Wan Baochang egy tehetséges zenész volt a Sui-dinasztiában. Nemcsak lelkesen megértette a zenét és a hangzást, hanem volt füle a zenei jelentéstanhoz is. Wan egyszer pontosan megjósolta egy dinasztia bukását egy zenedarab hangzásából, amit Sui császár udvarában játszottak.
Wan gyerekkora óta zenészként szolgált a királyi udvarban, a zene mélyen áthatotta a lényét.
Mikor a barátjával a vacsoránál a zenéről beszélgetett, Wan edényekkel és véletlenszerű tárgyakkal bemutatta a zenei ötleteit. Bár általában csak két oktávnyi tartományt alkalmazott, csodálatos polifonikus zenét keltett életre egy húrral és különböző fúvós hangszerekkel.
Egy zenei kompozíció, amely a „Zhou Li” címet viselte, Wan idejében a zenészek között lehetetlen darabként volt ismert. Azonban mikor az emberek megkérték Want, próbálja meg eljátszani, rögtön felvette, és elkezdte játszani. Mindenki csodálta a tudását.
A Sui-dinasztia előtt nem volt átfogó hangrendszer a kínai zenében. Mikor a Sui-dinasztiát megalapították, Zheng Yi kancellár és egy csoport hivatalnok megalkotott egy hangrendszert és különböző hangszereket a császár utasításai alapján.
Mikor a császár kikérte Wan véleményét a zenei fejlődésről, Wan elmondta az igazat: „A romlás hangjai nem megfelelőek hozzád, Felség.”
A császár nem volt boldog, mikor látta, hogy az erőfeszítéseit ilyen élesen bírálta.
Wan akkor elmagyarázta, hogy a zene hangzása gyászos, erkölcstelen és ábrándos; egyáltalán nem kecses vagy egyenes. Megkérte a császár engedélyét, hogy behangolja a hangszereket egy eszköz használatával, amit ő talált fel erre a célra. A császár beleegyezett.
Wan azonnal munkához látott. Számos különböző hangszert készített, és mind alacsonyabb hangú lett, mint Zhengé. A hangzásukat ez elegánsabbá tette. Írt egy 64 kötetes gyűjteményt is „Kotta” címmel, részletesen leírva, hogyan lehet áttenni a zenét egy különböző hangnembe.
Megalkotta a zenei rendszert 84 skálával, 144 ritmussal és 1 800 hanggal.
Wan sírt, miután egyik nap a királyi udvarban meghallgatta más zenészek játékát. Mikor mások megkérdezték, azt válaszolta: „A zene önelégültnek, érzelmesnek és szomorúnak hangzik. Nemsokára háború lesz, és a nemzet bukása elkerülhetetlen.”
Ezzel egy időben béke és jólét volt a Sui-dinasztiában, és ezért az emberek nem vették komolyan a szavait. Azonban nemsokára számos népi lázadás kezdődött, és végül a Sui-dinasztia véget ért, ahogy Wan megjósolta.
A zene az idők kezdete óta visszatükrözi a társadalom erkölcsi normáit. Úgy tartják, hogy a zene, amely elegáns és egyenes, magas morális síkot jelent, és a társadalom stabilitását és a dinasztia hosszú életét sugallja. Másrészt pedig az a zene, amely erkölcstelen, az erkölcs bírálatát jelzi, és a társadalom vagy a dinasztia közeli végét jósolja.
Kép: Epoch Times
