F.mivel 2020 áprilisában és májusában Peking megkétszerezte arra irányuló erőfeszítéseit, hogy uralja Hongkongot, miközben elhallgattatott, letartóztatott és büntetőeljárás alá vont több száz demokráciapárti aktivistát és ellenzéki csoportot; mivel a hongkongi rendőrség teljes büntetlenséget élvez a tüntetők ellen 2019-ben és 2020-ban tanúsított brutális fellépése kapcsán; mivel 2020. május 27-én a zendülésről szóló kínai törvény elleni tüntetések során több mint 360 hongkongi demokráciapárti aktivistát tartóztattak le; mivel a hongkongi rendőrség a Covid19-cel kapcsolatos, a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedéseket ürügyként használta fel arra, hogy szükségtelen és túlzott erővel, könnygázt, gumilövedéket, babzsák lőszereket és paprikaspray-t alkalmazva lépjen fel a tüntetők ellen, akiknek túlnyomó többsége békésen tiltakozott;
G.mivel 2020. április 20-án az Európai Parlament képviselői sürgették a kormányzót annak biztosítására, hogy ejtsék a 2019-ben Hongkongban békés tüntetéseken részt vevő 15 demokráciapárti aktivista elleni vádakat; mivel 2020. május 13-án az ENSZ emberi jogi szakértői sürgették Hongkong Különleges Közigazgatási Terület hatóságait, hogy azonnal szüntessék meg a 15 demokráciapárti aktivista elleni büntetőeljárást;
H.mivel a benyújtott nemzetbiztonsági tervezet alapján az aktivista csoportokat betilthatják és üldözhetik, a bíróságok hosszú börtönbüntetéseket szabhatnak ki a nemzetbiztonság veszélyeztetése címén, a városban nyíltan működhetnek a kínai biztonsági szervek, egy új terrorizmusellenes tilalom pedig felhatalmazza a kínai hatóságokat, biztonsági és katonai erőket arra, hogy széleskörűen és ellenőrzés nélkül, titokban végezhessenek műveleteket Hongkongban; mivel egyes jelentések szerint a kínai bűnüldöző szervek jogellenes módon már Hongkongra is kiterjesztették tevékenységüket; mivel a kínai bűnüldöző szervek minden hongkongi tevékenysége súlyosan sérti az „egy ország, két rendszer” elvet;
I.mivel Hongkong vezetője, Carrie Lam védelmére kelt a Peking által javasolt jogszabálynak, kijelentve, hogy Hongkongban nem kerül sor nyilvános konzultációra a biztonságra vonatkozó tervezettel kapcsolatban, és hogy a jogok és szabadságok nem abszolút értékűek; mivel az újságokban 2020. május 29-én közzétett levelében a kormányzó kérte a hongkongi állampolgárokat, hogy teljes mértékben értsék meg és határozottan támogassák az NPC által hozott határozatot;
J.mivel a KNK Államtanácsa 2014. június 10-én fehér könyvet adott ki az „egy ország, két rendszer” politikájának Hongkongban történő alkalmazásáról, amelyben kiemelte, hogy Hongkong Különleges Közigazgatási Terület önállósága végső soron a Kínai Népköztársaság központi kormányának jóváhagyásától függ; mivel a kínai kormány arra ösztönözte Hongkong KKT kormányát, hogy – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva és az alaptörvény megsértésével – zéró toleranciára vonatkozó új politikát fogadjon el az „önrendelkezés” vagy „függetlenség” bármiféle megemlítése tekintetében;
K.mivel a szárazföldi Kína igazságszolgáltatása nem független a kormánytól és a Kínai Kommunista Párttól, és azt az önkényes fogva tartás, kínzás és más kegyetlen bánásmód, a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos megsértése, erőszakos eltűnések és az eljárás nélküli, teljes elkülönítéssel járó fogva tartás különböző rendszerei jellemzik;
L.mivel a Hongkong korábbi kormányzója, Lord Patten által vezetett, pártok feletti nemzetközi koalíció – amelyhez eddig mintegy 900 parlamenti képviselő és politikus csatlakozott több mint 40 országból – nyilatkozatot adott ki, amely szerint Peking „Hongkongban egyoldalúan nemzetbiztonsági jogszabályokat vezet be”, és amely felhívja az erre érzékeny kormányokat, hogy közösen lépjenek fel a „kínai–brit közös nyilatkozat e nyilvánvaló megsértése” ellen;
M.mivel a pándemokrata tábor a 2019. november 24-i hongkongi körzeti választásokon elsöprő győzelmet aratott; mivel a hongkongi törvényhozó tanácsi választásokat 2020 szeptemberére tervezik;
N.mivel Dominic Raab, az Egyesült Királyság külügyminisztere 2020. június 2-án a brit alsóházban kijelentette, hogy amennyiben Kína végrehajtja a javasolt jogszabályt, a kormány új intézkedéseket fog bevezetni annak érdekében, hogy lehetővé tegye a hongkongi brit tengerentúli útlevéllel rendelkezők számára, hogy a jelenlegi hat hónapos korlátozás nélkül utazzanak be az Egyesült Királyságba, lehetővé téve számukra, hogy 12 hónapos meghosszabbítható időszakra az országban éljenek, tanuljanak vagy dolgozzanak, és így lehetőséget biztosítva számukra az állampolgárság megszerzésére;
O.mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke kimondja a következőket: „az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye”;
1.sajnálatosnak tartja, hogy Peking egyoldalúan nemzetbiztonsági jogszabályokat vezetett be Hongkongban, mivel ez a város autonómiája, jogállamisága és alapvető szabadságjogai elleni átfogó támadás; hangsúlyozza, hogy az „egy ország, két rendszer” elv sértetlenségét súlyos veszély fenyegeti; hangsúlyozza, hogy a tervezett nemzetbiztonsági jogszabályok bevezetése sérti a Kínai Népköztársaság nemzetközi jog szerinti kötelezettségvállalásait és kötelezettségeit, különösen a kínai–brit együttes nyilatkozatot, és azzal fenyeget, hogy súlyosan károsítja a Kína és az EU közötti bizalmi viszonyt és jövőbeli együttműködésüket, valamint a Hongkong mint jelentős globális pénzügyi központ iránti üzleti bizalmat;
2.határozottan elítéli, hogy Kína folyamatosan és egyre nagyobb mértékben beavatkozik Hongkong belügyeibe, valamint azt, hogy Kína nemrégiben kijelentette, hogy az 1984-es kínai–brit együttes nyilatkozat történelmi dokumentum, és ezért már nem érvényes; hangsúlyozza, hogy a kínai kormányt köti az ENSZ által jogilag kötelező erejű szerződésként nyilvántartásba vett együttes nyilatkozat, amely szerint fenn kell tartani Hongkong magas fokú autonómiáját, valamint jogait és szabadságait; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy autonóm irányítási keretének folyamatos megsértése súlyosan vissza fogja szorítani Hongkong gazdaságát; felszólítja a Kínai Népköztársaság központi kormányát, hogy tartózkodjon attól, hogy nyomást gyakoroljon az üzleti közösségre a nemzetbiztonsági jogszabály támogatása érdekében, és Hongkong autonómiájának és szabadságainak nemzetközi támogatását ne minősítse „a belügyekbe való beavatkozásnak”, felforgatásnak és szeparatista kísérletnek, mivel ezek az aggályok a Kínai Népköztársaság kötelező erejű nemzetközi kötelezettségeire vonatkoznak;
3.felhívja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben Kínának a kínai–brit együttes nyilatkozat szerinti nemzetközi kötelezettségeit; hangsúlyozza, hogy Kínának teljes mértékben tiszteletben kell tartania az alaptörvényt és az „egy ország, két rendszer” elvet, többek között azzal, hogy végre érvényesíti az általános választójogot; hangsúlyozza, hogy Kína nem áshatja alá Hongkong Különleges Közigazgatási Terület nagyfokú autonómiáját;
4.támogatja az alelnök/főképviselő értékelését, amely szerint a magabiztosabbá váló Kínával szemben új és erőteljesebb stratégiára, valamint nyílt és becsületes párbeszédre van szükség; sürgeti a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy határozottabban támogassák Hongkong jogi autonómiájának fenntartását; hangsúlyozza, hogy ez rendkívül fontos annak érdekében, hogy a demokrácia mellett fellépő hongkongiak és a szélesebb nemzetközi közösség tisztában legyen azzal, hogy az EU ki fog állni alapvető értékei: a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett;
5.határozottan sürgeti a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy az EU és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok minden vonatkozását az EUSZ 21. cikkében meghatározott elvek és értékek vezéreljék, kéri továbbá, hogy a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági jogszabály ügyét, valamint az egyéb emberi jogi kérdéseket, például az ujgurok helyzetét kezeljék elsődlegesen kiemelt fontosságú ügyként a tervezett EU–Kína csúcstalálkozó napirendjén;
6.hangsúlyozza, hogy az EU Kína legjelentősebb exportpiaca; véleménye szerint az EU-nak használnia kellene gazdasági erejét annak érdekében, hogy gazdasági eszközökkel lépjen fel az emberi jogok kínai részről történő erőszakos elnyomása ellen; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet megerősíti meggyőződésében, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását egy EU–Kína beruházási megállapodás fontos elemének kell tekinteni; felhívja a Bizottságot, hogy a kétoldalú beruházási megállapodásra irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokkal együtt használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a kínai hatóságokra Hongkong magas szintű autonómiájának, valamint polgárai és független civil társadalmi szervezetei alapvető jogainak és szabadságjogainak megőrzése, továbbá a kínai és a hongkongi emberi jogi helyzet javítása érdekében; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a megállapodásba illesszenek be egy kötelező erejű és érvényesíthető fejezetet a fenntartható fejlődésről; sürgeti az EU-t, hogy az EUSZ 21. cikke értelmében a Kínai Népköztársasággal kötendő bármely jövőbeli kereskedelmi megállapodásba foglaljon bele emberi jogi záradékot; utasítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a kínai felet arról, hogy a Parlament figyelembe fogja venni a kínai emberi jogi helyzetet, Hongkongot is beleértve, amikor kérés érkezik hozzá a KNK-val kötendő átfogó beruházási megállapodás vagy jövőbeli kereskedelmi egyezmények jóváhagyása érdekében;
7.hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy nyomást helyezve Pekingre elérjék, hogy fellépései összhangban legyenek az ország által az 1984. évi kínai–brit közös nyilatkozatban vállalt nemzetközi kötelezettségekkel;
8.megállapítja, hogy a KNK arra irányuló politikája, hogy az egykori „egy ország, két rendszer” megközelítéstől eltérjen, nagymértékben elidegenítette Tajvan népét, továbbá hangsúlyozza együttműködési hajlandóságát a nemzetközi partnerekkel a tajvani demokrácia erősítéséhez való hozzájárulás érdekében;
9.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az új biztonsági törvény alkalmazása esetén fontolják meg a Nemzetközi Bírósághoz fordulást azon az alapon, hogy Kína döntése, mely szerint nemzetbiztonsági törvényét Hongkongra kényszeríti, megsérti a kínai–brit közös nyilatkozatot és az ICCPR-t;
10.sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsában helyet foglaló tagállamokat, hogy hívjanak össze egy „arriai típusú nem hivatalos találkozót”, amelyen hongkongi aktivistákkal, civil társadalmi szervezetek képviselőivel és az ENSZ különleges előadóival megvitatnák a hongkongi helyzetet; ezzel összefüggésben felszólítja az EU-t, hogy szorgalmazza, hogy az ENSZ főtitkára vagy az ENSZ emberi jogi főbiztosa nevezzen ki a hongkongi helyzettel foglalkozó ENSZ-különmegbízottat vagy különleges előadót, csatlakozva az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland külügyi bizottsági elnökeinek kezdeményezéséhez;
11.felhívja a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy működjenek együtt a nemzetközi közösséggel egy Hongkonggal foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozása érdekében, valamint hangolják össze a fellépésüket a nemzetközi partnerekkel, különösen az Egyesült Királysággal;
12.felhívja a Tanácsot és különösen a Tanács következő elnökségét, hogy 2020-ban fejezzék be az uniós globális emberi jogi szankciós mechanizmus kialakítását, ahogyan azt a Parlament szorgalmazta a 2019. március 14-i állásfoglalásában, továbbá felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el célzott szankciókat az emberi jogokat sértő politikák kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kínai tisztviselőkkel szemben és fagyassza be vagyonukat; véleménye szerint az emberi jogi keret felhasználható lenne arra, hogy Magnyickij-féle szankciókat vethessenek ki azokra a vezetőkre, akik utasítást adtak a jelenlegi erőszakos fellépésre Hongkong és annak népe ellen, és akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéseiért; hangsúlyozza, hogy ezeket a szankciókat meg kell vitatni és a lehetőségekhez képest egyeztetni kell a demokratikus partnerekkel, például Ausztráliával, Kanadával, az USA-val, Japánnal és Dél-Koreával;
13.felszólítja az EU-t, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy törekedjenek olyan megfelelő, többek között a kibertér-felügyeleti eszközökre is kiterjedő exportellenőrzési mechanizmusok bevezetésére, amelyek megtagadják Kínától és különösen Hongkongtól az alapvető jogok megsértésére használt technológiákhoz való hozzáférést; felhívja ennek kapcsán a társ-jogalkotókat, hogy alakítsanak ki közös álláspontot a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet reformjára vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a jegyzékben szereplő és nem szereplő kibertér-felügyeleti technológiák kivitelére vonatkozó szigorú ellenőrzések beillesztésére vonatkozó bizottsági javaslatot a Parlament továbbfejlesztette és megerősítette;
14.felhívja a tagállamokat, hogy körültekintően vizsgálják meg, miként lehet elejét venni a KNK-tól való – különösen technológiai – függésnek, ideértve a tagállamok 5G hálózatainak kiépítésére vonatkozó döntéseket;
15.felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok további romlása esetén fontolják meg egy hongkongi állampolgárokat célzó „mentőcsónak-rendszer” létrehozását;
16.határozottan elítéli az emberi jogok megsértésének minden esetét Hongkongban, különösen az önkényes őrizetbe vételeket, a kiadatást, a kikényszerített vallomásokat, a magánzárkás fogva tartást és a kiadói és véleménynyilvánítási szabadság megsértését; felszólít az emberi jogi jogsértések és a politikai megfélemlítés azonnali beszüntetésére; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy jelentések szerint alkalmazzák a titkos fogva tartás, a kínzás és a rossz bánásmód, valamint a kikényszerített vallomások gyakorlatát; felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul alkalmazzák a vonatkozó uniós emberi jogi iránymutatásokat, mozgósítva teljes diplomáciai személyzetüket az aktivisták letartóztatására és vád alá helyezésükre adott határozott válaszadás érdekében, beleértve a tárgyalások megfigyelését, börtönlátogatások kérését és az illetékes hatóságok megkeresését, sürgetve azon fogva tartottak szabadon bocsátását, akiket a szabad véleménynyilvánításhoz való joguk békés gyakorlása miatt helyeztek vád alá;
17.független, pártatlan, hatékony és gyors vizsgálat lefolytatására szólít fel a hongkongi rendőrség tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakos cselekedeteinek kivizsgálására; felhívja Hongkong Különleges Közigazgatási Terület hatóságait annak biztosítására, hogy ejtsék a 15 demokráciapárti aktivista és politikus, valamint békés tüntető, köztük Martin Lee, Margaret Ng, Lee Cheuk-yan, Benny Tai, Jimmy Lai, Albert Ho és Leung Kwok-hung elleni vádakat, az ellenük indított eljárásokat pedig állítsák le;
18.rendkívül aggasztónak tartja az állampolgári jogok, a politikai jogok és a sajtószabadság folyamatos romlását; súlyos aggodalmának ad hangot az újságírók jogainak semmibe vétele, az újságírókra nehezedő példa nélküli nyomás és a növekvő öncenzúra miatt, különösen a szárazföldi Kínáról vagy a Hongkong KKT kormányával kapcsolatos kényes kérdésekről szóló tudósítások tekintetében;
19.növekvő aggodalommal figyeli, hogy a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépése több százezer Hongkongban élő uniós polgár számára emelkedő kockázatot jelent;
20.sürgeti az alelnököt / főképviselőt és a tagállamok képviseleteit, hogy kövessék szoros figyelemmel és adjanak rendszeres jelentéseket a Törvényhozó Tanács jelenleg szeptemberre előirányzott megválasztásának előkészületeiről, külön figyelemmel arra, hogy a jelölteket nem szorítják-e ki igazságtalanul – akár eljárási akadályokat támasztva, akár nem megalapozott jogi eljárások révén – a versenyből, valamint figyelemmel arra is, hogy van-e mindenkinek lehetősége kampánycélú gyülekezésben részt venni, és hogy a szavazók szabadon leadhatják-e szavazatukat; felszólítja Hongkong KKT kormányát a Törvényhozó Tanács 2020 szeptemberében esedékes szabad és tisztességes megválasztásának biztosítására; sürgeti Kínát, hogy ne avatkozzon be Hongkong KKT választási folyamataiba; ismételten rendszerszintű reformot sürget a kormányzói poszt betöltésére irányuló és a Törvényhozó Tanácsba való közvetlen választások végrehajtására az alaptörvényben foglaltak szerint, és felszólít egy olyan választási rendszerre vonatkozó megállapodás megkötésére, amely általában véve demokratikus, tisztességes, nyílt és átlátható, és amely biztosítja a hongkongi nép számára az összes vezetői pozíció betöltésére irányuló kiválasztási folyamat során a jogot, hogy képviselőjelölteket választhasson és indulhasson a választáson;
21.követeli a Kínában bebörtönzött Gui Minhai svéd könyvkereskedő azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását;
22.felhívja az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy határozottan vessék fel ezeket az aggályokat, és biztosítsák a párbeszédet Hongkong KKT és Kína kormányával; emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU a kínai hatóságokkal folytatott minden politikai és emberi jogi megbeszélés során felvesse a Kínában elkövetett emberi jogi jogsértések kérdését, különösen a Tibetben és Hszincsiang tartományban élő kisebbségek ügyét, összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy Kínára vonatkozó megközelítése keretében határozott, világos és egységes hangon kell megszólalnia; emlékeztet továbbá arra, hogy folyamatban lévő reformfolyamata és növekvő világszintű szerepvállalása tekintetében Kína a nemzetközi emberi jogi keretben való részvételt választotta akkor, amikor nemzetközi emberi jogi szerződések sorát írta alá; kéri a Kínával kialakított párbeszéd folytatását, hogy Kína meg tudjon felelni e kötelezettségvállalásoknak;
23.tisztelettel adózik Kína bátor népének, akik 1989 júniusában a pekingi Tienanmen téren gyülekezve követelték a korrupció felszámolását, a politikai reformokat és a polgári szabadságjogokat; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy ne csak Hongkongban, hanem a Kínai Népköztársaság egész területén tegyék lehetővé a tienanmeni mészárlásról való megemlékezést;
24.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, valamint Hongkong Különleges Közigazgatási Terület kormányzójának és parlamentjének.
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2020-0174_HU.docx
Icon made by Freepik from www.flaticon.com
