Szabad Európa, központi hírszerkesztőség (szabadeuropa.hu): “A kínai kormány szankciókkal büntet egyes amerikai vállalatokat és személyeket, amiért részesei a Tajvannak történő fegyvereladásoknak. Peking egyre nagyobb nyomást gyakorol a külvilágra, hogy elvágja a kapcsolatoktól az általa szakadár tartománynak tartott szigetet.
A stratégiai törekvései nyomán Washingtonnal kialakult szembenállását elmélyítve Kína szankciókkal sújtja az amerikai védelmi minisztériummal leszerződött Boeing és Lockheed Martin cégeket. Az ok: a vállalatok a rivális Tajvannak szállítanak fegyvereket.
A lépést a kínai külügyi szóvivő részletezte. A szankciós listára felkerül a Raytheon Technologies nevű cég és „más a kérdésben érintett” és az eladásokkal összefüggésbe hozott amerikai személyek is – mondta Csao Li-Csien, aki nem részletezte a büntetőintézkedéseket.
Washington korábban a tajvani fegyverexport leállítását ígérte
A kormányzó Kínai Kommunista Párt szakadár tartománynak tartja az országból a polgárháború után, 1949-ben kivált Tajvant és invázióval fenyegeti a szigetet. Washington 1980-ban azt ígérte, hogy csökkenti majd végül leállítja a Tajvannak szóló fegyvereladásokat. Ugyanakkor azt mondta, hogy békésen kell rendezni a Pekinggel fennálló vitát.
„Nemzetbiztonsági érdekei védelmében Kína úgy döntött, hogy szankciókat vezet be olyan amerikai cégekkel szemben, amelyek részesei a Tajvan elleni fegyvereladásoknak” – mondta a kínai külügyi szóvivő egy sajtótájékoztatón.
Régóta nem volt ilyen rossz a kínai-amerikai viszony és Tajvan komplikálja a helyzetet
A kínai-amerikai kapcsolatok több évtizede nem látott mélypontra kerültek a biztonsági és technológiai kérdések, a koronavírus pandémia és az emberi jogok helyzete körüli viták miatt.
Tajvan már régóta zavaró tényező a kapcsolatokban. Washingtonnak nincs formális diplomáciai kapcsolata a sziget demokratikusan választott kormányával, ugyanakkor annak fő szövetségese. Az amerikai törvénykezés előírja: az amerikai kormánynak biztosítania kell, hogy Tajvan képes legyen megvédeni magát. Ennek nyomán egyre több és egyre jobb minőségű fegyvereket adnak el a szigetnek.
Kína Tajvanra és a külvilágra is nyomást gyakorol
Közben Kína úgy próbálja engedményekre kényszeríteni Caj Jing-ven tajvani elnök függetlenségpárti kormányát, hogy fokozza katonai aktivitását a sziget körül. A Kínai Kommunista Párt emellett a Kínai Népköztársaság növekvő gazdasági erejét kihasználva nyomást gyakorol más kormányokra, hogy azok szakítsák meg a diplomáciai és nem hivatalos kapcsolatot Tajvannal.
Peking a múlt héten azt követelte Washingtontól, hogy mondja vissza azt a több, mint 1 milliárd dolláros ügyletet, amelynek során 135 darab precíziós föld-föld és levegő-föld rakétát adnának el a tajvani védelmi képesség megerősítésére.
Az ügylet „súlyosan aláásta Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit” – mondta a kínai külügyi szóvivő.
Kényes helyzetben a Kínába exportáló Boeing
Peking rendszeresen nyomást gyakorol az amerikai cégekre – például a Boeingra – hogy befolyásolja az amerikai politikát. Kína a Boeing utasszállítóinak egyik legnagyobb piaca, így egy potenciális kínai bojkott sebezhetővé tenné a vállalatot. A kínai külügyi szóvivő azonban csak a Boeing katonai ágát, a Boeing Defense-t és nem a polgári repülőgépgyártást említette.
A kínai külügyi szóvivő felszólította Washingtont, hogy „állítsa le a Tajvannak történő fegyvereladásokat és bármely katonai együttműködést”.
„Továbbra is megtesszük a szükséges lépéseket, hogy megóvjuk nemzeti szuverenitásunkat és biztonsági érdekeinket” – tette hozzá.
Peking emellett válaszlépéseket jelentett be egyes amerikai törvényhozók ellen, amiért azok bírálták, hogy Kínában átnevelő táborokba küldték az ottani muszlim kisebbségek több tagját.”
Forrás: https://www.szabadeuropa.hu/…/kina…/30913674.html
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
