A kínai iskolán kívüli oktatási ágazatot sújtó új szigorítás a kommunista rezsim révén, a külföldi tananyagok használatának a tilalmát is magában foglalja.
Kína-szakértők szerint ez egy újabb módja annak, hogy a rezsim megszigorítsa ideológiai ellenőrzését a kínai diákok gondolkodásmódja felett, beleértve az oktatás minden területét.
A kínai oktatási minisztérium július 24-én hivatalosan közzétett egy dokumentumot, amely az iskolán kívüli oktatási intézményekre vonatkozó új szabályokat vázolta fel.
A dokumentum kimondja, hogy a képzési intézményeknek szigorúan tilos külföldön kidolgozott oktatási programokat nyújtaniuk. A legtöbb képzési intézmény saját kiadású tananyagokat használ, míg néhány angol nyelvű képzési intézmény külföldi tananyagokat használ.
„A Kínai Kommunista Párt (KKP) különösen óvatos az egyetemen kívüli képzési iparággal szemben, ahol a diákok vágynak a tudásra és az igazságérzetre” – mondta Hszüe Csi Kína-szakértő a The Epoch Times kínai nyelvű kiadásának.
Hszüe szerint a KKP alapvető motivációja az, hogy elutasítja a „nyugati” értékeket, különösen az Egyesült Államok és annak alkotmánya értékeit.
„A KKP az iskolán kívüli képzési intézmények megreformálásával ideológiai erődjének megerősítését célozza meg” – mondta Hszüe.
Nem ez az első eset, hogy a kommunista hatóságok betiltották a tengerentúli tankönyveket.
2019 júniusában a kínai oktatási minisztérium közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy 2020-tól négy vizsgatárgyat, köztük az amerikai történelmet, a világtörténelmet, az európai történelmet és a humán tudományok történelmét felfüggesztik a kínai nyílt vizsgahelyeken.
Korábban, 2018 szeptemberében az oktatási minisztérium arra kérte a helyi oktatási hivatalokat, hogy végezzenek felmérést az általános és középiskolai tankönyvekről, és tiltsák be az egyes iskolák által készített független tanterveket és a tengerentúli tankönyveket.
Peking más szigorú szabályokat is bevezetett, például megtiltotta, hogy az oktatási intézmények a tőzsdén keresztül tőkét vonjanak be, a tőzsdén jegyzett vállalatoknak tilos oktatásba befektetni, a külföldi befektetőknek pedig tilos fúziók, felvásárlások és franchise-alapítás révén oktatási vállalkozásokba befektetni.
Ennek eredményeképpen a China Concepts részvényei az oktatási ágazatban július 23-án mind a hongkongi, mind az amerikai tőzsdén zuhantak.
Néhány képzési szolgáltató felfüggesztette tőzsdei bevezetési tervét, köztük a Yuanfudao (Yuantiku) oktatási intézmény, egy 15,5 milliárd dollárra értékelt online gyakorló adatbázis, valamint az Alibaba Group Holding Ltd. által támogatott, legalább 500 millió dollárra értékelt Zuoyebang online oktató platform.
A 21st Century Business Herald július 23-i jelentése egy kínai kommentátort idézett, aki szerint az új szabályok „alapvetően elzárják az utat az olyan vállalatok előtt, mint a Yuantiku, a Zuoyebang és a VIPKID”.
A VIPKID egy egyéni (egy az egyben) online angol oktatási szolgáltatás észak-amerikai oktatók bevonásával.
„Az oktatási és képzési iparágra vonatkozó szabályozási irányítás példátlanul szigorú” – kommentálta a China International Capital Corporation (CICC), az első kínai-külföldi közös vállalat befektetési bankja a szárazföldi Kínában.
A kínai hatóságok a képzési intézmények átalakításával valószínűleg a diákok elméje feletti ”totális” és „teljes” ellenőrzés elérését célozzák meg – mondta Hszüe.
„A KKP az ideológiát és az oktatást stratégiai »frontoknak« tekinti, és most egyre szélsőségesebbé válik, az agymosás a gyerekekkel kezdődik.”
***
Kína oktatáspolitikája megfordul
Kína oktatáspolitikája két évtizede polarizált. Hszi Csin-ping utasításával ellentétben, miszerint az iskolán kívüli intézményeknek nonprofit szervezetként kell bejegyeztetniük magukat, a korábbi KKP-vezér, Csiang Cö-min alatt az oktatáspolitika az „oktatás iparosítását” volt hivatott előmozdítani, amelyben az oktatás termékeit kereskedelmi forgalomba kellett hozni, értékesíteni és profitorientáltan kellett előállítani.
Miután 1998 márciusában Chen Zhili lett Kína oktatási minisztere, a tandíjak folyamatosan emelkedtek. 2003-ban az alap- és középfokú oktatás a második legjövedelmezőbb iparág lett Kínában, az ingatlanpiac után.
A China News Weekly 2004 júliusában megjelent cikkéből kiderült, hogy a kínai hatóságok azért támogatták az oktatás iparosítását, hogy eltereljék a KKP-re nehezedő nyomást az oktatásba való beruházás érdekében. Ennek következtében az oktatási termékek és szolgáltatások terén elterjedtek a „gyorsan meggazdagodni” rendszerek, amelyek jellemezhetik a tanulási környezetet az egyetemeken és a társadalom szélesebb körében.
A KKP oktatáspolitikája az oktatási iparban a profitszerzés előmozdításától az egyetemen kívüli intézmények profitszerzésének betiltásáig felforgató változásokon ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A szabad gondolkodás ellenőrzését illetően azonban a KKP elképzelései változatlanok maradtak.
Xi rezsimje be akarja állítani a sorba az egyetemen kívüli oktatási intézményeket, és meg akarja tiltani a diákoknak a külföldi tananyagok használatát, hogy megakadályozza a nyugati eszmék beáramlását.
Csiang például annak idején a rezsim közvetlen ellenőrzését használta a diákok tankönyveinek a tartalma felett, hogy ezzel terjessze a párt irányvonalát. Így volt ez akkor is, amikor a békés Fálun Gong gyakorlat felszámolására és totális betiltására irányuló politikát hajtották végre ezen a módon, amelyet akkoriban körülbelül minden 13. kínai gyakorolt. A politikai eszközökkel elérték, hogy az embereket megfélemlítsék és a tradicionális gyakorlat ellen hangolják. Mindössze azért, mert az által veszélyeztetve érezték ideológiai teljhatalmukat.
Forrás:
https://www.theepochtimes.com/mkt_app/chine…
Kép: Clearharmony.com
