Qin Shi Huang volt Kína első császára, és az eredményei kiemelkedőek voltak. Véget vetett a királyságok közötti háborúnak, és megvalósította az első nagy egyesítést a kínai történelemben. Egységesítette a méréseket és az írást, megépítette a Nagy falat, hogy ellenálljon az idegen invázióknak, és ezzel kiérdemelte a nagy császár címet.
Az első császárnak nagy politikai ambíciói voltak, és élete során hatalmas eredményeket ért el. Halála után értékes örökséget hagyott a jövendő nemzedékekre. Qin Shi Huang mauzóleuma az ókori Kína legnagyobb mauzóleuma. A történelmi feljegyzések szerint Qin Shi Huang mauzóleumát 720.000 építőmunkás építette 37 év alatt. A mauzóleum építéséhez felhasznált nagy mennyiségű követ a Wei folyó északi partján fekvő Zhongshanból és Junershanból szállították Linyibe. A projekt nagyon nehéz volt. Ezért Qin Shi Huang mauzóleuma a „világ nyolc csodájának az egyikeként” ismert.
Amikor Qin Shi Huang mauzóleumának a feltárására került sor, a közelben található terrakotta harcosokat tartalmazó gödör felfedezése mellett a régészek örök lámpásokat is találtak. Amikor kinyitották a sírt, a lámpások még mindig égtek. Valóban hátborzongató volt, mintha évezredekkel ezelőtt gyújtották volna meg őket. Emiatt sok régész különösen kíváncsi: vajon valóban éghettek-e a lámpások Qin Shi Huang mauzóleumában több ezer éven át?
A közelben találták meg a terrakotta harcosokat tartalmazó hatalmas gödröt is.
A Qin-dinasztia idején az emberek olajlámpákat használtak. Ha az olaj egyszer kiégett, a lámpa nem gyulladt fel. Qin Shi Huang mauzóleuma több ezer évvel ezelőtt épült, és a modern tudomány szerint nem lehetséges, hogy ezek az örökké égő lámpások mindig égni tudtak volna. A régészek néhány ősi könyvben találtak leírásokat örökké égő lámpásokról, amelyeket a leírás szerint feltehetőleg sellő szerű élőlényekből készült olajjal tápláltak, és így rendkívül hosszú ideig tudtak égni. A régi legendák úgy mondják, hogy a császári mauzóleum építéséhez sok sellőt fogtak be, és a belőlük nyert olajat öntötték az örök lámpásokba.
Mivel a technológia akkoriban még nem volt fejlett, az emberek csak bálnaolajat használhattak tüzelőanyagként. Tudományos számítások szerint egy köbméter bálnaolajjal felszerelve egy közönséges olajlámpa közel 5000 napig, azaz körülbelül 14 évig éghet. Bár az égési idő viszonylag hosszú, nem éghet több ezer évig, és zárt, oxigénmentes kamrákban nincs meg a feltétele a folyamatos égésnek.
Az évszázados rejtélyt végül egy amerikai tudós oldotta meg. Az amerikai tudós úgy hiszi, hogy ezek a lámpák több ezer éve nem égtek a sírban lévő oxigénhiány miatt, és így eloltva kellett lenniük.
Később, amikor a régészek kinyitották a mauzóleumot, és oxigén került a kamrába, a fehér foszfort tartalmazó lámpakanócok fellángoltak, és újra meggyújtották a lámpákat. Amint ez az állítás elhangzott, a kínai és külföldi tudósok egyöntetűen egyetértettek vele, így talán az évezredes rejtély megoldódott.
Forrás:
Kép: Illusztráció – Qin Shihuang császár mauzóleumának feltárásakor a régészek olyan olajlámpákat találtak, amelyek úgy tűntek, hogy több ezer éve égnek. (Kép a pixabay https://pixabay.com/…/diwali-festival-oil-light… / CC0 1.0 https://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/deed.en oldalon keresztül)
