Egy új könyv szerint, Kína mérsékelt sikerrel tud befolyást szerezni a Budapest-Belgrád vonalhoz hasonló beruházások pénzelésével. Bár az „Egy övezet, egy út” projekt népszerű a szegényebb országok közt, a helyi politikusok gyakran a saját céljaikra használják ki a kínai beruházásokat.
Kína az elmúlt szűk évtizedben világszerte számtalan fejlesztési projektbe szállt be az ország 2013-ban indított Belt and Road („Egy övezet, egy út”) néven ismert nemzetközi gazdasági-geopolitikai stratégiájának részeként.
A program Magyarországon főként a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújításáról ismert. A részben kínai hitelből megvalósuló 2 milliárd dolláros, azaz nagyjából 650 milliárd forintos beruházást egy kínai–magyar konzorcium végzi majd. A konzorciumban magyar részről az RM International Zrt. vesz részt, ami a Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségeit összefogó OPUS GLOBAL Zrt. 51 százalékos tulajdonában van.
A projekt részleteit a magyar kormány tavasszal 10 évre titkosította, azonban több cikk is született arról, hogy nem sok gazdasági racionalitása lehet a beruházásnak. A projekt kritikusai szerint az ilyen beruházások csak Kína befolyását növelik, miközben Kína (és a magyar kormány) azt állítják, hogy mindenki jól jár vele, ha az ázsiai nagyhatalom fejlesztéseket támogat.
Egy frissen megjelent könyv szerint azonban jóval árnyaltabb a kép, és még maga Peking szemszögéből sem feltétlenül evidensek a magyar vasútfelújításhoz hasonló külföldi beruházások előnyei.
Tovább a teljes cikkhez:
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
