„Mi teszi az életünket jóvá?” „Hogyan kell élni?” „Milyen embernek kell lenni?” Ezekre az örökérvényű kérdésekre adott válaszaikban a történelem nagy elméi gyakran hivatkoztak az erény fogalmára.
Az ókori és modern filozófusok azt állították, hogy a boldog, virágzó, értékes élethez vezető út az erényekkel van kikövezve. Arisztotelész például úgy vélte, hogy aki hajlandó erényes életet élni, az elérheti a beteljesülést. Nemrégiben Rosalind Hursthouse filozófus azt állította, hogy az erények birtoklása és gyakorlása az egyetlen megbízható fogadás a boldog és virágzó élethez – ahogyan az egészséges életmód elfogadása az egyetlen megbízható fogadás az egészséges élethez.
Az életben nincsenek garanciák. Mégis, ha elkötelezzük magunkat az erényes élet mellett – szól az érvelés -, akkor mindent megteszünk, ami a boldogságunk maximalizálása érdekében hatalmunkban áll.
Van valami alapja ezeknek az állításoknak? Az erényesebb emberek valóban boldogabbak? Ha ápoljuk az erényt, mi is boldogabbak lehetünk? Szerencsére az erények tudományos vizsgálata az elmúlt néhány évtizedben ébredésnek indult, és lenyűgöző betekintést nyújt az erények és a boldogság közötti kapcsolatba. Mielőtt belemerülnénk ezekbe, vizsgáljuk meg röviden, hogyan gondolkodnak a pszichológusok az erényről.
Bár az erény megfoghatatlan fogalom, a legtöbb pszichológiai meghatározás egyetért abban, hogy az erények rendkívüli jellemerősségeket jelentenek az optimális intraperszonális és interperszonális működés szolgálatában. Gondoljunk csak a becsületességre, a kedvességre, az őszinteségre, a bölcsességre, a bátorságra, az igazságosságra és a szorgalomra. Ezek nemes tulajdonságaink, és erőteljes erőforrásként működnek az emberi lét és a társas élet nehézségeinek kezelésében.
Tekintettel arra, hogy milyen kritikus szerepet játszanak az optimális működésben, nem meglepő, hogy azok az emberek, akikből hiányoznak az erények, általában nem boldogulnak jól. Amikor olyan emberekre gondolunk, akik akár önmaguk, akár mások életét megnehezítik, ezeknek gyakran feltűnően alacsony bizonyos erényük – legyen az tisztesség, irgalmasság vagy önuralom – szintje.
Az erények és a boldogság közötti kapcsolat
Az erényekkel és a boldogsággal foglalkozó, egyre terjedő empirikus szakirodalom erős alátámasztást nyújt annak az évszázados érvelésnek, hogy az erények növelik a boldogságot. Az egyik alátámasztást azok a tanulmányok adják, amelyek azt mutatják, hogy a jó cselekedetek együtt járnak a jó közérzettel.
Például egy mindennapi napló módszerét alkalmazó vizsgálat megállapította, hogy az erények gyakorlását lehetővé tevő viselkedések (pl. hála kifejezése, pénz adása egy rászorulónak, kitartás egy értékes cél elérése mellett még az akadályok ellenére is) szignifikánsan magasabb jólléttel járnak, mint a tisztán hedonista viselkedések, mint például a részegség vagy a drogok, vagy a szex egy olyan személlyel, akit nem szeretünk. Továbbá a napi erényes – de nem a napi hedonista – viselkedések nagyobb életelégedettséget és nagyobb értelemérzetet jeleztek előre a következő napon, ami a boldogság elősegítésében játszott ok-okozati szerepükről tanúskodik.
A hedonista vagy egoista célok követéséhez képest az erényesebb célok követése hasonlóan a nagyobb jóléthez kapcsolódik. Egy vizsgálatban azok, akik másokra tekintettel levő és altruista életcélokat támogattak, mint például a család és a barátságok iránti elkötelezettség, mások segítése, valamint a társadalmi és politikai szerepvállalás, mind egyidejűleg, mind idővel magasabb életelégedettségről számoltak be. Ezzel szemben a gazdagsággal és fogyasztással kapcsolatos, versengő célok iránti elkötelezettség alacsonyabb életelégedettséggel járt együtt. Az ilyen és ehhez hasonló eredményekből az a kép rajzolódik ki, hogy az erényes, önmagán túllépő életprioritások nagyobb boldogsággal járnak együtt.
Az erények és a boldogság közötti pozitív kapcsolatról tanúskodnak továbbá azok a tanulmányok, amelyek azt mérik, hogy egy személy milyen mértékben rendelkezik bizonyos erényekkel, és mennyire boldog. Ezeknek a tanulmányoknak jót tett a Values in Action (VIA) osztályozás, amely 24 mérhető jellemerősséget határoz meg, mint például a tanulás szeretete, a bátorság, a megbocsátás, a méltányosság és a hála.
Mely erények kapcsolódnak a legszorosabban a boldogsághoz?
A VIA keretrendszert használó tanulmányok pozitív kapcsolatot mutatnak ki gyakorlatilag bármelyik jellemerősség és a boldogság között. Ennek ellenére bizonyos erényekről kiderül, hogy még szorosabban kapcsolódnak a boldogsághoz – konkrétan a szeretet, a hála, a remény, a kíváncsiság és a lendület.
Azt mondhatjuk, hogy ezek mindegyike rendelkezik egy transzcendens aspektussal, amely magában foglalja az önmagunkon túlmutató dolgokkal való pozitív kapcsolatokat. A szeretet természetesen összeköt minket más emberekkel. A hála egy jóindulatú felsőbb erőhöz, valamint másokhoz köt bennünket. A kíváncsiság egy gazdag, lenyűgöző világhoz köt minket. A remény összeköt minket egy kívánatos jövővel. Végül pedig a lendület az energikus kapcsolatot jelenti mindazzal, amit az élet kínál. Az ego meghaladása és az önmagunknál nagyobb dolgokhoz való kapcsolódás alapvető fontosságú a pszichológiai egészség és jólét szempontjából. Valószínűleg nem lepődhetünk meg tehát azon, hogy az ezeket a tulajdonságokat elősegítő erények azok, amelyek a leginkább elősegítik a boldogságot.
Hogyan műveljük az erényeket
Az erény és a boldogság közötti egyértelmű kapcsolat azt sugallja, hogy az erény ápolása ígéretes boldogságstratégia lehet. A boldogságnövekedés még nagyobbnak bizonyul, ha a növekedés a fent említett, a boldogsághoz legszorosabban kapcsolódó erények körében következik be. Mint minden jellemvonás esetében, az erényeknek is jelentős genetikai összetevője van; ezért nem várhatjuk el, hogy végtelenül alakíthatóak legyenek. Ugyanakkor meggyőzőek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az erényeket olyan mértékben tudjuk művelni, hogy azok a boldogságunkat fokozzák.
Ha meg vagyunk győződve az erények boldogító erejéről, akkor hogyan kellene művelnünk őket? A válasz erre a kérdésre legalább annyira visszanyúlik, mint Laozi (Lao-ce) és Arisztotelész, aki szerint az erényeket szokás útján lehet kialakítani. Eszerint erényessé azáltal válunk, hogy erényesen cselekszünk. Ha például a kedvességet akarjuk művelni, akkor szokás szerint kedvességgel kell cselekednünk – például önkéntes munkát kell végeznünk, meg kell látogatnunk idős szomszédainkat, vagy hálánkat kell kifejeznünk másoknak. Vagy ha a kíváncsiságot akarjuk művelni, akkor olyan lehetőségeket kell teremtenünk az életünkben, amelyek ösztönzik és kielégítik a kíváncsiságunkat. Elkötelezhetjük magunkat például arra, hogy rendszeresen új podcastokat hallgatunk, új ételeket kóstolunk meg, vagy új helyekre utazunk.
De természetesen az erények nemcsak a tettek szokásai, hanem a szív és az elme szokásai is. Az erényes cselekedetek, ha őszinték, erényes gondolatokból és érzésekből fakadnak. A reményteljes, bölcs és szeretetteljes cselekedeteket például reményteljes, bölcs és szeretetteljes lelki állapotok előzik meg. Bár a különböző erények különböző megközelítést igényelhetnek, egy készség általánosan megkönnyítheti a szív és az elme szokásainak ápolását: a tudatosság arra, hogy a jelen pillanatban szerzett tapasztalatainkra a nyitottság és elfogadás hozzáállásával figyeljünk.
Minél figyelmesebbek vagyunk, annál könnyebben felismerjük erényesebb és kevésbé erényes gondolatainkat és érzéseinket. Ez a felismerés, önmagunkhoz való szelíd és együttérző hozzáállással kombinálva, idővel lehetővé teszi számunkra, hogy jobban szabályozzuk gondolatainkat és érzelmeinket, erősítve erényesebb belső állapotainkat, miközben csökkentjük a kevésbé erényeseket.
A kultúra szerepe az erény ápolásában
Az erény példaképeivel való találkozás döntő fontosságú az erény műveléséhez. Ha a gyermekek jellemfejlődését tekintjük, nyilvánvalónak tűnik annak fontossága, hogy erényes példaképekkel vegyük őket körül. De a felnőttek is nagy hasznát veszik annak, ha olyanokkal kerülnek kapcsolatba, akik csodálatra méltó jellemvonásokkal rendelkeznek. Ezek az emberek puszta létükkel egyszerre tanítanak és inspirálnak bennünket. Kritikus, hogy az erénynek (vagy annak hiányának) való kitettség nemcsak a mindennapi életünkben és szűk társadalmi köreinkben, hanem a közösségi médiában is megtörténik. Értékes kérdés, amit feltehetünk magunknak, hogy milyen erényeket képviselnek azok a hírességek vagy influencerek, akiket a közösségi médiában követünk, ha egyáltalán képviselnek.
Ezzel elérkeztünk a kultúra fontosságához az erények ápolásában. Az erényeknek kedvező kulturális körülményekre van szükségük a gyarapodáshoz, amelyek egyike az erényes példaképek széles körű elérhetősége és támogatása. A másik az erény kulturális szalonképessége – vagyis az, hogy az erények mennyire részei a nyilvános beszélgetésnek. Az erényekkel kapcsolatos kultúrában az emberek beszélnek és írnak az erényekről, ami önmagában is azt jelzi, hogy ez a téma mennyire van a tudatuk előterében.
Az erények szinte definíció szerint jobbá teszik a világot önmagunk és mások számára is.
Írta:
Pelin Kesebir, Ph.D., szociál- és személyiségpszichológiában képzett író, előadó és tanácsadó. Több tucat lektorált cikket publikált a boldogság, az erények és az egzisztenciális pszichológia témakörében. Dr. Kesebir a Wisconsin-Madison Egyetem Egészséges Elmék Központjának tiszteletbeli munkatársa.
Részlet innen: https://www.radiantlifemag.com/virtues-our-best-bet-for…
