Vision Times: “Karl Marx, a kommunizmus alapítója, sok mindent megvetett magányos életében. A társadalom stabilitása is bántotta őt, és megpróbálta forradalom révén megdönteni az összes létező társadalmi struktúrát, majd létrehozni egy népi kormányt; alapvetően egy diktatúrát. Azonban Marx, hasonlóan minden gonosz dologhoz, megtévesztő stratégiákat gondolt ki, hogy elérje a célját.
Az emberek nem fognak téged komolyan venni, ha egy virágzó „polgári” társadalomban azt mondod nekik, hogy döntsék meg a kormányukat. Marx ezzel tisztában volt. Így kitalálta, hogy melyek azok a kulcsszerepet játszó struktúrák melyeket először le kell bontani, hogy végül anarchiáért kiálthasson.
Önidentitás
Marx meg akart szabadulni a „polgári individualitástól, a polgári függetlenségtől és a polgári szabadságtól.” Miért olyan ellentétes az egyéniség a szocializmussal? Marx egy munkás forradalmat akart. Ám ez nem működik, ha egyéni véleményekkel rendelkező munkásaid vannak. Mint manapság a szakszervezetek esetében, nagyon nehéz túlélni a munkahelyen, ha valaki nem csatlakozik a szervezethez. Még ha nem is akarnak egyesek csatlakozni, mégis megteszik, hogy véget vessenek a szervezet zaklató taktikáinak.
Marx olyan munkásokat akart, akik nem gondolkodnak sokat a helyzetükről, a történelemről és a pénzügyi mechanizmusokról. Mivel ezek a fajta képzettségek elkerülhetetlenül arra késztetik az egyént, hogy pénzügyileg sikeres legyen és jólétet teremtsen. Ez az egyén nem különösebben érdeklődik az „áldozati” szerep iránt, és állandó panaszkodás nélkül keményen küzd a jövőjéért.
Család
„Min alapul jelenleg a család, a polgári család? A tőkén, a magántulajdonon. Ebben a legkifejlettebb formájában a család csak a polgárság körében létezik,” irta Marx.
Ez még a szélsőséges forradalmárok számára is nehéz téma volt. Mindenki törődik az emberekkel, akikkel együtt nő fel, és azzal a háztartással, ami azzá tette őket, amik most; ez egyszerűen része az emberiességnek. Marx azonban úgy vélte, hogy a családok egyedi egységek, a saját szokásaikkal, meggyőződésükkel és véleményükkel. Ez mind a kontrolról szól, egy erős és szabad családi egység a társadalom jótékony alkotó elemévé válik és befolyásolja a közvéleményt. Marxnak ravasz terve volt arra, hogyan érje el a család szétesését. Egyrészt a feminizmuson keresztül, másrészt a magántulajdon elvételével.
Tulajdon
Marx szerint, „a modern polgári magántulajdon, a végső és legkifejlettebb kifejeződése a termelés és a termék elosztás azon rendszerének, mely azon az osztályellentéten alapul, hogy egy kisebbség kizsákmányolja a többséget.”
Amikor az emberek a saját földjüket birtokolják, akkor rendelkeznek szabadsággal – azzal a szabadsággal, hogy azt csináljanak azon a földön, amit akarnak és úgy éljenek, ahogyan szeretnének. A föld a tulajdon és a tekintély érzetét adja az embernek. A kommunista országokban az emberek mind összeállnak, hogy egy szűk uralkodó elitosztály érdekeit szolgálják. Ki vannak szolgáltatva a zsarnokok hóbortjainak és szeszélyeinek, nem rendelkeznek saját tekintéllyel vagy hatalommal. Ez nem érhető el, ha vannak olyan egyéni földtulajdonosok, akik megkövetelik az elittől, hogy egyszerűen szálljon le a tulajdonukról.
Hazafiság
A nemzetekkel kapcsolatban Marx ezt mondta: „A munkásoknak nincs hazájuk.” Marx világhatalommal bíró szervezeteket szeretett volna (mint az ENSZ és az EU), az egyedi identitással rendelkező nemzetek helyett. Teljesen megvetette az egyéniséget. Úgy tekintett a kereskedelemre, mint egy nagy kiegyenlítőre, hasonlóan a mai Kína esetéhez, amely az ipari gyártás globális központja lett. Marx büszke lenne arra, amit Kína elért. A világ minden nemzete Kínától függ, a legalapvetőbb termékek szállításában, az élelmiszerektől a gyógyszereken át, az építőiparig és a műszaki technológiákig. És emiatt az elsöprő mértékű függőség miatt a szabad nemzeteknek most még a saját médiájukat is cenzúrázniuk kell, hogy megbékítsék a kommunista, kínai beszállítóikat.
Erkölcs
„A kommunizmus eltörli az örök igazságokat, eltörli az összes vallást és minden erkölcsöt. ”
Egy hittel rendelkező embert nem lehet könnyen meghódítani. Az isteni világba vetett hite lehetővé teszi számára, hogy hihetetlen csapásokat viseljen el, és hatalmas áldozatokat hozzon. Az erkölcs megértése és annak gyakorlata a vallásokban gyökerezik. A hit koncepciója volt a legnagyobb vizsga Marx számára, és ez volt az, amit a kommunisták a mai napig nem tudtak legyőzni.
Ezért minden társadalomban, amely a kommunizmus uralma alá kerül, az egyik első lépés a vallás eltörlése. A vallásban az ember egy magasabb istenségnek ajánlja fel magát. Ez megnehezíti a kommunista elit számára, hogy a dominanciáját megalapozza.
Karl Marx azt akarta, hogy az ember adja fel az egyéniségét, a vallását, a családját, a tulajdonát és a hazáját, hogy az ő ideológiája helyettesítsen mindent és az uralkodó elit lehessen az egyetlen uralkodó.”
Credit: Vision Times
(Kép: wikimedia /CCO 1.0)
