18. fejezet: A Kínai Kommunista Párt globális ambíciói (2. rész)

3. Korlátlan hadviselés kínai kommunista jellemzőkkel

A Kínai Kommunista Párt globális céljainak megvalósítása során nem ismer erkölcsi korlátokat és nem tartja be a törvényeket. Amint azt a Kilenc kommentár a Kommunista Pártról című könyvben kifejtettük, a Kínai Kommunista Párt alapításának története akárcsak hatalomra jutása, egy fokozatos folyamat volt, amelynek során a történelem által Kínában és a világ minden táján előfordult leggonoszabb módszereket tökéletesítette. Ez az általa elfogadott alábbi kilenc jellemzőt foglalja magában: Rosszindulat, megtévesztés, uszítás, a társadalom söpredékének felszabadítása, kémkedés, rablás, harc, pusztítás és ellenőrzés. [121] Ezek a jellemzők a kínai gazdaság és rendszer globális terjeszkedésének egész folyamatában is megmutatkoznak, amely során a párt folyamatosan fejlesztette az általa alkalmazott módszereket és azok gonoszságát. A KKP korlátlan hadviselése e gonosz jellemvonások koncentrált kifejeződése és sikerének fontos része.

A korlátlan hadviselés alapgondolata mindig is része volt a katonai gyakorlatnak a Kínai Kommunista Párt történetében. Ám először csak 1999-ben használta két magas rangú kínai tiszt a korlátlan hadviselés kifejezést az egyik katonai munkáról szóló könyvükben. Ahogy a neve is sugallja, a korlátlan hadviselés a következő elveket foglalja magában: „háború minden korlátozás és határok nélkül”; „az ellenség mindenáron történő kényszerítése a saját érdekek elfogadására, akár erőszakkal, akár erőszak nélkül, akár katonai eszközökkel, akár katonai eszközök nélkül, akár gyilkolással, akár gyilkolás nélkül”. A továbbiakban azt mondja, hogy „az eszközök mindenre kiterjednek, az információ mindenütt jelen van, mindenütt csatatér található” – „túllépve minden politikai, történelmi, kulturális és erkölcsi béklyón”. [122]

A korlátlan hadviselés azt takarja, hogy „minden fegyvert és technológiát tetszés szerint lehet használni; ami azt jelenti, hogy minden határvonal megszűnik a háború és a béke, a katonai és a polgári világ között”. Olyan módszereket alkalmaznak, amelyek nemzeteket és különböző területeket érintenek: A pénzügyi piacok, a kereskedelem, a média, a nemzetközi jog, a világűr és még sok más terület potenciális csataterek. A harc eszközei közé tartozik az informatikai rendszerek feltörése, a terrorizmus, a biokémiai hadviselés, az ökológiai hadviselés, a nukleáris hadviselés, az elektronikus hadviselés, a kábítószer-terjesztés, a hírszerzés, a csempészet, a pszichológiai hadviselés, az ideológia, a szankciók és így tovább. [123]

A korlátlan hadviselés szerzői azt állítják, hogy a „háború általánosítása” a jövő iránya és elkerülhetetlen, ezért minden területet militarizálni kell. Úgy vélik, hogy a korlátlan hadviselés kulcstényezője a nagyszámú, nem közvetlenül a hadsereghez tartozó és egyenruhát nem viselő személyzet. A kormánynak gyorsan fel kell készülnie a „láthatatlan” hadviselésre a különböző ágazatokban. [124]

Sokan metaforikusan „csatatérként” emlegetik a különböző szakmai vagy társadalmi környezeteket – de a Kínai Népköztársaság számára ez a szó legszorosabb értelmében vett háborút jelent. A Kínai Népköztársaság számára minden terület csatatér, mivel az mindig hadiállapotban van, és mindenki résztvevője a háborúnak. Minden konfliktust élet-halál harcnak tekintenek. A legkisebb problémákat elvi vagy ideológiai kérdéssé változtatják, és így felnagyítják. Az egész országot úgy mozgósítják, mintha háborúban állna, hogy a Kínai Kommunista Párt elérhesse céljait.

Az 1940-es években, a kínai polgárháború idején a Kínai Kommunista Párt gazdasági hadviselést alkalmazott a Kínai Köztársaság nemzeti kormánya (Kuomintang) nemzetgazdaságának megkárosítása és összeomlása érdekében. A párt kémkedéssel szerezte meg a Kuomintang katonai terveit – még mielőtt a Kuomintang saját csapatai megkapták volna azokat. Számos összeesküvést alkalmazott, miközben a hadseregek a csatatéren harcoltak. A Kínai Kommunista Párt ma is alkalmazza ezeket a „korlátlan eszközöket”, de még nagyobb és szélesebb körben. A korlátlan hadviselés minden hagyományos szabály és erkölcsi korlát megszegését jelenti. Ennek eredményeként a legtöbb nyugati ember, nyugati kormány és vállalat nem érti, hogyan működik a Kínai Kommunista Párt, nem is beszélve arról, hogy hogyan kellene vele megküzdeni.

A Kínai Kommunista Párt számtalan területen valósította meg a korlátlan hadviselés eszméjét, számos látszólag hétköznapi módszert alkalmazva céljai eléréséhez:

• A pártkultúra és a hazugságok exportálása a világba a külföldi propagandán keresztül
• A globális média ellenőrzése és ezáltal korlátlan ideológiai hadviselés.
• A hírnév, a mézesmadzag (szexuális csapdák), a személyközi kapcsolatok, a megvesztegetés és az önkényuralom felhasználása, hogy az Egyesült Nemzetek vezetői, különböző országok jeles politikai személyiségei, a tudományos és akadémiai körök ismert személyiségei, mágnások, menedzserek és befolyásos emberek az élet minden területéről, hogy támogassák a Kínai Népköztársaságot, és készek legyenek átsegíteni azt a válságokon.
• Támogatja, provokálja és felbujtja a bűnöző államokat (rogue state), valamint szövetségeket köt azokkal, hogy az Egyesült Államok és a nyugati kormányok figyelmét elterelje.
• A kereskedelmi megállapodások és a gazdasági diplomácia segítségével a szabad országokat kijátsszák egymással szemben – csaliként használva a több mint egymilliárdos kínai piacot; a gazdasági kapcsolatok és az egymásrautaltság fokozása más országok megcsapolása érdekében.
• A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásainak megsértése.
• Hamis reformígéretek a kereskedelmi többlet és a devizatartalékok növelése érdekében.
• A szocializmus testének táplálása a kapitalizmus gyümölcseivel.
• A devizapiac és a pénzügyi források fegyverként való felhasználása az emberi jogok korlátlan gazdasági hadviseléssel történő elnyomására, és más országok rákényszerítése erkölcsi felelősségük és egyetemes értékeik feladására.
• A külföldön élő kínaiakat arra kényszerítik, hogy magánvállalatokban dolgozzanak, hogy információkat szerezzenek és/vagy lopjanak a fejlett országoktól.
• Túszul ejtik saját és más országok állampolgárait.

a) A Kínai Kommunista Párt világszerte terjeszti a pártkultúráját.

Amikor a kínai állami televízió londoni fiókját létrehozták, közel 6000 ember jelentkezett 90 állásra, amelyek „az aktuális események kínai szemszögből történő közvetítését” jelentették. A Kínai Kommunista Párt tehát irigylésre méltó problémával szembesült: túl sok volt a jelentkező. [125] Az emberek buzgósága, hogy a Kínai Kommunista Párt szócsöveként dolgozzanak, megmutatja a nyugati médiaipar hanyatlását és azt a fenyegetést, amelyet a Kínai Kommunista Párt külföldi propagandája jelent a világ számára.

A világ legnagyobb propagandagépezete

Mao Ce-tung egyszer azt követelte, hogy a Hszinhua hírügynökség „vegye kezébe a föld irányítását, és az egész világ hallja a hangunkat” [126]. A Kínai Kommunista Párt most abban a helyzetben van, hogy elérje azt, amit a múltban nem tudott elérni.

A 2008-as pénzügyi válságot követően a nyugati média saját pénzügyi és üzleti válságaival volt elfoglalva. A Kínai Kommunista Párt megragadta a lehetőséget, és beindította a „nagy külső propagandakampányát”. A People’s Daily, a China Daily, a Hszinhua hírügynökség, a Kínai Központi Televízió (CCTV), a Kínai Nemzetközi Rádió és a Kínai Kommunista Párt más szócsövei újságokat, rádió- és televízióállomásokat hoztak létre világszerte.

Csang Ping, a legnagyobb kínai újság, a Southern Weekend korábbi főszerkesztője elmondta, hogy 2009 óta a kínai rezsim 45 milliárd jüant (6,52 milliárd dollár) különített el a „külső propaganda nemzeti stratégiájára a PR és a reklám területén”. Kínai sajtóértesülések szerint a nyilvánosan bevallott 45 milliárd jüan csak egy kis része volt a teljes kiadásnak. [127] 2016-ban a BBC becslése szerint a Kínai Kommunista Párt évente 10 milliárd jüant (1,45 milliárd USD) költött propagandára. [128] 2018 márciusában a kommunista párt a China Central Televisiont és a China Radio International és a China National Radio rádióállomásokat a China Media Group, más néven a Voice of China médiacsoportba olvasztotta össze. A médiacsoport a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Propaganda Osztálya irányítása alatt áll.

A Hszinhua egy hatalmas óriásplakátot bérelt a New York-i Times Square-en, hogy a kommunista pártot népszerűsítse. 2016-ban a kommunista párt a külföldön működő állami televízió, a CCTV (China Central Television) nevét CGTN-re (China Global Television Network-re) változtatta.  

A KKP külföldi pártpropagandája az idő múlásával egyre gyorsabban igyekszik előretörni. A külföldön működő műsorszolgáltatók „regionalizációs stratégiát” alkalmaznak, azáltal, hogy elsősorban helyi újságírókat és műsorvezetőket vesznek fel. Hszi Csin-pingnek az amerikai CCTV csatornának adott videóinterjújáról készült fotón látszik, hogy az újságírók 90 százaléka nem kínai. [129] A műsorok tartalmát Kínából külföldre közvetítik, a riportereket pedig helyben alkalmazzák. A kommunista párt által ellenőrzött média így „helyi csomagolást” hoz létre a célországban azáltal, hogy az adott országra jellemző személyeket és szóvivőket használ, akik a kommunista párt gondolkodásmódját terjesztik, és a kommunista pártot egész Kína képviselőjeként mutatják be. Külföldön helyieket használ fel a KKP történeteinek és a KKP hangjának terjesztésére – de nem Kína igaz történeteit és nem a kínai nép hangját terjeszti.

Ilyen a párt külpolitikai reklámkampányának jellege. A Kínai Kommunista Párt nemzetközi ösztöndíjakat is biztosít fiatal újságíróknak, többek között olyan területeken, mint az oktatás vagy az étkezés, és lehetővé teszi számukra, hogy Kínában képezzék ki magukat, vagy az országban tanuljanak, és így elsajátítsák a KKP újságírással kapcsolatos nézeteit.

Afrika gazdasági gyarmatosításával a kínai média Afrika minden szegletébe eljutott. A StarTimes Media Group kínai televíziós és médiacsoport jelenleg az afrikai kontinens harminc országában működik. Azt állítják, hogy ez „Afrika leggyorsabban növekvő és legbefolyásosabb digitális televíziós szolgáltatója”. Ahogy egy ugandai taxisofőr megjegyezte: „Egyre több afrikai érti meg a kínai társadalmat a kortárs kínai tévésorozatokon keresztül”. [130]

A Kínai Kommunista Párt propagandája korábban a hitelesség hiánya miatt nagyrészt hatástalan volt. A külföldi média átalakítása a párt médiájának szóvivőjévé; a KKP-t kritizáló médiák és emberek kíméletlen támadása, valamint a KKP támogatásának kikényszerítése mindenkiből a „külső propagandakampány” receptjének része.

A média világszerte a kínai hírügynökség, a Hszinhua strómanjává vált

2015-ben tíz ország külügyminisztere elítélte a KKP-t, amiért mesterséges szigeteket épített a vitatott hovatartozású Dél-kínai-tengeren. Ugyanakkor Washington nyugati külvárosában egy rádióállomás valami egészen mást jelentett be. Nemcsak, hogy elmulasztottak említést tenni a kommunista párt azon törekvéseiről, hogy a területet magának követelje. Még azt is állították, hogy külső erők megpróbálják meghamisítani a tényeket, hogy ezáltal fokozzák a feszültséget a Dél-kínai-tengeren. [131]

Ezt a rádióállomást WCRW-nek hívják, és műsora sok olyan programot tartalmaz, amelyek a kommunista párt álláspontját fejezik ki. Meglepő módon a WCRW nem hirdet. Egyetlen ügyfele egy Los Angeles-i cég, a G&E Studio Inc., amely 60 százalékban a pekingi China Radio International (CRI) ellenőrzése alatt áll. A G&E-nek legalább tizenöt hasonló állomása van az Egyesült Államokban, amelyek nemcsak Washington D.C.-t, hanem Los Angeles, Salt Lake City, Atlanta, Philadelphia, Houston, Honolulu, Portland és Vancouver városát is lefedik.

A Kínai Kommunista Párt szócsöve, a China Radio International egy helyi cégre támaszkodik, amely egy kínai gyökerekkel rendelkező amerikai nevén van bejegyezve. A helyi amerikai rádióállomásokban lévő többségi részesedések révén a CRI a KKP propagandájára használja fel azokat. Ennek a megközelítésnek a legnagyobb előnye, hogy a párt részvétele rejtve marad a nyilvánosság előtt. A hallgatósággal azt az érzést keltik, hogy az amerikaiak maguk is a Kínai Kommunista Párt támogatását fejezik ki, ezzel a lehető legnagyobb mértékben manipulálva a közönséget.

2015-ben a CRI 33 ilyen adóállomást üzemeltetett legalább 14 országban. 2018-ban már 85 adóállomás működött 35 országban. [132] Mivel ezeknek az állomásoknak az irányítása és ellenőrzése helyi kínai vállalatok kezében van, a demokratikus országok tehetetlennek tűnnek, hogy jogi lépéseket tegyenek ellenük, még akkor is, ha sokan nem tartják helyénvalónak a rejtett pártpropagandát. A külső propaganda terjesztésének módszerével a kommunista párt a demokratikus rendszerek kiskapuit használja ki a maga számára. A KKP a demokrácia nevében a diktatúrát támogatja, és megpróbálja manipulálni a közönséget, hogy az elkezdje elfogadni a nézeteit. A Kínai Kommunista Párt kihasználja a szabad társadalmak törvényeinek kiskapuit. A demokrácia nevében a demokrácia megsemmisítésére törekszik.

A China Daily hirdetéseit a kínai köznyelvben úgy emlegetik, hogy „utazás egy kölcsönzött hajón”, ami a kommunista párt külső propagandastratégiájának egy másik fontos része. A China Daily például kínai nyelvű hírmellékletet ad ki a Washington Postban, olyan elrendezési stílust használva, amely azt a benyomást keltheti az olvasóban, hogy a tartalom a Washington Posté. [133] A Washington Post mellett a Kínai Kommunista Párt több mint 30 másik újsággal kötött hasonló megállapodásokat, köztük a New York Times, a Wall Street Journal, a Daily Telegraph és a Le Figaro című lapokkal. A „hirdetés” szót a betétlapon nem feltűnő helyen helyezik el, hogy az olvasó könnyen összetéveszthesse azt az újság egy részével.

2018. szeptember 23-án a China Daily egy négyoldalas hirdetést is elhelyezett a Des Moines Register-ben, Iowa helyi újságjában, amelyet úgy terveztek, hogy úgy nézzen ki, mint a szokásos hír- és kommentároldalak. A szöveg támadta az USA elnökét. Néhányan az amerikai félidős választások befolyásolására tett kísérletről beszéltek. [134]

A Kommunista Párt nevezetes arról, ahogyan a külföldi kínai médiát ellenőrzi. Kényszerítés és csábítás révén a KKP számos kínai nyelvű médiát szervez be, köztük olyanokat is, amelyeket korábban erős antikommunista irányultságú és hagyományos értékeket képviselő tajvaniak alapítottak. A párt által támogatott Kínai Világmédia Fórum platformként szolgál a párt cselekvési utasításainak terjesztésére a kínai média számára világszerte. 2017. szeptember 10-én Fuzhou-ban tartották a „9. Kínai Média Világfórumot”. A találkozón öt kontinens több mint 60 országából és régiójából több mint 460 kínai médiavezető vett részt.

A médiakontroll hatásának egyik jó példája egy kaliforniai székhelyű kínai nyelvű médiaállomásról szóló jelentés, amelynek feladata, hogy felerősítse a kommunista párt propagandáját a nyugati sajtóban. Amikor a Kínai Kommunista Párt 19. nemzeti kongresszusát tartották, ez a média hosszú beszámolókat közölt róla, amelyek szinte teljesen megegyeztek a hivatalos pártmédia beszámolóival. [135]

A 2014-es hongkongi esernyős mozgalom tüntetéseinek idején a Kínai Kommunista Párt által ellenőrzött, több mint 160 médiát tömörítő tengerentúli kínai médiaszövetség azonnal megszervezte a 142 kínaibarát médiát Ázsiában, Európában, Afrikában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában, hogy a kommunista párt álláspontját támogatva közzétegyék a Hongkong védelméről szóló nyilatkozatot. A rezsim külföldi médiajelenlétének mértéke és hatékonysága meglepte a közvéleményt [136].

Az ellenzéki hangok elnyomása a Kínai Kommunista Párt külföldi propagandakampányának egy másik aspektusa. A párt megfélemlítés céljából vízummegvonással és egyéb zaklatással fenyegeti az újságírókat, ami öncenzúrára készteti őket. Ennek eredményeként a világon kevés olyan sajtóorgánum van, amely teljesen független álláspontot képvisel a Kínai Kommunista Párttal kapcsolatban, tekintet nélkül a rezsim esetleges válaszlépéseire.

Egy gonosztevő többféleképpen is elérheti, hogy mások jobb színben lássák őt. Az egyik út az lenne, ha önmagában kezdené el feladni a gonoszságot, jóvá válni, és nem gonosztevőnek lenni. A többi ember aztán idővel magától észrevenné, hogy megváltozott. Egy másik lehetőség az lenne, ha nyomást gyakorolnánk másokra, és megpróbálnánk átmosni az agyukat, hogy ne ismerjék fel többé a gonosztevőt annak, ami. Egy gonosztevő akár olyan merész tervet is szövögethet, hogy manipulációval, hazugságokkal, neonfénnyel és agymosással mindenki mást is gazemberré változtat. Ez biztosítaná számára a legnagyobb védelmet.

A Kommunista Párt sok évtizeden keresztül egyszerre alkalmazta a második és a harmadik módszert. Különféle nagyszabású propagandatevékenységekkel célozza meg a külföldieket, és észrevétlenül megváltoztatja a gondolkodásukat, hogy többé már egyáltalán ne ismerjék fel a Kínai Kommunista Pártot „gazemberként”. Bizonyos esetekben még a sárba is magával rántja őket, és gazemberré változtatja őket is. Kiterjedt befektetések és ravasz intézkedések révén a párt mára egy olyan világméretű rendszert épített ki, amellyel szövetségeket alakíthat ki, elszigetelheti ellenségeit és a semlegeseket szimpatizánsokká vagy gazemberekké teheti.

Agymosás a kultúrán, az irodalmon és a művészeten keresztül

A kulturális agymosás a párt fontos eszköze a hagyományos kínai kultúra elpusztítására. Az elmúlt években a párt a hagyományos kultúra helyreállítása iránti állítólagos elkötelezettségét hirdette. Amint azonban e könyv előző fejezeteiben leírtuk, a hagyományos kultúra állítólagos helyreállításának hulláma valójában kiszakította a kínai hagyományok lelkét. Ezt felváltotta egy hamisított változat – a párt által kívánt „kultúra” – vagy „pártkultúra”. Így nemcsak félrevezetik az egész világot, hanem a hagyományos kultúrát is tovább rombolják.

A párt külföldi propagandájának egyik legfontosabb eleme az úgynevezett „hagyományos kínai kultúra” terjesztése, ahogyan azt a kommunista párt meghatározza. Ez magában foglalja a kínai szokások és gyakorlatok felhasználását a kommunista párt hírnevének helyreállítására és pozitív fényben való bemutatására. Ez a megtévesztés, a manipuláció és az agymosás egy másik formája. Az ilyen típusú propaganda tipikus példája a Konfuciusz Intézetek.

2017 végére a nem teljes statisztikák szerint a Kommunista Párt már 146 országban 525 Konfuciusz Intézetet hozott létre (főiskolák és egyetemek számára), és 1113 Konfuciusz tantermet nyitott (általános és középiskolák számára). [137] A Konfuciusz Intézet finanszírozását a Hanban, a KKP Egyesült Front Munka Osztályához (UFWD) kapcsolódó szervezet biztosítja. A pénzeszközök felhasználását a kínai nagykövetségek és konzulátusok munkatársai ellenőrzik. A Konfuciusz Intézetek aláássák az autonómia és a kutatás szabadságának fontos tudományos elveit. Céljuk, hogy a KKP által preferált eseménynarratívát népszerűsítsék, elferdítsék Kína történelmét és elfedjék a KKP szörnyű emberi jogi helyzetét. A Konfuciusz Intézetek egyes tantermeiben Mao Ce-tung idézeteket függesztettek ki a falra. Első pillantásra a Konfuciusz Intézetek azt állítják, hogy a kínai kultúrát tanítják, de valójában a kommunista doktrínát népszerűsítik, és a kommunista párt által kívánt pártkultúrát tanítják.

A Konfuciusz Intézetek kulturális és nyelvi kurzusokat kínálnak, és ezekben elferdítik a történelmet. Még tüntetéseket is szerveznek olyan tevékenységek ellen, amelyek a kommunista párt szerint veszélyeztetik az uralmukat. Például olyan előadókat hívtak meg az intézetekbe, akik előadásaikban a Kínai Kommunista Párt Tibettel kapcsolatos hazugságait ismételgetik. Mások azt állították, hogy az Egyesült Államok bevonta Kínát a koreai háborúba kínai falvak bombázásával, és a párt kénytelen volt csapatokat küldeni. [138]

Az Egyesült Államok 2019. évi védelmi költségvetési törvényjavaslata határozottan elítéli a Kínai Kommunista Pártnak az amerikai közvélemény befolyásolására tett kísérleteit, különösen a „médián, kulturális intézményeken, vállalkozásokon, valamint tudományos és politikai csoportokon” keresztül. A 2019. évi védelmi előirányzatokról szóló törvény kifejezetten megtiltja, hogy a védelmi minisztérium finanszírozást nyújtson olyan egyetemek sinológiai tanszékeinek, ahol Konfuciusz Intézet működik. [139]

2011 szeptembere és októbere között a kínai hatóságok egy 300 fős ének- és tánctársulatot küldtek a washingtoni Kennedy Center for the Arts-ba, ahol a kommunista párt előadta a „Nők vörös különítménye” című erőszakos kommunista táncdrámát. 2016 szeptemberében Los Angelesben nagyszabású koncertre került sor, amelyet a „Vörös Hadsereg hosszú menetelésének győzelme” 80. évfordulójának tiszteletére rendeztek. Ugyanebben az időben Ausztráliában a Sydney-i és a melbourne-i városházán tartották a „Vörös dalok koncertjét Mao Ce-tung halálának 40. évfordulója alkalmából”. A helyi kínai szervezetek Ausztráliában tiltakoztak ez ellen, és végül sikerült leállítaniuk a műsort. 2017-ben a Kínai Kommunista Párt Ausztráliába küldte a Red Detachment of Women (Női vörös különítmény) című előadást, 2018-ban pedig egy másik erőszakos kommunista táncszínházat, a Red Guards on Honghu Lake (Vörös gárdisták a Honghu-tónál) című darabot állította színpadra Sydneyben és Melbourne-ben.

A Kínai Kommunista Párt totalitárius rendszere messze a demokratikus államok előtt jár az információért folytatott háborúban: a párt blokkolja az összes demokratikus ország médiáját, de a demokratikus társadalmakban a saját szócsöveit használja. A Kommunista Párt megakadályozza, hogy a demokratikus országok médiája kiegészítéseket fűzzön hozzá a kínai média tartalmakhoz, de a Kínai Kommunista Párt a különböző demokratikus társadalmak médiájába beleteheti a kívánt tartalmat – vagy egyszerűen felvásárolhatja őket, ha ez célravezető. A Kínai Kommunista Párt médiája elsősorban a pártot szolgálja, és a nyugati újságírók soha nem kapnak vezető szerepet benne. A KKP azonban saját beépített embereit ültetheti a nyugati médiába, vagy külföldieket képezhet ki, hogy riporterként a párt médiájának szócsövei legyenek. Mindaddig, amíg a Nyugat továbbra is ‘médiának’ tekinti a kommunista párt ‘médiáját’, a Nyugat továbbra is veszíteni fog az információs háborúban. 2018-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma elrendelte, hogy a Xinhua Hírügynökséget és a China Global TV Network-öt regisztrálják külföldi képviselőként az Egyesült Államokban. Ez egy helyes lépés volt, de messze nem elégséges – a probléma elsősorban a kölcsönösség hiánya.

A Kínai Kommunista Párt külföldi propagandakampánya nagyszabású projekt, amelynek célja, hogy világszerte megváltoztassa a közvéleménynek a rezsimről alkotott véleményét. Ennek már volt is némi hatása. A Kínai Kommunista Párt propagandáján keresztül terjeszti mérgező ideológiáját, és nagymértékben félrevezeti az embereket a rendszerről, annak működéséről, a kínai emberi jogi helyzetről és a kommunizmus egészéről alkotott nézeteiről.

b) A kínai központi részleg, az „Egyesült Munkafront” célja, hogy belülről marja szét a szabad világot.

A Kínai Kommunista Párt 2018. december 18-án ünnepelte az úgynevezett reform és nyitás 40. évfordulóját. Tíz külföldinek ítélte oda a „Kínai Reform Barátság Érdemérmet”, hogy „megköszönje a nemzetközi közösségnek, hogy segítettek Kína reformjában”. A tíz külföldi között volt Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, aki Kínának adta a 2008-as nyári olimpiai játékok rendezési jogát, valamint Robert Lawrence Kuhn amerikai üzletember, aki szerzőként nevét adta a Kínai Kommunista Párt korábbi vezetőjéről, Csiang Cö-minről szóló talpnyaló életrajz kiadásához. Valójában az elmúlt évtizedekben számtalan politikus és ismert személyiség segítette a kommunista pártot azzal, hogy személyes szándékaiktól függően ilyen vagy olyan szerepet játszottak. Sajnos így mindannyian a Kommunista Párt „Egyesült Munkafront” (más néven „egységfront”) taktikájának áldozatai és így cinkosai lettek.

A Kínai Kommunista Párt minden lehetséges eszközt bevet annak érdekében, hogy a világ egyszer s mindenkorra történő uralmának célját elérje. Ez az „egységfront” koncepciójának lényeges része. Mao az „egységfrontot” a KKP három mágikus kincse egyikeként jellemezte. A polgárháború-korabeli, kínai Kuomin- tang kormányt, csakúgy, mint a mai nyugati kormányokat, megtévesztették ezek a taktikák, és ennek következtében nagy károkat szenvedtek. A jó hír az, hogy a nyugati társadalom lassan felébred, és a közelmúltban egy sor oknyomozó riport jelent meg az „egységfrontról”.

A USCC (Egyesült Államok kormányának az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és biztonsági felülvizsgálati bizottsága) 2018. augusztus 24-én jelentést tett közzé „Kína egyesült munkafrontjának tengerentúli tevékenysége” címmel. Ez elmagyarázza a Kínai Kommunista Párt tengerentúli munkafront struktúráját és eljárásait, beleértve azt is, hogy a párt hogyan használja a különböző típusú állami és nem állami (civil) szervezeteket az „egységfront” munkájához, és hogy ez milyen hatással van az Egyesült Államokra és más nyugati országokra. Az elmúlt években a Kínai Kommunista Párt hangsúlyozta az „Egységfront Munkájának” (UFW) fontosságát. A jelentés rámutat, hogy: „Az egységfront munkája jelentőségének ez a felemelkedése azt eredményezte, hogy az UFWD tisztviselőinek száma megnövekedett a KKP és a kormány legmagasabb posztjain, és nagyjából 40 000 új UFWD káderrel bővült.” [140]

A Global Public Policy Institute, egy jelentős európai agytröszt 2018-ban közzétett egy jelentést, amelyben ismertette a KKP európai egységfrontjának tevékenységét. [141] 2018. november 29-én a Stanford Egyetem Hoover Intézete is részletes jelentést tett közzé ugyanebben a témában. A jelentés megállapítja: „Kína befolyásolási tevékenységei túlmutatnak az egységfront hagyományos, diaszpóra-közösségekre összpontosító tevékenységén, és a nyugati társadalmak sokkal szélesebb spektrumát érik el, az agytrösztöktől, egyetemektől és a médiáktól kezdve az állami, helyi és nemzeti kormányzati intézményekig. Kína arra törekszik, hogy a kínai kormány, politika, társadalom és kultúra szimpatikusnak tűnjön, hogy elnyomja az alternatív nézeteket, és hogy a kulcsfontosságú amerikai szereplőket Kína külpolitikai céljainak és gazdasági érdekeinek támogatásába bevonja.” [142]

A kommunista párt „egységfrontja” elsősorban a nyugati politikusokra és üzletemberekre összpontosít

Az USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság jelentése megállapítja, hogy a Kínai Kommunista Párt az „egységfront” munkáját fontos eszköznek tekinti a párt hazai és nemzetközi támogatottságának megerősítéséhez. Ez magában foglalja a nyugati politikusok megvásárlását is. A meggyőzés, a csábító ajánlatok és a kapcsolatépítés révén a Kínai Kommunista Párt szoros kapcsolatokat tart fenn a nyugati kormányok számos magas rangú tisztviselőjével. Ezeket a politikusokat Kína „állami kincseiként” emlegetik, pazar ajándékokat kapnak, és olyan címeket adnak nekik, mint „Kína régi barátja”. Köztük vannak az ENSZ jelenlegi és korábbi főtitkárai, államfők, magas rangú kormánytisztviselők, kongresszusi tagok, vezető kormányzati tanácsadók, nemzetközi szervezetek vezetői, neves akadémikusok és tudósok neves agytrösztökből, valamint médiakonzorciumok befolyásos mágnásai. Az „egységfront” hálózatában mindezektől az emberektől elvárják, hogy a döntő pillanatokban kifejezzék a támogatásukat a Kommunista Párt iránt.

Patrick Ho Chi-ping volt hongkongi belügyminisztert 2018 decemberében az Egyesült Államokban megvesztegetéssel vádolták meg. Ho szoros kapcsolatokat ápolt a Kínai Kommunista Párttal, és két afrikai ország magas rangú tisztviselőit vesztegette meg kínai energetikai vállalatok nevében, hogy bányászati jogokat szerezzen. Két ENSZ-főtitkárt is megvesztegetett, akik révén a Kínai Kommunista Párt szoros kapcsolatokat tudott kiépíteni más nemzetek magas rangú tisztviselőivel. [143]

Az amerikai bírósági feljegyzések egy kínai távközlési óriáscég, a ZTE korrupcióját és kémkedését is dokumentálják. Libériában két magas rangú távközlési tisztviselő vallotta azt a bíróságon, hogy a ZTE 2005 és 2007 között tömegesen vesztegetett meg számos tisztviselőt az országban, köztük az elnököt, kormánytisztviselőket és bírákat.

A Kínai Kommunista Párt pénzzel és nőkkel befolyásolja a politikai döntéshozókat, majd bábuként használja őket a rezsim céljainak eléréséhez. A 2014. novemberi amerikai félidős választások után a CEFC (China Energy Company), egy kommunista párthoz kötődő vállalat, egy memorandumban felvázolta a politikusokkal való „kapcsolatok és barátságok” kiépítésének tervét. Ye Jianming, a CEFC kegyvesztett elnöke szoros kapcsolatokat ápol európai politikusokkal. Egyszer megkérdezte az egyik amerikai elnök biztonsági tanácsadóját, hogy meg tudja-e győzni az amerikai hadsereget, hogy ne bombázza Szíriát, mert ott olajmezőket akar vásárolni. Ye azzal is büszkélkedett, hogy magas rangú Federal Reserve (USA központi banki rendszere) és ENSZ tisztviselőkkel, valamint amerikai kormánytisztviselők családtagjaival áll kapcsolatban. [144]

Ha szükségesnek ítéli, a Kínai Kommunista Párt különböző ideiglenes „egységfrontokat” alakíthat ki az ellenség elszigetelésére. A Kínai Kommunista Párt például kihasználta a fejlődő országok szavazati jogát az ENSZ-ben azáltal, hogy tisztviselőit arra utasította, hogy bizonyos indítványokat fogadjanak el vagy blokkoljanak az ENSZ-ben. A meghatalmazottakat használva így megzavarta az Egyesült Államok közel-keleti stabilizációra irányuló erőfeszítéseit. Eközben sikerült új gazdasági szövetségeket kötnie. Az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúban a KKP megpróbál konfliktust szítani az Egyesült Államok és Európa között azzal a céllal, hogy az európai államokat egy újabb „egységfront” részeként használja fel az Egyesült Államok ellen.

Helyi politikusokat is megcéloz a Kínai Kommunista Párt „egységfrontja” a munkája során. Ezek közé tartoznak az önkormányzati vezetők, a városi tanácsok képviselői, polgármesterek, állami szenátorok és mások. A szokásos megközelítés az, hogy kínai szervezeteken vagy kereskedőkön keresztül adományokat juttatnak a helyi politikusoknak, és meghívják őket Kínába, ahol aztán kenőpénzeket kínálnak nekik. A cégtulajdonosok és a családi vállalkozók kedvezményes elbánásban részesülnek Kínában, és nemcsak őket, hanem még az asszisztenseiket is megvesztegetik. Egy másik módszer az úgynevezett „méz csapdák”, ahol gyönyörű nőket állítanak bizonyos emberekre, és olyan robbanásveszélyes szexuális ügyekbe keverednek, amelyek miatt zsarolhatóvá válnak. Feltételezhető, hogy a Kínai Kommunista Párt gyakran alkalmazza ezt a taktikát.

Chen Yonglin a sydneyi kínai konzulátus tisztviselője volt, mielőtt 2005-ben Ausztráliába disszidált. Az Epoch Timesnak azt mondta, hogy a Kínai Kommunista Párt Egységfront Munkaosztálya beszivárgott az ausztrál kormányba, és korrumpálta a tisztviselőket. Chen elmesélte, hogy: „A tisztviselőknek magánúton kifizetett kenőpénzek összege messze meghaladta a politikai adományokét. Különösen a magasabb rangú tisztviselőknél; a kenőpénzek hatalmasak voltak. […] A megvesztegetés egy másik aspektusa a Kínába való utazás, ahol a tisztviselőket királyként kezelik. Ez magában foglalja a kínai vállalatok által finanszírozott prostitúciót is. Sok tisztviselő megváltoztatta a hozzáállását, miután visszatért Kínából.” [145]

A Kínai Kommunista Párt óriási pénzügyi összegek használatával világszerte vesztegetett meg kommunista és baloldali politikusokat, és tette őket a saját ügynökeivé a különböző nemzeteken belül – a kommunista ideológia terjesztése érdekében.

A Kínai Kommunista Párt ugyanazt a taktikát alkalmazza a pénzügyi szektorban és számos iparágban. Az üzletembereket és vállalkozókat királyként kezelik, és gazdasági ösztönzőkkel csalogatják őket. Cserébe a Kínai Kommunista Párt hangadójává válnak a kormány és az ország pénzügyi és gazdasági politikájának befolyásolásában. Az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúban a Kínai Kommunista Párt gyakran érintkezett a Wall Street mágnásaival. Kínában számos vezető pénzügyi cég és nemzetközi vállalat működik. Hogy bővíteni tudják üzletüket, sok magas rangú kínai tisztviselő gyermekét alkalmazták. Őket nevezik „hercegeknek”, és ők a párt szemei, fülei és hangjai ezekben a vállalatokban.

A tudományos körökbe és az agytrösztökbe való beszivárgás

Számos nyugati agytröszt (Think Tanks) közvetlen hatással van az ország Kínával kapcsolatos politikájára és stratégiájára, ezért a Kínai Kommunista Párt különös figyelmet fordít rájuk. A Hoover Intézet jelentése szerint a Kínai Kommunista Párt az Egyesült Államokban komolyan foglalkozik mindkét politikai párt véleményével, és olyan témákat indítványoz, amelyek a Kínai Kommunista Párt számára előnyösek. A Kínai Kommunista Párt pénzügyi szponzoráció révén gyakorolja az irányítást az agytrösztök felett. Szinte minden Kínával kapcsolatos agytrösztöt megveszteget, befolyásol vagy ellenőriz. [146]

A Washington Post arról számolt be, hogy egyes kínai vállalatok amerikai agytrösztöket irányítanak. A kínai technológiai óriás, a Huawei például nemcsak biztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve, hanem pénzügyi támogatással próbálja befolyásolni a washingtoni agytrösztöket is. [147]

A Huawei több mint húsz egyetemet támogat az Egyesült Királyságban, köztük a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetemet. Anthony Glees professzor, brit nemzetbiztonsági szakértő elmondta: „Itt a digitális programról van szó, amelyet a kínai pénzek brit egyetemekre történő beáramlása indít el. Ez nemzetbiztonsági kérdés.” [148] A Huawei Seeds for the Future (kb. magok a jövő számára) programja révén nagyszámú tehetséges fiatal mérnököt vonzott magához – ez egy klasszikus kommunista felforgató taktika.

A Kínai Kommunista Párt pénzzel, státusszal és hírnévvel vásárol külföldi tudósokat, különösen kínai tudósokat. Ezek közül a tudósok közül néhányan szorosan követik a KKP retorikáját, és könyveket és cikkeket publikálnak a KKP „békés felemelkedésének”, a „kínai álom” vagy a „kínai modell” fogalmainak magyarázatára. Ezeknek a tudósoknak a nézetei közvetve befolyásolják a nyugati kormányok Kína-politikáját – pontosan ezt a célt akarta elérni a Kínai Kommunista Párt.

Ami még rosszabb, hogy a nyugati bölcsészettudósokat és szociológusokat az elmúlt évtizedekben erősen befolyásolták a kommunista ideológia áramlatai. A Kommunista Párt egy kisebb mértékű befolyásolásával könnyen rávehetőek, hogy a baloldali ideológia puszta támogatásától eljussanak a konkrét kommunista világnézet tényleges elfogadásáig.

A Kínai vezetők, üzletemberek és diákok kényszerítése, hogy felhasználhassák őket külföldön

A KKP sikeresen használta fel a külföldön tanuló kínai diákok hazafiságát arra, hogy szimpátiát keltsen a KKP politikája és ideológiája iránt. Annak érdekében, hogy megnyerje a kínaiak támogatását külföldön, a KKP pénzügyi támogatást nyújt nekik. Gyakran használ olyan kifejezéseket, Kína és a KKP szándékos összemosásának részeként, mint a „hazaszeretet” vagy a „rokoni barátság”, hogy megtévessze a nyugati országokban élő kínaiakat. A párt emellett szervezetek, támogatók és kémek kiterjedt nemzetközi hálózatát használja fel ellenfelei elszigetelésére és megtámadására.

A Kínai Kommunista Párt különböző ürügyekkel invitálja a külföldön élő kínaiakat, hogy üzleteljenek és fektessenek be Kínában. A külföldről érkező kínai vezetők különleges bánásmódban részesülnek, amikor az országba látogatnak. Megszervezi, hogy magas rangú tisztviselőkkel találkozzanak, és meghívja őket, hogy vegyenek részt a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepségein.

Zach Dorfman, a Carnegie Council for Ethics in International Affairs (Carnegie Nemzetközi Ügyek Etikai Tanácsának) vezető munkatársa hosszú oknyomozó riportot tett közzé a Politico című lapban, amelyben feltárta a Szilícium-völgyben folytatott kínai és orosz kémtevékenységeket, különös tekintettel a kínai szereplőkre. [149] A jelentés példaként Rose Pak-ot vizsgálta, egy San Francisco-i kínai politikai közvetítőt. Megállapította, hogy a Kommunista Párt Pak-ot használta fel arra, hogy rávegye a San Franciscó-i Kínai Kereskedelmi Kamarát a Fálun Gong, a tibeti, a Tajvan-barát és az ujgur csoportok kirekesztésére, és megakadályozza, hogy azok részt vegyenek a kínai újévi felvonuláson.

Az USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság jelentése azt is feltárta, hogy a kínai diákok és tudósok egyesületeit, valamint a Kínai Diák- és Tudományos Egyesületeket (CSSA) a Kínai Kommunista Párt irányítja. Az ilyen egyesületek egyes fiókjai a saját honlapjukon egyenesen azt állítják, hogy az adott régió kínai konzulátusa vagy annak leányvállalatai alapították őket [150], míg más esetekben az információ titkos volt. Ezek a szervezetek a konzulátustól kapják az utasításokat, és megakadályozzák, hogy az ellenvéleményt megfogalmazó hangok teret kapjanak. A konzulátus tisztviselői megfigyelik, zaklatják és megfélemlítik azokat a diákokat, akik eltérnek a Kínai Kommunista Párt iránymutatásától.

Ezen egyesületek [a Kínai Diák- és Tudományos Egyesületek, CSSA] és a hozzájuk tartozó leányvállalatok tagjai néha még ipari és gazdasági kémkedést is folytatnak a párt számára. 2005-ben a Le Monde című francia napilap arról számolt be, hogy a belgiumi Leuveni Egyetemen működő CSSA a Kínai Kommunista Párt fő kémcsoportja az országban. Az ilyen hálózatok néha több száz kémből állnak, akik különböző európai vállalatoknál dolgoznak. [151]

Beépülés és befolyásolás a film- és szórakoztatóiparban

Az elmúlt években a Kínai Kommunista Párt fokozta az amerikai szórakoztatóiparba való beszivárgásra irányuló erőfeszítéseit. 2012-ben a Wanda Group 2,6 milliárd dollárt költött az AMC, az Egyesült Államok második legnagyobb moziláncának felvásárlására. Azóta 3,5 milliárd dollárért felvásárolta a Legendary Entertainmentet és 1,1 milliárd dollárért a Carmike-ot, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb moziláncát [152]. 2016-ban az Ali Pictures részesedést szerzett Steven Spielberg Amblin Partners nevű cégében, és lesz egy képviselője az Amblin Partners igazgatótanácsában, így a kulcsfontosságú döntésekbe is beleszólhat. [153]

A Kínai Kommunista Párt egyik fő célja a szórakoztatóiparba való beszivárgással az, hogy a világot a saját forgatókönyve szerint táncoltassa meg – pozitív képet teremtsen a Kínai Kommunista Pártról és Kína úgynevezett „békés felemelkedéséről”, hogy elrejtse a rezsim zsarnoki ambícióit. Ugyanakkor ez a kép elrejti, hogy a pártkultúra exportja hogyan rontotta meg a világot. 1997 és 2013 között Kína a 100 legnagyobb bevételt hozó film közül mindössze tizenkét hollywoodi filmbe fektetett be. Azonban az ezt követő öt évben Kína a legnépszerűbbek közül már 41 hollywoodi filmben volt társfinanszírozó. [154]

Hollywood áhítozik Kína gyorsan növekvő filmes piacára – és a vezetők tisztában vannak azzal, hogy ha nem követik a pártvonalat, kizárják őket onnan. Ezért gondosan ügyelnek a kínai cenzúra előírásainak betartására. A Kínai Kommunista Párt ellen felszólaló amerikai filmsztárokat nem engedik be az országba, vagy filmjeiket kitiltják a kínai piacról. [155] Amikor a hollywoodi sztár, Richard Gere egyértelműen állást foglalt Tibet ügyében, ez nemcsak azt eredményezte, hogy nem utazhatott többé Kínába, hanem azt is, hogy az Egyesült Államokban a karrierjét is akadályozták. A filmgyártók, hogy ne sértsék vagy provokálják a Kínai Kommunista Pártot, nem voltak hajlandóak befektetni a filmjeibe. [156] Más filmsztárokat is feketelistára tettek a határok különböző „áthágása” miatt.

A másként gondolkodók megfélemlítése külföldön

A Kínai Kommunista Párt megfélemlítéssel és különböző ösztönzőkke próbálja befolyásolni a nyugati tudósokat, különösen a kommunista pártot kritizáló Kína-szakértőket. Ez sokaknál egyfajta „önkéntes öncenzúrához” vezetett. A megfélemlítés magában foglalja például a vízum megtagadását, ami nagyon nagy hatással van a fiatal tudósokra. A karrierépítés érdekében ezért sokan közülük önként kerülik az emberi jogi, tibeti és egyéb érzékeny témákat, amelyek kiválthatják a párt haragját.

Perry Link, a kelet-ázsiai tanulmányok amerikai professzora feketelistára került, mert a kínai Tienanmen téri mészárlásról beszélt a diákjainak, ami kedvezőtlen fényben tüntette fel a kommunista rezsimet. Az, ahogyan utána bántak vele, tanulságul szolgált a fiatal tanárok számára, és ráébresztette őket arra, hogy mit nem szabad tenni még az Egyesült Államokban sem. [157]

Benedict Rogers a brit Konzervatív Párt Emberi Jogi Bizottságának elnökhelyettese és a hongkongi demokratikus mozgalom támogatója. 2017 októberében magánútra Hongkongba utazott, ahol a repülőtéren megtagadták tőle a belépést, és visszaküldték a hazájába. [158]

A fent említett USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság jelentése továbbá azt is megállapítja, hogy a kínai hírszerző ügynökségek megpróbálnak etnikai kisebbségekhez tartozó embereket, köztük külföldön élő ujgurokat toborozni, hogy kémként tevékenykedjenek. E „feladat” megtagadása családjuk üldöztetéséhez vezethet Kínában. A megfenyegetett ujgurok azt állítják, hogy az ilyen fenyegetések célja nem csak az ujgur diaszpóráról való információgyűjtés, hanem a viszálykeltés is, hogy az ujgurokat megakadályozzák abban, hogy hatékonyan szembeszálljanak a Kínai Kommunista Párttal. [159]

c) A korlátlan gazdasági hadviselés a Kínai Népköztársaság súlyos fegyvere.

Ha a külföldi propaganda, a felfogás befolyásolása és az egységfront munka a Párt puha hatalmának formái, akkor a csúcstechnológiai iparát a Párt kemény hatalmának kell tekinteni. Az 1950-es években a Kínai Kommunista Párt mottója az volt, hogy „felülmúljuk az Egyesült Királyságot és felzárkózunk az Egyesült Államokhoz” – de ez egy bohózat volt. Mára azonban ugyanez a stratégia már valós fenyegetéssé vált.

Az 1980-as évek óta a Kínai Kommunista Párt egy sor stratégiai tervet hajtott végre a tudomány és a technológia területén, köztük a „863-as programot” (Nemzeti csúcstechnológiai kutatási és fejlesztési program), a „973-as programot” (Nemzeti alapkutatási program) és a „Made in China 2025” programot, hogy Kína 2025-re alacsony költségű helyszínből gyártóhatalommá váljon, és vezető szerepet vállaljon az olyan nagy adatszolgáltatási (big data) projektekben, mint az 5G és hasonlók. A stratégia ambiciózus terveket tartalmaz a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ahol Kína 2030-ra globális vezető szerepet kíván betölteni. A cél az, hogy Kína a világ munkapadjából fejlett gyártóóriássá váljon, és ezáltal globális dominanciát érjen el.

Természetesen nincs semmi baj azzal, ha egy nemzet az ipari fejlődés útján jár. Az is jogszerű, hogy egy ország az állami hatalmat arra használja fel, hogy forrásokat juttasson a kulcsfontosságú iparágak kutatására és fejlesztésére. De akkor miért jelent fenyegetést a Kínai Kommunista Párt csúcstechnológiai fejlesztési stratégiája a Nyugatra nézve?

Ennek alapvető oka az, hogy Kína nem egy normális ország a kommunista rezsim alatt. A rezsim technológiai fejlesztésének nem az a célja, hogy a világ többi csúcstechnológiával rendelkező országához csatlakozhasson, vagy velük egyenrangúan versenyezhessen. Célja, hogy minden eszközzel kiiktassa az ellenfeleket, és tönkretegye a nyugati gazdaságokat – különösen az Egyesült Államokét -, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön a világuralomhoz. A Kínai Kommunista Párt tudományos és technológiai erejének fejlesztése a kommunista ideológia szolgálatára irányul, és végső soron a kommunizmus világuralmának megvalósítására.

A technológiai innováció az egyéni szabadság gyümölcse a kapitalista társadalomban, amely természetes konfliktusban áll a kommunizmus totalitárius uralmával. A szárazföldi Kínában a kutatókat megfosztják a külföldi keresőmotorok használatának szabadságától, nem is beszélve arról, hogy más módon szabadon kifejezhessék magukat. Ezért valóban nehéz igazi áttörést elérni a tudományos és technológiai innovációban, mivel a Kínai Kommunista Párt korlátozza a gondolkodást és az információhoz való hozzáférést.

Ennek ellensúlyozására a párt különböző alattomos eszközöket vetett be a nyugati technológiák ellopására és hogy megnyerje magának a legjobb tehetségeket. Emellett tisztességtelen és rendkívüli módszereket alkalmazott a nyugati ipar aláásására. A Kínai Kommunista Párt olyan technológiákat lopott el, amelyek kifejlesztésére a Nyugat évtizedeket és hatalmas összegeket áldozott. Az ellopott szellemi termékeket adaptálja majd továbbfejleszti, azután tömegesen és olcsón gyártja a high-tech termékeket, és a nemzetközi piacra dobja azokat, ezzel gyengítve a nyugati magánvállalatokat és gazdaságokat. A rezsim így a korlátlan hadviselés technikáit használja a Nyugattal folytatott technológiai versenyben.

A piacra jutás a technikai know-how átadása ellenében – egy csapda

Az elmúlt években a kínai nagysebességű vasúthálózat szinte az ország csúcstechnológiájú gyártási szaktudásának névjegyévé vált. Ebből született meg a „nagysebességű diplomácia” gondolata. A kínai állami média „legendának” nevezte Kína ezen a területen végzett munkáját, tekintve a rövid, mindössze tízéves fejlesztési időt. A nyugati vállalatok számára azonban a kínai nagysebességű vasútépítés a technológiai lopás és a végtelen buktatók rémálma volt, és végül hatalmas veszteségekkel szembesültek a csekély nyereség mellett.

A kínai nagysebességű vasúti projekt munkálatai az 1990-es évek elején kezdődtek. 2005 végén a hatóságok felhagytak a technológia önálló fejlesztésének gondolatával, és a nyugati technológiához fordultak. A Kínai Kommunista Párt célja kezdettől fogva világos volt: úgy tervezték, hogy először megszerzik a technológiát, majd előállítják maguk is, és végül ugyanezt a technológiát olcsóbban eladják a világpiacon.

A kínai fél megköveteli, hogy a külföldi gyártók az építési szerződésekre való pályázás előtt technológiaátadási szerződést írjanak alá egy hazai kínai vállalattal, amely nélkül nem pályázhatnak. A kínai hatóságok hivatalos belső értékeléseket is bevezettek, úgynevezett „technológiaátadási megvalósítási értékeléseket”, amelyek nem arra összpontosítanak, hogy a külföldi vállalatok mennyire jól tanítják meg a rendszereiket, hanem arra, hogy a hazai vállalatok mennyire jól sajátítják el azokat. Ha a hazai vállalatok nem tanulják meg a technológiát, Kína nem fizet. A hatóságok azt is megkövetelték a helyi vállalatoktól, hogy az utolsó megrendelésig azok 70 százalékát ők állítsák elő. [160]

Mivel a külföldi vállalatok a kínai piacot olyan lehetőségnek tekintették, amelyet nem akartak kihagyni, még az ilyen körülmények sem akadályozták meg őket a részvételben. A japán Kawasaki, a francia Alstom, a német Siemens és a kanadai Bombardier egyaránt tettek ajánlatot. Annak ellenére, hogy a technológiatranszferért cserébe piacra jutást helyeztek kilátásba, egyetlen nyugati vállalat sem volt hajlandó átadni legfontosabb és legértékesebb technológiáját. A Kínai Népköztársaság azonban tovább folytatta a játékot több vállalattal abban a reményben, hogy legalább az egyik enged, és a rövid távú érdekek javára lemond valamilyen valós értékről. Amikor úgy tűnt, hogy az egyik vállalat a technológiáért cserébe megkapja a kínai piac egy részét, a többiek attól kezdtek félni, hogy kimaradnak. Így többen közülük a Kínai Kommunista Párt csapdájába estek, aminek eredményeként Kína kulcsfontosságú technológiát tudott kitermelni a fenti négy vállalatból.

A kínai kormány hatalmas összegeket fektetett a projektbe a költségektől függetlenül. A kínai nagysebességű vasúthálózat ezután exponenciális fejlődésnek indult, mivel a kínai vállalatok kilométerenként építették ki a világ legkiterjedtebb nagysebességű vasúti rendszerét. Néhány év alatt Kína gyorsan elsajátította a nyugati technológiát, amelyet aztán „független szellemi tulajdonjoggá” alakítottak át. Ami igazán megdöbbentette a nyugati vállalatokat, az az volt, hogy Kína ezután elkezdett külföldön nagysebességű vasúti szabadalmakat bejelenteni, és a kínai vállalatok a nemzetközi piacon kemény versenytársai lettek korábbi tanáraiknak. Mivel a kínai vállalatok sok gyakorlati tapasztalatot szereztek ezen a területen, és rendelkeznek a nagy termelési kapacitásból és a masszív állami finanszírozásból eredő ipari előnyökkel, a kínai nagysebességű vasúti ipar versenyelőnyben van a riválisokkal szemben. Ez a párt „Egy övezet, egy út” projektjének egyik kulcseleme lett.

Míg a külföldi vállalatok egykor arról álmodoztak, hogy kiveszik részüket a hatalmas kínai nagysebességű vasúti piacból, ehelyett azt tapasztalták, hogy nemcsak kiszorultak belőle, hanem egy erős nemzetközi versenytársat is létrehoztak. Yoshiyuki Kasai, a Közép-Japán Vasúttársaság tiszteletbeli elnöke sajnálattal megjegyezte: „A Shinkansen (japán gyorsvonat) Japán ékköve. A Kínának történő technológiaátadás nagy hiba volt.” [161].

Maga a Kínai Kommunista Párt is elismeri, hogy Kína a nagysebességű vasút terén elért sikereit óriások vállán állva érte el. Valójában a terv a kezdetektől fogva az volt, hogy minden más óriást eltüntessenek. A Kínai Kommunista Pártnak egyértelmű kettős célja van: rövid távú célja, hogy a gazdasági eredményekkel bizonyítsa a rendszer legitimitását, és hogy gazdasági és technológiai előrelépésekkel támogassa és népszerűsítse a nacionalista érzelmeket és a propagandát. De a hosszú távú cél az, hogy bebizonyítsa, hogy az ő kommunista rendszere jobb, mint a kapitalista rendszer. Ezért gátlástalanul ellopja a technológiát, és az egész ország erejét felhasználva versenyez a kapitalista szabad vállalkozásokkal.

Kína azon taktikája, miszerint technológiáért cserébe piacra jutást ígér, technológiatranszferre kényszerít, felszívja és fejleszti a külföldi technológiákat, saját vállalatait a hazai piacon képzi ki, mielőtt a világpiacra kilépne, és globális dömpinggel próbálja alákínálni versenytársait, hatalmas károkat okozott a nyugati vállalatoknak. Most kezdik néhányan közülük újragondolni a helyzetet. Másokat azonban továbbra is molylepkeként vonzanak a lángok, és továbbra is hajlandóak üzletet kötni a KKP-val annak közvetlen javára. A KKP ambíciói a nyugati technológia megszerzésére soha nem halványultak el. A Made in China 2025 program ennek a célnak a megtestesülése.

2015-ben a kínai kormány bemutatta a tízéves „Made in China 2025” projektet, amelyben azt tervezte, hogy 2025-re Kína jelentős feldolgozóipari országból feldolgozóipari gyártó hatalommá válik, és 2035-re az ország feldolgozóipara meghaladja az iparilag fejlett országok, például Németország és Japán iparát. A KKP azt reméli, hogy 2049-re a kulcsfontosságú gyártási ágazatokban a kulcsfontosságú technológiák és iparágak globális vezetőjeként az innováció élére kerül. A KKP-rezsim nagyképű szavakkal a „nemzet alapjává” és „az ország megfiatalításának eszközévé” emelte a feldolgozóipar státuszát.

Lopásra épülő gyártási szuperhatalom

Hogyan tudta Kína ilyen rövid idő alatt növelni a termelési és innovációs potenciálját? Ugyanazokat a régi trükköket alkalmazták: Először is arra kényszerítette a vállalatokat, hogy technológiát adjanak át, mint például a nagysebességű vasút esetében. Számos nyugati vállalat hajlandó technológiát biztosítani a kínai piacra való belépésért cserébe, miközben a jövőbeli versenytársaikat képzik ki.

Másodszor, Kína megköveteli a vállalatoktól, hogy közös vállalkozásokat hozzanak létre a hazai cégekkel, és arra ösztönzi a kínai vállalkozásokat és egyetemeket, hogy működjenek együtt a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatokkal, hogy átvehessék az ilyen technológiákat.

Harmadszor, a rendszer arra ösztönzi a hazai vállalatokat, hogy vásároljanak fel külföldi csúcstechnológiai vállalatokat, fektessenek be közvetlenül a kulcsfontosságú technológiákkal rendelkező induló vállalkozásokba, és hozzanak létre külföldi kutatási és fejlesztési központokat.

Negyedszer, arra ösztönzi a vezető külföldi technológiai és tudományos kutatóintézeteket, hogy K+F központokat hozzanak létre Kínában.

Ötödször, célzott stratégiákat alkalmaz a külföldi technológiai szakértők bevonására.

A Szilícium-völgyben sok induló vállalkozásnak tőkére van szüksége. Kína az adófizetők pénzéből fektet be ezekbe, hogy új technológiákhoz jusson beleértve a rakétahajtóműveket, az autonóm hadihajók érzékelőit és a 3D nyomtatókat, amelyek olyan rugalmas képernyőket gyártanak, amelyeket a vadászrepülőgépek pilótafülkéiben lehetne használni. [162] 2017-ben Ken Wilcox, a Silicon Valley Bank korábbi elnöke elmondta, hogy hat hónapon belül három különböző kínai állami vállalat kereste meg, hogy képviselje őket a technológiák vásárlásában. Bár visszautasította őket, elmondta: „Mindhárom esetben azt mondták, hogy megbízásuk van Pekingből, és fogalmuk sincs, hogy mit vegyenek. Csak bármilyen technológia legyen.” [163]

2018 novemberében az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője közzétette a 301. szakasz szerinti vizsgálat eredményeit. A jelentés szerint a „Danhua Capital” (jelenleg „Digital Horizon Capital”) kínai kockázati tőkét használ arra, hogy segítsen a kínai kormánynak élvonalbeli technológiák és szellemi tulajdon megszerzésében az Egyesült Államokban [164].

A fenti amerikai kormányzati jelentés a nyilvánosság számára is elérhető. A gyilkos fegyver, amellyel Kína technológiai ugrását megvalósítja, a nyugati technológia szemérmetlen ellopása. Kína ipari kémkedési képességei messze túlmutatnak a múltbeli gazdasági kémkedésen. A Nyugattól származó technológiák és titkok ellopására a rezsim minden rendelkezésre álló embert és taktikát mozgósít – beleértve a kémeket, hackereket, nemzetközi diákokat, vendégkutatókat, nyugati vállalatoknál dolgozó kínai és tajvani bevándorlókat, valamint a pénzérdekek által elcsábított nyugati strómanokat.

A KKP mindig is az amerikai F-35 lopakodó vadászgépre áhítozott. A kínai származású kanadai Su Bin-t öt év börtönbüntetésre ítélték 2016-ban az F-35-ösök titkainak ellopása miatt. Su a kínai hadsereg két hackerével együttműködve behatolt a Lockheed Martin – a repülőgép gyártó – számítógépes rendszereibe, és kicsempészte a titkos adatokat. A csoport az F-22 lopakodó vadászgéppel kapcsolatos titkokat is ellopott. A vizsgálat megállapította, hogy Su csoportja a Boeing C-17 stratégiai szállító repülőgépével kapcsolatos titkokat és 630 000 fájlt lopott el a Boeing rendszeréből, ami körülbelül 65 gigabájtnyi adatnak felel meg. [165] A kínai fegyveres erők J-20 lopakodó vadászgépe, amelyet az elmúlt években mutattak be, nagyon hasonlít az amerikai F-22-re, a kisebb kínai FC-31 pedig a Lockheed F-35 utánzata.

Dr. David Smith, a Duke Egyetem metaanyag-szakértője feltalált egyfajta láthatatlanná tévő köpenyt, amely a lopakodó vadászgépek fontos eleme. Az amerikai hadsereg milliókat fektetett be kutatásai támogatására. 2006-ban Liu Ruopeng, egy kínai diák érkezett Smith laborába. Az FBI kémelhárító tisztje szerint Liunak konkrét küldetése volt – titkos adatok megszerzése. 2007-ben Liu magával hozta két korábbi kollégáját, akik a kínai kormány költségén utaztak Smith laboratóriumába, és egy ideig a láthatatlan köpenyen dolgoztak. Smith meglepetésére ezt a laboratóriumot később Kínában is lemásolták. [166]

2018. december 20-án az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt a Kínai Kommunista Párttal szoros kapcsolatban álló APT 10 kínai hackerszervezet két kínai állampolgára ellen. A vádirat szerint az APT 10 2006 és 2018 között kiterjedt hackertámadásokat hajtott végre, és több mint 45 szervezettől, köztük a NASA-tól és az Energiaügyi Minisztériumtól lopott el hatalmas mennyiségű információt. Az ellopott információk a gyógyszerekkel, a biotechnológiával, a pénzügyekkel, a gyártással, az olajjal és a földgázzal kapcsolatosak. Christopher Wray, az FBI igazgatója így nyilatkozott: „Kína célja, egyszerűen fogalmazva, hogy leváltsa az Egyesült Államokat a világ vezető szuperhatalmaként, és ehhez illegális módszereket alkalmaz. Egyre több nem hagyományos és illegális módszert alkalmaznak.” [167]

A kínai technológia- és szabadalomlopás ellen nehéz küzdeni vagy megelőzni azt. Kathleen Puckett, a San Franciscó-i kémelhárítás egykori ügynöke szerint Kína minden erejét a kémkedésre fordítja, és szinte ingyen megkap mindent. [168]

Kína moralizálta, racionalizálta, normalizálta és militarizálta a lopást. „Háborút indított mindenki ellen”, hogy a fejlett technológiákat elrabolja a Nyugattól, felhasználva a hazafiságot, a faji előítéleteket, a pénzt és a presztízst. Ilyen megdöbbentő viselkedésre még nem volt példa a történelemben.

Egyesek azzal védték Kína tevékenységét, hogy a lopás nem számíthat olyan sokat, mert a kínai vállalatok nem kapnak teljes képet arról, hogyan használják a technológiát, ha itt-ott ellopnak egy-egy darabot. Nagyon veszélyes azonban így tekinteni a kínai ipari kémkedésre. A kémkedés az elektronikus korban teljesen más, mint az elmúlt évtizedekben, amikor a kémek néhány fényképet készítettek. Kína egész technológiai adatbázisokat lop el. Sok esetben nem csak a technológiát viszi magával, hanem a szakértőket is. A Kína által évtizedek alatt kifejlesztett „világgyári” hatalom, valamint az általa felhalmozott kutatási és fejlesztési potenciál birtokában a rezsim valóban képes arra, hogy a lopáson alapuló termelői szuperhatalmat építsen ki – és e felé a cél felé halad.

Az „Ezer tehetség program”: Kémkedés és a tehetségek elszívása

Kína 1970-es évekbeli megnyitásától napjainkig kínai diákok milliói tanultak külföldön, és értek el nagy dolgokat. Kína szívesen alkalmazza és használja fel ezeket a tehetséges embereket, akikbe a Nyugat fektetett be és képezte ki őket, hogy az általuk megszerzett technológiai és gazdasági tudást közvetlenül Kínába juttassa el. Ez segíti a Kínai Kommunista Párt törekvéseit a globális dominancia elérésére. 2008 óta Kínában több kormányzati szerv elindította az „Ezer tehetség programját”. Első pillantásra az az elképzelés, hogy a legjobb kínai tehetségeket toborozzák külföldön, hogy térjenek vissza Kínába teljes munkaidős vagy rövid távú pozíciókba. A program valódi célja azonban az, hogy az állami ipar új technológiát és szellemi tulajdont szerezzen be Nyugatról.

Az FBI 2015 szeptemberében nyilvánosságra hozott egy titkosítás alól feloldott dokumentumot ezekről a kínai tehetségkutató programokról. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a célszemélyek toborzása háromféleképpen lehet előnyös Kínának: az élvonalbeli kutatáshoz és szakértelemhez való hozzáférés révén; a korábban az Egyesült Államokban végzett, többéves tudományos kutatás átadása révén, amelyet korábban az Egyesült Államok kormányzati és magánfinanszírozás útján támogatott, valamint az Egyesült Államok gazdaságára gyakorolt jelentős hatások révén. [169]

A Nemzeti Egészségügyi Intézet 2018. december 13-án szintén közzétett egy jelentést a kínai tehetséggondozó programokról, amelyben megállapította, hogy külföldi állampolgárok szellemi tulajdont adtak át hazájuknak, miközben az amerikai kormány alkalmazásában álltak. Ezek az akciók igazságtalanul érintették az összes amerikai felsőoktatási intézményt. [170] M. Roy Wilson, a jelentés egyik szerzője és az NIH tanácsadó bizottságának társelnöke szerint az „ezer tehetség programjába” való bekerülés egyik legfontosabb feltétele az értékes szellemi tulajdonhoz való hozzáférés. Elmondta, hogy a probléma jelentős és nem véletlenszerű, és hogy a szellemi tulajdonjogok elvesztésének súlyosságát nem lehet figyelmen kívül hagyni. [171]

Peter Harrell, a Center for a New American Security (Központ az Új Amerikai Biztonságért) energia, gazdaság és biztonság programjának helyettes vezető munkatársa elmondta: „Kína az egész társadalmat érintő megközelítést alkalmaz technológiai képességei tekintetében. Ez magában foglalja az innovatív vállalatok külföldi befektetéseken keresztül történő felvásárlását, a nyugati vállalatoktól a piacra jutás feltételeként a csúcstechnológiák Kínába történő átadását, a hatalmas kormányzati források elkülönítését a hazai technológiai fejlesztés finanszírozására, a legjobb kínai diákok és kutatók külföldi képzésének finanszírozását, valamint nagy összegű prémiumot fizetnek a tehetségek Kínába való hazahozataláért.” [172]

Az „Ezer tehetség program” szinte minden olyan kínai diákot megcélzott, aki az 1980-as évek óta az Egyesült Államokba érkezett, és a rezsim ipari, technológiai és gazdasági fejlődése szempontjából hasznos információkhoz juthat hozzá – potenciálisan több tízezer embert. A KKP mozgósítja az egész ország és a lakosság kapacitását, hogy korlátlan hadviselést folytasson a tehetségek toborzása és a szellemi tulajdon felhalmozása terén.

Egy baljós, teljes körű nemzeti rendszer

A közvetlen lopás mellett a kínai állami támogatás és szubvenciók is fontos eszközt jelentenek a Kínai Kommunista Párt számára a céljai eléréséhez. Az állami támogatás azt jelenti, hogy a rendszer hatalmas összegeket fordíthat a kulcsfontosságú iparágak támogatására. Itt arról van szó, hogy Kína nemzeti hatalmát arra használja fel, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati magánvállalatokra. Ez hatalmas és egyedülálló kihívást jelent azokban az országokban, ahol a vezetőket demokratikusan választják, és az üzleti döntéseket maguk a vállalatok hozzák meg. Joggal mondhatjuk, hogy a nyugati vállalatok már azelőtt vesztettek, hogy a játék egyáltalán elkezdődött volna. A kínai támogatások – amelyeket végső soron az adófizetők zsebéből vesznek ki, akiktől nem kérik a hozzájárulásukat – azt jelentik, hogy a kínai gyártók figyelmen kívül hagyhatják a valós költségeket, és így ellenőrizhetetlen ragadozókká válnak a nemzetközi piacokon.

A napelemipar klasszikus példája a kínai rezsim támogatásainak. Tíz évvel ezelőtt egyetlen kínai vállalat sem volt a tíz legnagyobb napelemgyártó között, de ma már hat kínai vállalat van – köztük a két legnagyobb. Obama elnök első hivatali ideje alatt (és Németországban az „Energiewende” révén) erőteljesen támogatták a zöldenergia-ipart, de hamarosan napelemgyártók tucatjai jelentettek csődöt, vagy voltak kénytelenek csökkenteni tevékenységüket a Kínából érkező könyörtelen verseny következményeként, ami végül aláásta a tiszta energia iránti korábbi lelkesedést. [173] A károkat Kína dömpingelt termékei okozták a világpiacon, amit a rezsim hazai napenergia-iparának nyújtott támogatásai tettek lehetővé.

A nyugati országokban az államok is finanszíroznak kulcsfontosságú projekteket, beleértve azokat is, amelyek technológiai szempontból a fejlődés élvonalába tartoznak. Az internet prototípusát például eredetileg az amerikai védelmi minisztérium fejlesztette ki. Nyugaton azonban a kormányzat nemzeti szintű részvétele korlátozott. Amint egy technológiát kereskedelmi forgalomba hoznak, a magáncégek azt tesznek, amit akarnak. A NASA például technológiatranszfer-programján keresztül megosztotta fejlett kutatási eredményeit az iparral. Sok szoftverprojekt egyszerűen nyílt forráskódként teszi közzé a forráskódját az interneten. Ezzel szemben a KKP közvetlenül az állam erejét használja a csúcstechnológia forgalmazására, ami egyenértékű azzal, hogy egy „China Inc.” (Kína vállalat) versenyez az egyes nyugati vállalatokkal.

A „Made in China 2025” projekt természetesen elválaszthatatlanul kapcsolódik az állami támogatásokhoz és az állami ipari tervezéshez. Ha a Kínai Kommunista Párt a jelenlegi irányt követi, a napelemes modulok története más iparágakban is folytatódni fog. A kínai termékek globális munkahelygyilkosokká válnak. A korlátlan gazdasági és technológiai hadviselés révén a Kínai Népköztársaság sikeresen csapdába ejtett számos nyugati vállalatot, köztük multinacionális vállalatokat is. Átadták a tőkét és a csúcstechnológiát, de nem igazán tudtak versenyezni a kínai piacon, ehelyett segítettek saját, államilag támogatott versenytársaik felépítésében. A Kínai Kommunista Párt bábuként használta őket céljai eléréséhez.

d) A Kínai Kommunista Párt kémkedésre használja a tömegeket

A Kínai Kommunista Párt az információra úgy tekint, mint egy újabb fegyverre az arzenáljában. Függetlenül attól, hogy a projektek állami, magán- vagy egyéni jellegűek, az információgyűjtés minden formáját fair playnek tekintik a rezsim stratégiai céljainak teljesítése érdekében.

A Kínai Kommunista Párt a törvényhozás segítségével arra kényszerítette az egész kínai népet, hogy részt vegyen a korlátlan háborúban. A Kínai Népköztársaság Nemzeti Hírszerző Szolgálatáról szóló törvény, amelyet az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottsága fogadott el, egyértelműen kimondja, hogy „a nemzeti hírszerző szolgálatok megkövetelhetik az érintett ügynökségektől, szervezetektől és állampolgároktól a szükséges támogatást, segítséget és együttműködést” [174] – ami azt jelenti, hogy a KKP bármely kínai állampolgárt kényszeríthet információgyűjtésre és kémkedésre. Az információgyűjtésnek ez a formája példa nélküli a történelemben.

2018. december 12-én az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága meghallgatást tartott a Kínai Kommunista Párt „nem hagyományos kémtevékenységéről”. Bill Priestap, az FBI kémelhárítási részlegének igazgatóhelyettese rámutatott e tevékenységek jellemzőire: néha a szabályok szerint játszanak, amikor ez előnyükre válik, máskor viszont a céljaik elérése érdekében meghajlítják és megszegik a szabályokat. Amikor csak lehet, megpróbálják átírni a szabályokat, és a világot a saját igényeik szerint alakítani.

John Demers, az amerikai igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági osztályának főügyészhelyettese azt vallotta, hogy a KKP „Made in China 2025” terve, amely felszínesen az innováció javítását célozza, lényegében egy útmutató arra vonatkozóan, hogy mit kell ellopni. Megosztotta, hogy 2011 és 2018 között a feltehetően egy országot érintő vagy annak hasznot hozó gazdasági kémkedések több mint 90 százaléka Kínához (azaz a KKP-hoz) kapcsolódott, és a kereskedelmi lopási ügyek több mint kétharmada kötődik Kínához (azaz a KKP-hoz). [175]

Az előző részben a Kínai Kommunista Párt hackercégeit és a nyugati szellemi tulajdon ellopására rávett csoportokat tárgyaltuk. Valójában a Kínai Kommunista Párt kémkedése messze nem korlátozódik a szellemi tulajdonra.

A Kínai Kommunista Párt ellenőrzi az összes nagy kínai magáncéget, és ezeket a névlegesen „magáncégeket” nemzetközi hírszerzési célokra használja. Ted Cruz, Texas amerikai szenátora szerint a Huawei egy „távközlési vállalatnak álcázott kémügynöksége a kommunista pártnak”. „Megfigyelőhálózatai az egész világra kiterjednek, ügyfelei pedig olyan rosszindulatú rezsimek (rogue regimes), mint Irán, Szíria, Észak-Korea és Kuba. A Huawei pénzügyi vezetőjének, Wanzhou Mengnek a letartóztatása Kanadában egyszerre lehetőség és kihívás” – írta Cruz. [176]

A Le Monde című francia napilap 2018 januárjában közzétett felmérése szerint az Afrikai Unió (AU) etiópiai központjából öt éven át minden éjjel bizalmas információkat küldtek Sanghajba. A KKP-t azzal vádolták, hogy ő áll a hackelés mögött. Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet július 13-i jelentése szerint a Huawei volt az AU főépületének hálózati technológiai infrastruktúrájának szolgáltatója. [177]

André Ken Jakobsson, a koppenhágai Katonai Tanulmányok Központjának posztdoktori kutatója elmondta: „Aggasztó, hogy a KKP nagyon kritikus és érzékeny információkhoz juthat. Beléphetnek egy olyan rendszerbe, amely egész társadalmunkat irányítja. A jövőben minden az 5G hálózatra fog kapcsolódni. Aggódunk amiatt, hogy az ilyen eszközöket biztosító ország – Kína [a Kínai Kommunista Párt] – irányítja a kapcsolókat.” [178]

Kínában a Kínai Kommunista Párt kamerákat, számítógépes hálózatokat és mesterséges intelligencia alkalmazásokat használ, amelyek arcfelismerő technológiát alkalmaznak, hogy egy mindenre kiterjedő megfigyelőhálózatot hozzanak létre. Ha ezt nem állítjuk meg, a ma Kínában kialakult helyzet holnap valószínűleg az egész világon elterjed.

Ugyanakkor a Kínai Kommunista Párt nagy mennyisségben alkalmazza a hackereket. Már az 1999-es évben a Kínai Kommunista Párt hackerei a Fálun Gong egy tengerentúli weboldalnak álcázták magukat, és megtámadták az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériumát. A minisztérium kapcsolatba lépett a Fálun Gong honlapjával, hogy tisztázza a tényeket. Ezután a felelős munkatársak utánajártak, és kiderítették, hogy a valódi hacker egy, a párt által működtetett hírszerző ügynökségtől származik. [179]

2015 júniusában az amerikai szövetségi kormányt támadták meg a KKP hackerei, akik nagy mennyiségű bizalmas adatot, több mint 21,5 millió amerikai adatait tudták ellopni. Az érintettek 19,7 millió kormányzati alkalmazott és az 1,8 millió családtagjuk volt.

2018 novemberében a Marriott International bejelentette, hogy hackerek (2014-ig visszamenőleg) ellophatták akár 500 millió vendég személyes adatait, köztük az útlevelekét is. Michael Pompeo amerikai külügyminiszter tavaly december 12-én megerősítette, hogy a hackertámadást a Kínai Kommunista Párt hajtotta végre. A Marriott az amerikai kormány és a hadsereg legnagyobb szállodai szolgáltatója.

e) A korlátlan hadviselés sokféle formát ölthet

A Kínai Kommunista Párt a korlátlan hadviselés egyéb módszereit is teljes mértékben kihasználja. A következőkben néhány fontos területet sorolunk fel.

Korlátlan hadviselés a diplomácia álcája alatt

A KKP tipikus diplomáciai megközelítése a „megosztás és hódítás”, a jól ismert „oszd meg és uralkodj” folytatásaként. Amikor a világ kritizálja a KKP-t az emberi jogok megsértése miatt, a KKP arra kéri az egyes országokat, hogy külön-külön tárgyaljanak vele az emberi jogokról. Bár számos ország megvitatta az emberi jogi kérdéseket a KKP-vel négyszemközt, ez nem volt jelentős hatással a pártra. Egyszerűen csak késlelteti és megbeszéli azt a különböző országokkal, de jelentős változtatásokat nem eszközöl. Ezen túlmenően gyakorlatilag aláásta az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi normákat. A KKP ezzel a módszerrel elkerülte az elmarasztalást és a szankciókat, majd azonnal csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). Rögtön elkezdte gazdasági eszközökkel csábítani a különböző országokat, majd ismét az „oszd meg és uralkodj” módszerét alkalmazta, hogy jelentős áttöréseket érjen el a különböző területeken.

A Kínai Kommunista Párt a „túszdiplomácia” alattomos taktikáját is alkalmazza, amelynek során kínaiakat és nem kínaiakat egyaránt letartóztatnak és fenyegetnek, amíg követeléseiket nem teljesítik. Mielőtt a Kínai Kommunista Párt megkapta az Egyesült Államokkal az állandó, normál kereskedelmi partneri státuszt, szinte minden tárgyalási ülés előtt letartóztatott disszidenseket, majd a tárgyalások során PR-manőverként használta fel a szabadon bocsátásukat céljai elérése érdekében. A kommunista párt semmibe veszi saját népe jogait és életét, de tudja, hogy a nyugati társadalmat érdeklik az olyan kérdések, mint az alapvető emberi jogok. Ezért használja saját polgárait túszként, ezért szorítja a kést a kínai nép torkához, és ezért fenyegeti velük az ellenséget – az Egyesült Államokat. Ez teljes mértékben tükrözi a Kínai Kommunista Párt korlátlan hadviselésének gyakorlatát.

A gazdaság gyors fejlődésével a KKP merészebbé vált, és a külföldi túszok diplomáciai bábukká váltak. A korábban említett Su Bin-t az Egyesült Államok azzal vádolta, hogy 2014-ben feltört egy amerikai katonai adatbázist. Válaszul a KKP Kevin és Julia Garratt kanadai házaspárt tartóztatta le, és kémkedéssel vádolta meg őket.

A Huawei vezérigazgató-helyettesének és pénzügyi vezetőjének, Meng Wanzhou-nak 2018. december 1-jén Vancouverben történt letartóztatását követően a kínai külügyminisztérium több módon is tiltakozott. A KKP kanadai konzulátusa számos kommunistabarát tengerentúli kínait mozgósított, hogy részt vegyenek a tüntetéseken. Ezen kívül a KKP ellenintézkedésként három kanadai állampolgárt tartóztatott le. [180] Ezzel egyrészt közvetlen nyomást akartak gyakorolni Kanadára, másrészt éket akartak verni Kanada és az Egyesült Államok közé.

A „törvénytelenség” a Kínai Kommunista Pártnál megszokott eljárási mód. Kínában bármelyik külföldi bármikor túszul ejthető, és politikai, gazdasági és diplomáciai célokra használható fel. Sőt, amikor a KKP külföldön élő kínaiakat, különösen a disszidenseket fenyegeti, gyakran használja túszként a disszidensek Kínában élő rokonait.

Korlátlan katonai hadviselés

A Kínai Kommunista Párt aszimmetrikus fegyverrendszereket fejlesztett ki, például hajó elleni rakétákat és légvédelmi hordozórakétákat. A hagyományos fegyverek terén a KKP megpróbálta felülmúlni az Egyesült Államok technológiai fölényét. Nagyobb mennyiségű hardverrel rendelkezik, amelyet a drága rendszereik ellen fel lehet használni. A Kínai Népköztársaság gazdaságilag és technológiailag fejlődött, és nagyobb mozgástérrel rendelkezik az Egyesült Államok elleni kiberhadviselés, űrhadviselés és más csúcstechnológiás, nem hagyományos támadások végrehajtására, amint azt az előző részben kifejtettük.

A PLA (Népi Felszabadító Hadsereg, a Kínai Fegyveres Erők gyűjtőneve) nyilvánosan kijelenti, hogy „transznacionális és határokon átívelő” háborút akar, és hogy „minden szükséges eszközt bevet”. A PLA ideális háborújában „az anyagi nemzeti határok, az immateriális kibertér, a nemzetközi jog, a nemzeti jog, a magatartási kódexek és az etika nem kötelezőek rájuk [a PLA-ra] nézve”. Nem vállalnak felelősséget senkiért, és nem kötik őket semmilyen szabályok. Bárki célpont lehet, és bármilyen eszköz felhasználható. A korlátlan hadviselés szerzői, két kínai katonatiszt, kifejtik olvasóiknak: „Gondoltak már arra, hogy kombinálják a harcteret a nem-harctérrel, a háborút a nem-háborúval, a katonait a nem-katonaival – konkrétan a lopakodó repülőgépekkel, a cirkálórakétákkal, valamint a hálózatbénítással, a nukleáris háborúval, a pénzügyi háborúval és a terrorista támadásokkal?” Vagy egyszerűen fogalmazva: Schwarzkopf [az öbölháborús multinacionális erők főparancsnoka] + Soros + Morris [a Morris féreg számítógépes vírus megalkotója] + bin Laden? Ezek a mi igazi kártyáink.” [181]

Korlátlan pénzügyi hadviselés

A Kínai Kommunista Párt elkezdte terjeszteni saját fizetési rendszerét és a renminbi használatát „gazdasági segélyeken” és magánvállalatokon keresztül, hogy globális infrastruktúrát építsen ki. A renminbi célja, hogy felváltja az amerikai dollár dominanciáját a nemzetközi devizakereskedelemben. A Kínai Kommunista Párt korlátlan stratégiája szerint a rezsim úgy érheti el céljait, hogy egyszerűen hatalmas mennyiségű pénzt nyomtat, és így szükség esetén tönkreteszi a pénzügyi rendszert. A Kínai Kommunista Párt agytrösztjei a devizatartalékok fegyverként való felhasználását szorgalmazták.

Korlátlan Internetes hadviselés

A Huawei és a ZTE 5G technológiai piac átvételére irányuló erőfeszítéseivel a KKP meghatározó pozícióra törekszik az 5G szabványok terén, és globális vezető szerepet kíván betölteni az új technológiában. A dallasi jegybank korábbi vezetője azt mondta: „Ha Kína nyerné a versenyt, ők határoznák meg az internet protokolljait, ahogyan az angol felváltotta a németet a tudomány nyelveként, és globális szinten minden jelentős tevékenység nyelvévé vált”. [182]

Az internet egy olyan világban alakult ki, ahol az információáramlás nagymértékben különbözött a hagyományos világtól, és ma már az online világ képes korlátozni és befolyásolni a valós világunkat. Az internet jelenleg az 5G technológiára összpontosító új fejlődési forduló előtt áll. Az 5G és a mesterséges intelligencia kombinációjával az internet a „dolgok internete” vagy „az egész világ digitalizálása” felé halad. Az internet ellenőrzése a fizikai világ felett drámai mértékben kibővül, és az egész világ szabályai átíródnak. Ha a KKP uralja az 5G-t, akkor korlátlanul cselekedhet.

Ezenkívül rengeteg információ kering az interneten. Amint a Kínai Kommunista Párt külső propagandaműveletei sikeresen integrálódnak a kínaiak által ellenőrzött 5G hálózatba, a párt puha agymosási erőfeszítései messze meghaladják majd a jelenlegi mértéket és hatást.

Korlátlan droghadviselés

A kabinet 2018. augusztus 16-i ülésén Trump elnök azt mondta, hogy a fentanil alapú opioidok Kínából történő elterjedése „szinte háborút jelent”. [183] 2017-ben több mint 70 000 kábítószer-túladagolásos eset volt az Egyesült Államokban, amelynek több mint 40 százaléka szintetikus opioidokhoz (főként fentanilhoz és analógjaihoz) kapcsolódott. Ezeket a kábítószereket főként Kínában állítják elő, majd az amerikai posta szolgáltatásán keresztül jutnak be az Egyesült Államokba, vagy Mexikóba csempészik, majd az Egyesült Államok délnyugati határán keresztül juttatják be az Egyesült Államokba. [184]

Markos Kounalakis, a Közép-európai Egyetem vezető kutatója és a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégelőadója 2017 novemberében a következőket írta a fentanilról: „Végső soron egy vegyi anyagról van szó. És fegyverként használják a 21. században Kína Amerika elleni ópiumháborújában.” Elmondta, hogy a fentanil amerikaiak ezreit ölte meg, és példaként említette KKP-stratégiáját: ez utóbbi ennek a vegyi anyagnak a valós értékét „jövedelmező ópiát-exportként használja, amely egyben tönkreteszi az amerikai társadalmat és tönkreteszi az USA politikai környezetét”. [185]

A lakosság felhasználása a korlátlan hadviselésben

2018 szeptemberében egy Svédországba utazó kínai család egy svéd szállodában csinált jelenetet azzal a hamis állítással, hogy a rendőrség rosszul bánt velük. Miután a kínai nagykövetség és a média eltúlozta az incidenseket, a kínaiak bojkottálni kezdték az IKEA-t és a H&M-et. [186] Az SVT svéd televízió szarkasztikus műsort sugárzott az esetről, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Kínai netezők tízezrei rendeztek botrányos hisztériakeltést a svéd nagykövetség, és Jesper Rönndahl tévéműsorvezető weboldalain valamint a tévéállomás Facebook-oldalán. [187]

A hagyományos kultúra hatvan évnyi pusztítása és a kommunista pártkultúrával való felváltása után a KKP valóban képes kínai emberek millióit vezényelni és tömeghadsereggé alakítani pusztán a nacionalizmus zászlajának lobogtatásával. A „Népi Felszabadító Hadsereg” 2017-es 90. évfordulója előtt a KKP olyan szoftvert fejlesztett ki, amely képes a kínai fegyveres erők PLA egyenruháját hozzáadni egy feltöltött képen szereplő személyhez. Néhány nap alatt az alkalmazás több mint egymilliárd látogatót regisztrált.

A Kínai Kommunista Párt azért tud visszaélni a nacionalizmussal a közvélemény irányításánál, mert az emberek nem ismerik a párt valódi történetét. Az emberek különösen nem ismerik vagy nem értik a KKP által elkövetett tömeggyilkosságok történetét. Így a pártkultúrában felnőtt kínaiak generációi magukban hordozzák a pártkultúrát. Amikor külföldre utaznak, hogy megélhetést szerezzenek, a pártkultúrát exportálják a tengerentúlra, és a rendszer külföldi tömeghadseregének részévé válnak.

A Kínai Kommunista Párt már sikeresen létrehozott egy olyan ember-generációt, amely kényszerítés vagy felügyelet nélkül engedelmeskedik a parancsainak. Ez megerősítette a KKP azon képességét, hogy a szabad világban irányítsa ezt a hadsereget, és felforgatásra használja fel. Ha kitör a háború, ez a fajta tömeges hadviselés szörnyű következményekkel járhat.

Korlátlan kulturális hadviselés

A Kínai Kommunista Párt hosszú évek óta a hagyományos kínai kultúra és szokások zászlaja alatt terjeszti a pártkultúrát és annak „értékeit”. Az emberek szerte a világon nagy érdeklődést mutatnak Kína hosszú történelme és gazdag kultúrája iránt, de a megértésük nagyon korlátozott. A Kínai Kommunista Párt ezt nagyon jól tudja, és ezt teljes mértékben kihasználja. A hagyományos kultúra néhány felszínes formájának átvételével a KKP a kínai kultúra őrzőjének és valódi képviselőjének állította be magát, ami rendkívül megnehezítette a más országokban élő emberek számára, hogy átlássanak a megtévesztésen.

A korlátlan hadviselés egyéb formái

A kínai kommunista rezsim 1986-ban aszimmetrikus hibrid háborút hirdetett az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei ellen a „863-as program” elindításával. A hadviselés e formájának végső célja, hogy gazdasági és katonai téren felülmúlja az Egyesült Államokat, és ezáltal az Egyesült Államok helyébe lépjen a vezető szuperhatalom szerepében. Ez egy olyan háború, amely a megtévesztésen és minden szabály teljes figyelmen kívül hagyásán alapul, és a mögötte álló stratégiák a korlátlan hadviselés programjának részét képezik. [188]

Az 1989. június 4-i demokráciamozgalom idején a Kínai Kommunista Párt utasította a katonákat és a rendőröket, hogy álcázzák magukat pekingi civileknek, és szítsanak zavargásokat, hogy a hadsereg ezeket ürügyként használhassa fel a tömeggyilkosságokra, amelyeket „a felkelések elfojtásának” nevezett. A Fálun Gong üldözése során a Kínai Kommunista Párt kitalálta az „önégetés” esetét, hogy igazolja az üldözés későbbi fokozását. A hongkongi Occupy Central With Love and Peace mozgalom idején a KKP embereket hozott Sencsenből Hongkongba, hogy erőszakra buzdítsanak, és ezzel gyakorlatilag erőszak alkalmazására kényszerítették a rendőrséget.

A Kínai Kommunista Párt szemében a gyilkosság és a merénylet mindennapos módszer. A jövőben a párt ugyanezeket a módszereket – mérgezés, merénylet, robbantás, az elektromos hálózatok vagy közlekedési létesítmények szabotálása és így tovább – alkalmazhatja, hogy káoszt és konfliktust okozzon Nyugaton.

A korlátlan hadviselés lényege az emberiség erkölcsének aláásása és a gonosz emberek mozgósítása az emberiség lépésről lépésre történő elpusztítására. A Kínai Kommunista Párt nagyon ügyes abban, hogy az embereket arra csábítsa, hogy az erkölcs és a saját lelkiismeretük ellen cselekedjenek. Azok, akik így cselekszenek, gyakran közömbösek a KKP visszaéléseivel szemben, vagy aktívan részt vesznek a gonosz cselekedetekben. Ezért a párt mindent megtesz, hogy felfedezze az emberi gyengeségeiket – legyenek azok személyes érdekek vagy vágyak – a politikai, gazdasági, katonai, sajtó oldali, kulturális, műszaki, oktatási és egyéb területek befolyásos személyiségeinél. A Kínai Kommunista Párt ezeket használja arra, hogy rávegye az embereket a párttal való önkéntes együttműködésre. Ha ez nem működik, a KKP fenyegetéssel és megfélemlítéssel kihasználhatja az emberek félelmeit vagy hibáit, és gyakorlatilag megzsarolhatja őket, hogy támogassák a pártot. Néhány esetben a Kínai Kommunista Párt még gyilkossággal szerzett szerveket is biztosított olyan befolyásos emberek számára, akiknek transzplantációra volt szükségük.

A Kínai Kommunista Párt által más országokba való beszivárgásra használt erőforrások leírhatatlan mértékűek, és a most feltárt tények csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az emberek az élet minden területén, különösen a politikában és az üzleti életben, a Kínai Kommunista Párt eszközeivé váltak a korlátlan hadviselésben. Ahogy telik az idő, egyre több bizonyíték fog előkerülni arra, hogy hányan estek ebbe a csapdába. A világ szinte minden országa így vagy úgy, de már megérezte a Párt globális törekvéseit és gonosz, korlátlan eszközeit. Felfigyeltek a KKP-ügynökök munkájának romboló hatásaira is a kritikus pillanatokban.

4. A „Kína-modell” és annak romboló hatása

Az elmúlt évtizedben a kommunista párt szócsövei illetve néhány nyugati tudós és újságíró erőteljesen népszerűsítették a „kínai modell” koncepcióját vagy az olyan kifejezéseket, mint a „kínai út”, a „kínai csoda” vagy a „pekingi konszenzus”. Az úgynevezett „kínai modell” általában arra utal, hogy a Kínai Kommunista Párt a politikai totalitarizmus és a nepotizmus kombinációját alkalmazza a „társadalmi stabilitás” és a gyors gazdasági fejlődés elérése érdekében. Valójában a „kínai modell” lényege a „KKP modell” – egy olyan politikai gyalázat, amelyre még nem volt példa az emberiség történelmében.

A kommunista „kínai út” legitimitását támogató propaganda általában a következő négy kategóriába sorolható: gazdasági fejlődés, társadalmi stabilitás, közvélemény (amikor a civilek engedelmes alattvalóként jelennek meg) és nemzetközi elismerés.

Azonban mind a négy érv tarthatatlan azok számára, akik tiszta szemmel látják a dolgokat. A magas gazdasági növekedés nem tudja elrejteni a gazdasági fejlődésnek a KKP által gyakorolt ​​torz, gyakran gonosz formáját.

A rezsim úgynevezett gazdasági csodája valójában annak az energiának az eredménye, amelyet a kínai nép szabadított fel az évtizedekig tartó elnyomást követően a reform és nyitás során a normális piaci feltételekhez való részleges visszatérés után. Ezt a növekedést az emberi jogok megsértésével, a szellemi tulajdon ellopásával, az erőforrások ellenőrizetlen kiaknázásával és a természeti környezet pusztításával érték el. Az ilyen növekedés nem etikus és nem fenntartható. A kínai gazdaságban számos strukturális probléma van, amelyek közül egyiket sem lehet megoldani a jelenlegi politikai rendszerben. Amikor ezek a problémák elérik a kritikus pontot, katasztrófába sodorják a kínai népet és a világ többi részét.

A Kínai Kommunista Párt minden érve irracionális. A kínai kommunista rezsim ellenőrzi Kína teljes fegyveres erejét, vasököllel és szigorú felügyelet mellett tartja fenn a stabilitást. A párt így valóban hosszú időre elérheti a társadalmi „stabilitást”. A Kínai Kommunista Párt ellenőrzi a médiát Kínában, és csírájában elfojtja az ellenzéki hangokat. A mai világban, ahol a morál általánosságban lehanyatlott, nem nehéz hasznos idiótákat találni a nemzetközi közösségben, akik Kína barátaiként lépnek fel, és a KKP dicséretét zengik. Nyilvánvaló, hogy a KKP Kína-modelljének úgynevezett eredményei nem tudják elfedni a rezsim förtelmes bűneit.

A Kínai Kommunista Párt karaktere azt jelenti, hogy mindig szembe fog szállni a hagyományos kultúrával, az ortodox erkölccsel és az egyetemes értékekkel. A mai Kínai Kommunista Párt a világon a gonoszság tengelye és az emberiség ellensége. Ha a világ nem ébred fel és nem lép fel a rezsim ellen, akkor ez a kudarc több okból is katasztrófához fog vezetni a világban. Ezeket szeretnénk ezen a ponton újra felvázolni.

Kína hatalmas területtel és jelentős népességgel rendelkezik. A világ második legnagyobb gazdaságává vált, 2010 óta pedig a második legnagyobb nukleáris fegyverrel rendelkező katonai hatalom. Soha egyetlen zsarnoki erő sem rendelkezett olyan nagy gazdasági és katonai erővel, mint a Kínai Kommunista Párt. A párt a modern totalitárius rendszerek és az ősi kínai taktikák legsötétebb és leginkább deformált elemeit építette be ellenőrzési ideológiájába. Ennek eredményeképpen a KKP soha nem játszik a szabályok szerint, stratégiája pedig egyszerre mélyreható és kíméletlen – gyakran meghaladja más országok vezetőinek és stratégáinak képzeletét és megértését. Azzal, hogy 1,3 milliárd kínait ejtett túszul, a KKP egy hatalmas és rendkívül kívánatos piacot mutatott fel a világnak, amely vonzza a külföldi tőkét, üzletembereket és politikusokat. Ez arra készteti őket, hogy szemet hunyjanak az emberi jogok megsértése és a KKP mögött álló gonoszság felett, sőt egyes esetekben még arra is, hogy együttműködjenek a KKP-val annak bűneiben.

A Kínai Kommunista Párt nyolcvanmillió kínait ölt meg. Az utóbbi időben számtalan bűncselekményt követett el a Fálun Gong-gyakorlók, földalatti keresztények, tibetiek, ujgurok, disszidensek és más társadalmi csoportok ellen. Amint a rezsim összeomlik, bíróság elé állítják, és minden bűnéért megbüntetik. Annak érdekében, hogy ezt a sorsot bármi áron elkerülje, a KKP úgy döntött, hogy a totalitarizmus és a fokozódó üldöztetés gonosz útját választja, és nem hajlandó lelépni a világszíntérről. Mint egy visszaeső elkövető, a KKP is arra vágyik, hogy megmeneküljön, és nem fog habozni, hogy még szörnyűbb bűncselekményeket kövessen el, hogy megvédje magát.

A Kínai Kommunista Párt a kommunizmus kísértetének fő képviselője az emberi szférában. A felszámolásra ítélt Kínai Kommunista Párt létezését mindig is erős válság- és félelemérzet kísérte. Az állandó válságérzéstől vezérelve a KKP a kritikus pillanatokban minden lehetséges eszközhöz folyamodik, és szélsőséges intézkedéseket tesz a fennmaradása érdekében. A válságérzéstől vezérelve a KKP fő ellenségének tekinti az Egyesült Államokat, amelynek feladata a nemzetközi rend fenntartása, és titokban arra törekszik, hogy az Egyesült Államok helyébe lépjen és ő uralja a világot.

Ugyanakkor a Kínai Kommunista Párt számos eszközt használt fel arra, hogy a KKP modelljét és ideológiáját exportálja, és megmérgezze a világot. Az „Egy övezet, egy út” program és hasonló projektek rávilágítottak a párt geopolitikai ambícióira. Még ijesztőbb, hogy a Kínai Kommunista Párt odaadással, elszántsággal és szüntelen erőfeszítéssel készül az Egyesült Államokkal vívandó végső csatára.

A Kínai Kommunista Párt minden törekvése – akár puha hatalom (soft power), akár kemény hatalom (hard power), akár féktelen erőszak útján követi azokat – az erkölcs teljes figyelmen kívül hagyásán alapul, és a hagyományos erkölcs és az egyetemes értékek megsemmisítésére irányuló magasabb szintű célját szolgálja. A KKP célja, hogy egy gonosz birodalomként világuralomra törjön. Azt tervezi, hogy totalitárius elnyomást hozzon a világra; egy globális rendőrállamot, amelyet agymosás, agykontroll, tömeges megfigyelés, a magántulajdon felszámolása, hivatalos ateizmus, a vallás és a hagyományos kultúra eltörlése, korlátlan szexuális vágyak, korrupció és erkölcsi degeneráció jellemez. Célja, hogy a világot szegénységbe és zűrzavarba taszítsa, az embereket vadállatokká változtassa, és az emberiséget az erkölcsi romlás szakadékába taszítsa. Mindez a kommunizmus kísértetének az útja az emberiség elpusztítására tett kísérlete során.

A KKP egy egyedülálló politikai rendszer, mechanizmus és társadalmi jelenség. Célja a hagyományos kultúrák és egyetemes értékek elpusztítása, amelyeket az istenségek hagytak az emberiségre. Ha az ortodox erkölcs, amely évezredek óta segítette az emberiséget a túlélésben, valamikor valóban megsemmisül, az eredmény az egész emberiség pusztulása lesz. Ezért katonai, gazdasági, tudományos és technológiai erőfeszítései mellett a KKP arra is törekszik, hogy ateista ideológiáját érvényesítse, és lehetetlenné tegye más országok számára a jó és a rossz felismerését. A Kínai Kommunista Párt számos módszert alkalmaz a politikusok és a média képviselőinek korrumpálására világszerte, hogy könnyebben integrálhassa pártkultúráját az adott országokba. A végső céljuk az, hogy ezek az emberek befolyásolják a többségi társadalmat, és segítsenek mindenkit lehúzni a KKP-vel együtt. Ez a KKP valódi szándéka, amikor az úgynevezett „kínai modellt” népszerűsíti világszerte.

5. A tanulságok és a válságból kivezető út

a) A megbékélési politika súlyos hiba volt.

2018 márciusában a The Economist „How the West Got China Wrong” (Hogyan tévedett a Nyugat Kínával kapcsolatban) című cikkében a nyugati országok Kínával szemben folytatott politikájára reflektált, illetve hogy akkor arra fogadtak, hogy Kína a demokrácia és a piacgazdaság felé fog elmozdulni. Beismerték, hogy a Nyugat ezen játszmája kudarcot vallott, hogy a Kínai Kommunista Párt vezette Kína nem piacgazdaság, és a jelenlegi irányvonalon soha nem is lesz az. Ezzel szemben a KKP a gazdaságot és a kereskedelmet az államhatalom kiterjesztésének tekinti, és ekként is ellenőrzi. Hatalmi monopóliumát a világgazdaság alakítására használja, pénzzel manipulálja a kereskedelmi partnereit, és megbünteti azokat az egyéneket és csoportokat, akikkel nem ért egyet. [189]

A nagyra törő és globális hegemóniáját érvényesíteni akaró KKP komoly fenyegetést jelent a világra. Sajnos a mai napig sok ország, kormány és politikus akar barátkozni a Kínai Kommunista Párttal anélkül, hogy felismerné a veszélyt. A kapcsolatot egy kínai közmondás szemlélteti: „Ha felnevelsz egy tigriskölyköt, az előbb-utóbb felnő, hogy felfaljon.”

A fejlett nyugati országok segítsége és a sok multinacionális vállalat, csúcstechnológiai óriáscégek és nagy pénzintézetek támogatása nélkül a Kínai Kommunista Párt nem válhatott volna egy gyenge gazdaságból, egy összeomlás szélén álló rendszerből a gonosz megdönthetetlen tengelyévé mindössze néhány évtized alatt. Kiterjesztette befolyását, és ma már szemtelenül kihívást jelent az Egyesült Államoknak a világ különböző régióiban és területein.

Michael Pillsbury amerikai biztonsági szakértő azzal érvelt, hogy a Nyugat mindvégig irreális elvárásokat támasztott a KKP-val szemben, például azt hitte, hogy az elkerülhetetlenül demokratikusabbá válik, hogy amerikai típusú kapitalista társadalomra vágyik, hogy elkerülhetetlenül integrálódik a nemzetközi társadalmi rendbe, hogy az amerikai-kínai cserekapcsolatok teljes együttműködéshez vezetnek, vagy hogy a KKP-ban a háborúpárti elemek gyengék, és így tovább. Pillsbury sürgette az amerikai kormányt, hogy gyorsan nézzen szembe a valósággal, és tegyen ellenintézkedéseket a KKP ellen, különben lehetővé tennék a KKP győzelmét. [190]

Steve Bannon is arra figyelmeztet: „A kínai vezetésnek soha nem állt szándékában csatlakozni a háború utáni, szabályokon alapuló nemzetközi liberális rendhez. Megvolt a saját tervük, és ezt a tervet nagyon szigorúan végrehajtották.” [191] A tervük az, hogy a KKP az állami hatalmat arra használja fel, hogy ellenőrizze a főbb globális iparágakat, bátran terjeszkedjen geopolitikailag, és globális hegemóniát érjen el a technológia és a pénzügyek terén, teljesen figyelmen kívül hagyva az uralkodó nemzetközi magatartási szabályokat.

b) Miért érti félre a Nyugat Kínát?

A Nyugat több okból is félreértette Kínát: a kommunizmus kísértetének fent említett bonyolult elrendezései, a Kínai Kommunista Párt kétszínűsége és kaméleon jellege, valamint az, hogy a szabad társadalmaknak nehéz megkülönböztetniük Kínát a Kínai Kommunista Párttól. Ráadásul a Nyugat félreértette Kínát, mivel rövid távú nyereségre törekedett, legyen szó akár egyénekről, akár vállalatokról vagy egész nemzetekről. Ez újabb lehetőséget biztosított a KKP számára, amelyet ki lehetett használni.

Az erkölcsileg korrupt párt a szabad társadalmakban élő emberek erkölcsi hiányosságait veszi célba, olyan embereket, akiknek a rövid távú, kis haszonszerzésre való törekvése lehetővé teszi a KKP számára, hogy beszivárogjon és megrongálja e társadalmak alapjait. Ha részletesen megvizsgáljuk az Egyesült Államok által a KKP-val szemben régóta folytatott politikákat, akkor ezek a politikák nagyrészt a rövid távú haszonszerzési megfontolásokon alapulnak, nem pedig Amerika legalapvetőbb, hosszú távú érdekein – például azon a szellemiségen, amelyre az országot alapították.

Az emberiség dicsősége és tekintélye az istenségektől származik, és az ember erkölcsi szintje határozza meg. Egy etnikai csoport és egy nemzet jóléte és ereje az erkölcsi szintjétől is függ. A közönséges eszközökkel az ember egyszerűen képtelen megszüntetni a kommunizmus kísértete által hozott intézkedéseket. Ezt a logikát követve világossá válik, hogy hol vallott kudarcot a Nyugat – bármilyen emberi módszert is alkalmaznak, végső soron nem tudják megmenteni az embereket a gonosz karmaiból.

Sok kormány, nagyvállalat és üzletember kaphat állítólagos juttatásokat a Kínai Kommunista Párttól, ha egy bizonyos ideig feláldozzák erkölcsi elveiket. De a végén többet veszítenek, mint amennyit nyernek. Az ilyen felszínes, rossz úton szerzett előnyök mind mérgezőek. Csak akkor lesz fényes jövőd, ha nem engedsz az előtted álló érdekeknek.

A Kínai Kommunista Párt nem politikai párt vagy kormány a szó szokásos értelmében. Nem a kínai népet képviseli. A kommunizmus kísértetét képviseli. A Kínai Kommunista Párttal azonosulni annyi, mint az ördöggel azonosulni. A KKP-val barátkozni annyit jelent, mint békíteni az ördögöt, segíteni őt, és szerepet játszani abban, hogy az emberiséget a pusztulás felé tereljük. Ezzel szemben a KKP-val szembeni ellenállás a jó és a rossz közötti harcban való részvételt jelenti. Itt nem csak arról van szó, hogy az országok nemzeti érdekekért harcolnak. Ez az emberiség jövőjéért folytatott küzdelem.

c) A kiút

Ma Kína és a világ válaszúthoz érkezett. A Kínai Kommunista Párttól, amelynek számtalan vértartozása van, a kínai nép számára nem várhatók valódi reformok. Kína csak akkor kerül jobb helyzetbe, ha megszabadul a kommunista párttól. A rosszindulatú daganathoz hasonló kommunista párt felszámolásával Kína virágozni fog.

Kínát a világ minden táján úgy ismerik, mint egy ősi civilizáció földjét, amelyet az udvariasság és az igazságosság jellemez. A kommunista párttól megszabadulva Kína ismét a civilizált világ normális tagja lesz – egy olyan nemzet, amelynek emberi és természeti erőforrásai, különböző ősi hagyományai és kulturális örökségei az emberiség gazdagságának részét képezik.

Ebben a nehéz időszakban egyre több kínai ébred rá a Kínai Kommunista Párt gonosz természetére. A „Kilenc kommentár a Kínai Kommunista Pártról” 2004. novemberi közzétételével egyre többen kezdték visszanyerni polgári bátorságukat, és döntöttek úgy, hogy elszakadnak a kommunizmus kísértetétől. Több mint 300 millió kínai lépett ki a Kínai Kommunista Pártból és a hozzá kapcsolódó szervezetekből. Ha a szabad világ támogatni tudja a Kínai Kommunista Párttól való elszakadás tendenciáját, és megszakít minden kapcsolatot a kísértettel, akkor ez a párt többé nem lesz képes ugyanúgy cselekedni, mint ahogyan azt ma világszerte teszi.

A megdönthetetlennek tűnő Szovjetunió egyik napról a másikra felbomlott. Bár a Kínai Kommunista Párt világszerte mutogatja az agyarait, felbomlása ugyanilyen gyors lehet, amint a világ felismeri gonosz természetét, és meghozza a helyes döntést.

A Kínai Kommunista Párt felemelkedése elsősorban az erkölcsi korrupciónak és annak köszönhető, hogy az emberek szemét elvakította az önérdek hajszolása. Ahhoz, hogy elkerüljük ezt a sorsot, össze kell szednünk civil bátorságunkat, fel kell éleszteni a hagyományos értékeket, és szilárdan hinnünk kell az istenek világában.

Egy olyan kísértet legyőzéséhez, mint a Kínai Kommunista Párt, soha nem elég csak az emberi erőre támaszkodni. Egy gonosz kísértetnek nagyobb hatalma van, mint az embernek, és ez a KKP folyamatos terjeszkedésének alapvető oka. Egy kísértet azonban soha nem veheti fel a versenyt az istenekkel. Amíg az emberek képesek az istenek mellett állni és meg tudnak maradni az Isteni Akarat mellett, addig az emberek áldottak lesznek és nagy hatalommal lesznek felruházva.

A Kínai Kommunista Párt az egész emberiség ellensége. A KKP törekvéseivel szembeni ellenállás az emberi civilizáció és a jövő megmentését jelenti. A Kínai Kommunista Párt megsemmisítésre van ítélve, ezért a Kínai Kommunista Párt elutasítása azt jelenti, hogy elkerüljük a vele együtt történő megsemmisülést – és egyúttal segítünk az emberiségnek a megmentésében.

Jegyzetek:

121] Nine Commentaries on the Communist Party, „On the Beginnings of the Chinese Communist Party“, Kapitel 2, https://www.epochtimes.de/ thema/neun-kommentare-ueber-die-kommunistische-partei/der-zweite- der-neun-kommentare-a6051.html

[122] Qiao Liang and Wang Xiangsui, Unrestricted Warfare (Beijing: The PLA’s Literature and Art Press, 1999) [喬良、王湘穗：《超限戰》 （北 京：解放軍文藝出版社，1999），頁1，頁62]. [In Chinese] [123] Ebd., 6 [喬良、王湘穗：《超限戰》（北京：解放軍文藝出版 社，1999），頁1，頁6]. [In Chinese]

[124] Qiao Liang and Wang Xiangsui, „Unrestricted Warfare and Anti-Un- restricted Warfare: How Will Americans Counter the Chinese New Strategy?“ (Beijing: Changjiang Literature and Art Press, 2016) [喬良、王湘穗： 《超限戰與反超限戰：中國人提出的新戰爭觀美國人如何應對》（北 京：長江文藝出版社，2016]. [In Chinese]

[125] Louisa Lim and Julia Bergin, „Inside China’s Audacious Global Propaganda Campaign“, The Guardian, December 7, 2018, https://www.theguardian.com/news/2018/dec/07/ china-plan-for-global-media-dominance-propaganda-xi-jinping.

[126] Mao Zedong, Selected Works on Journalism (Beijing: Xinhua Press) [ 毛澤東：《毛澤東新聞工作文選》（北京：新華出版社，1983），頁 182]. [In Chinese]

[127] „The CCP Spends Big Money Expanding Its Overseas Propaganda“ [〈重金鋪路中共大外宣海外擴張〉，自由亞洲電臺，2015年11月5日] ，https://www.rfa.org/cantonese/news/propaganda-11052015084921.html. [In Chinese] ]

128] „China Spends 10 Billion Dollars on Overseas Propaganda Each Year“ [〈中國每年用“100億美元推動外宣攻勢”〉，《BBC中文 網》，2016年6月10日]，http://www.bbc.com/zhongwen/trad/press_review/ 2016/06/160610_uk_press_china. [In Chinese.]

[129] „Chinese President Xi Jinping Visits With CCTV America via Video Call“, CGTN, February 19, 2016, https://america.cgtn.com/2016/02/19/ chinese-president-xi-jinping-visits-with-cctv-america-via-video-call.

[130] Yuan Jirong, „Chinese TV Series Are Trendy in Africa“, people. cn [苑基榮：〈中國電視劇熱播非洲大陸〉，《人民日 報》，2015年1月5日，第3版]，https://web.archive.org/ web/20160206004955if_/http://paper.people.com.cn/rmrb/html/2015- 01/05/nw.D110000renmrb_20150105_3-03.htm. [In Chinese]

[131] Koh Gui Qing and John Shiffman, „Beijing’s Covert Radio Network Airs China-Friendly News Across Washington, and the World“, Reuters, November 2, 2015, https://www.reuters.com/investigates/special-report/ china-radio/.

[132] Louisa Lim and Julia Bergin, „Inside China’s Audacious Global Propaganda Campaign“, The Guardian, December 7, 2018, https://www.theguardian.com/news/2018/dec/07/ china-plan-for-global-media-dominance-propaganda-xi-jinping.

[133] James Fallows, „Official Chinese Propaganda: Now Online from the WaPo!“, The Atlantic, February 3, 2011, https:// www.theatlantic.com/international/archive/2011/02/ official-chinese-propaganda-now-online-from-the-wapo/70690/.

[134] Donnelle Eller, „Chinese-Backed Newspaper Insert Tries to Undermine Iowa Farm Support for Trump, Trade War“, Des Moines Register, September 24, 2018, https://www.desmoinesregister.com/story/money/ agriculture/2018/09/24/china-daily-watch-advertisement-tries-sway-iowafarm- support-trump-trade-war-tariffs/1412954002/.

[135] Bethany Allen-Ebrahimian, „Beijing Builds Its Influence in the American Media“, Foreign Policy, December 21, 2017, https://foreignpolicy. com/2017/12/21/one-of-americas-biggest-chinese-language-newspapers- toes-beijings-party-line-china-influence-united-front/.

[136] „‘Occupy Central’ Reveals Red Infiltration, 142 of CCP’s Overseas Media Outlets Get Disclosed“, New Tang Dynasty TV [〈占中揭開紅色 滲透 142家海外黨媒體瞬間曝光〉，《新唐人電視台》，2014年10 月6日，http://www.ntdtv.com/xtr/gb/2014/10/06/a1143788.html]. [In Chinese]

[137] Jeffrey Gil, „Why the NSW Government Is Reviewing Its Confucius Classrooms Program“, The Conversation, May 17, 2018, http://theconversation. com/why-the-nsw-government-is-reviewing-its-confucius-classrooms- program-96783.

[138] Alexander Bowe, China’s Overseas United Front Work: Background and Implications for the United States, U.S.-China Economic and Security Review Commission, August 24, 2018, 5–6， https://www.uscc.gov/sites/ default/files/Research/China%27s%20Overseas%20United%20Front%20 Work%20-%20Background%20and%20Implications%20for%20US_final_ 0.pdf, 14.

[139] John S. McCain National Defense Authorization Act for Fiscal Year 2019, House of Representatives, https://docs.house.gov/billsthisweek/ 20180723/CRPT-115hrpt863.pdf.

[140] Bowe, China’s Overseas United Front Work: Background and Implications for the United States, 5–6.

[141] Thorsten Benner et al., „Authoritarian Advance: Responding to China’s Growing Political Influence in Europe“, Global Public Policy Institute (GPPI), https://www.gppi.net/media/Benner_MERICS_2018_Authoritarian_ Advance.pdf.

[142] Chinese Influence & American Interests: Promoting Constructive Vigilance (Stanford， California: Hoover Institution Press, 2018), https:// www.hoover.org/sites/default/files/research/docs/chineseinfluence_americaninterests_ fullreport_web.pdf.

[143] Jenni Marsh, „Ex-Hong Kong Politician Faces Jail after Bribery Conviction in US“, CNN, December 5, 2018, https://www.cnn.com/2018/12/05/ asia/patrick-ho-bribery-conviction-intl/index.html.

[144] Alexandra Stevenson, David Barboza, Matthew Goldstein and Paul Mozur, „A Chinese Tycoon Sought Power and Influence. Washington Responded“, The New York Times, December 12, 2018, https://www.nytimes. com/2018/12/12/business/cefc-biden-china-washington-ye-jianming.html.

[145] Rona Rui, „Exclusive Interview With Chen Yongling: How the Chinese Communist Party Has Thoroughly Infiltrated Australia“, The Epoch Times, June 19, 2017. [駱亞：〈專訪陳用林：中共全面滲透澳洲內幕〉，《大紀元新聞網》 ，2017年6月19日]，http://www.epochtimes.com.tw/n215385. [In Chinese]

[146] „Chinese Influence & American Interests: Promoting Constructive Vigilance“ (Stanford， California: Hoover Institution Press, 2018), https:// www.hoover.org/sites/default/files/research/docs/chineseinfluence_americaninterests_ fullreport_web.pdf.

[147] Isaac Stone Fish, „Huawei’s Surprising Ties to the Brookings Institution“, The Washington Post, December 7, 2018, https://www.washingtonpost. com/opinions/2018/12/08/chinese-companys-surprising-ties-brookings- institution/?utm_term=.2720ba57db52.

[148] Margaret Wollensak, „Canadian, UK Universities Warned by Intelligence Agencies to Be Wary of Huawei“, The Epoch Times, December 19, 2018, https://www.theepochtimes.com/universities-warned-to-be-wary- of-research-partnerships-with-huawei_2743679.html

[149] Zack Dorfman, „How Silicon Valley Became a Den of Spies“, Politico, July 27, 2018, https://www.politico.com/magazine/story/2018/07/27/ silicon-valley-spies-china-russia-219071.

[150] Bowe, „China’s Overseas United Front Work: Background and Implications for the United States“, 11–12.

[151] Bowe, „China’s Overseas United Front Work: Background and Implications for the United States“, 10–12.

[152] Gao Shan, „China’s Wanda Buys Two US Film Companies for 2 Billion US Dollars“, Radio Free Asia, August 23, 2016 [ 高山：〈中國 萬達：20億美元買下美國兩家電影公司〉，自由亞洲電台，2016年 8月23日]，https://www.rfa.org/mandarin/yataibaodao/jingmao/hc- 08232016102649.html. [In Chinese]

[153] Cui Peng, „Ali Pictures Invests in Amblin Partners; Ma Yun Makes Investment in Spielberg“, sohu.com, October 9, 2016. [崔鵬：〈阿里影業入 股Amblin Partners 馬雲投資斯皮爾伯格〉，《搜狐網》，2016年10 月9日]，http://www.sohu.com/a/115703678_115565. [In Chinese]

[154] Amy Qin and Audrey Carlsen, „How China Is Rewriting Its Own Script“, The New York Times, November 18, 2018, https://www.nytimes. com/interactive/2018/11/18/world/asia/china-movies.html.

 [155] Ben Fritz and John Horn, „Reel China: Hollywood Tries to Stay on China’s Good Side“, The Los Angeles Times, March 16, 2011, http://articles. latimes.com/2011/mar/16/entertainment/la-et-china-red-dawn-20110316.

[156] Lin Ping, „Disclosing China’s Sharp Power“, Part Five, American Film and Entertainment Industries, Radio Free Asia, September 7, 2018 [林坪： 〈揭秘中國銳實力（五）美國電影娛樂業〉，自由亞洲電臺，2018年9 月7日]，https://www.rfa.org/mandarin/zhuanlan/zhuantixilie/zhongguochujiaoshenxiangshijie/ yl5-09072018150445.html. [In Chinese]

[157] Lin Ping, „Disclosing China’s Sharp Power“, Part Three: American Universities and Academia, Radio Free Asia, September 5, 2018 [林坪：〈 揭秘中國銳實力（三）美國學術界、高校〉，自由亞洲電臺，2018年9 月5日]，https://www.rfa.org/mandarin/zhuanlan/zhuantixilie/zhongguochujiaoshenxiangshijie/ yl3-09052018122139.html, [In Chinese]

[158] „British Conservatives Were Refused Entry to Hong Kong; Johnson Expresses Concern“, [〈英保守黨人被拒入境香港 約翰遜表關切〉， 《BBC中文網》，2017年10月12日]，https://www.bbc.com/zhongwen/ trad/chinese-news-41591196. [In Chinese]

[159] Bowe, „China’s Overseas United Front Work: Background and Impli- cations for the United States“, 7–8.

[160] „High-Speed Rail News: A Record of the High-speed Rail Storm“ (Changsha: Hunan Literature and Art Press, 2015). See chapter 5, „China’s High-Speed Rail Three Kingdom Kills“, [高鐵見聞：《高鐵風雲錄》（ 長沙：湖南文藝出版社，2015），第五章〈中國高鐵三國殺〉]. [In Chinese]

[161] Sankei Shimbun, „Japan’s Transfer of Bullet Train Technology a Mistake. China, of Course, Has Copied It“, Japan Forward, August 18, 2017, https://japan-forward.com/japans-transfer-of-bullet-train-technology-amistake- china-of-course-has-copied-it/.

[162] Paul Mozur and Jane Perlez, „China Bets on Sensitive U.S. Start-Ups, Worrying the Pentagon“, The New York Times, March 22, 2017, https:// www.nytimes.com/2017/03/22/technology/china-defense-start-ups.html (last visited February 2, 2019).

[163] Ebd.

[164] Office of the United States Trade Representative, Executive Office of the President, Update Concerning China’s Acts, Policies and Practices Related to Technology Transfer, Intellectual Property, and Innovation, November 20, 2018, https://ustr.gov/sites/default/files/enforcement/301Investigations/ 301%20Report%20Update.pdf, 46.

[165] Justin Ling, „Man Who Sold F-35 Secrets to China Pleads Guilty“, Vice News, March 24, 2016, https://news.vice.com/en_us/article/kz9xgn/ man-who-sold-f-35-secrets-to-china-pleads-guilty.

[166] Cynthia McFadden, Aliza Nadi and Courtney McGee, „Education or Espionage? A Chinese Student Takes His Homework Home to China“, NBC News, July 24, 2018, https://www.nbcnews.com/news/china/ education-or-espionage-chinese-student-takes-his-homework-home-china- n893881.

[167] „Chinese Hackers Indicted“, FBI News, December 20, 2018, https:// www.fbi.gov/news/stories/chinese-hackers-indicted-122018.

[168] Zach Dorfman, „How Silicon Valley Became a Den of Spies“, Politico, July 27, 2018, https://www.politico.com/magazine/story/2018/07/27/ silicon-valley-spies-china-russia-219071.

[169] Counterintelligence Strategic Partnership Intelligence Note (SPIN), SPIN: 15-007, FBI, September 2015, https://info.publicintelligence.net/ FBI-ChineseTalentPrograms.pdf

[170] Lawrence A. Tabak and M. Roy Wilson, „Foreign Influences on Research Integrity“, Presentation at the 117th Meeting of the Advisory Committee to the Director, NIH, December 13, 2018, https://acd.od.nih.gov/ documents/presentations/12132018ForeignInfluences.pdf.

[171] Lev Facher, „NIH Report Scrutinizes Role of China in Theft of U.S. Scientific Research“, STAT, December 13, 2018, https://www.statnews.com/2018/12/13/ nih-report-scrutinizes-role-of-china-in-theft-of-u-s-scientific-research/.

[172] Jennifer Zeng, „Communist China Poses Greatest Threat to US and World, Senators Told“, The Epoch Times, updated December 17, 2018, https://www.theepochtimes.com/senate-told-communist-china-posesgreatest- threat-to-us-and-the-world_2738798.html.

[173] Keith Bradsher, „When Solar Panels Became Job Killers“, The New York Times, April 8, 2017, https://www.nytimes. com/2017/04/08/business/china-trade-solar-panels. html?_ga=2.209817942.255138535.1542571491-142437734.1525387950.

[174] „The National Intelligence Law of the People’s Republic of China“, National People’s Congress Net, June 27, 2017 [《中華人民共和國國家情 報法》，《中國人大網》 ，2017年6月27日]，http://www.npc.gov.cn/ npc/xinwen/2017-06/27/content_2024529.htm. [In Chinese]

[175] Statement of John C. Demers Before the Committee on the Judiciary, United States Senate, for a Hearing on China’s Non-Traditional Espionage Against the United States: The Threat and Potential Policy Responses, U.S. Senate, December 12, 2018, https://www.judiciary.senate.gov/imo/media/ doc/12-12-18%20Demers%20Testimony.pdf.

[176] Megan Henney, „US Leaders React to Huawei CFO Arrest: ‘A Threat to Our National Security’“, Fox Business, December 6, 2018, https://www.foxbusiness.com/markets/ us-leaders-react-to-huawei-cfo-arrest-a-threat-to-our-national-security.

[177] Danielle Cave, „The African Union Headquarters Hack and Australia’s 5G Network“, Australian Strategic Policy Institute, July 13, 2018, https://www.aspistrategist.org.au/ the-african-union-headquarters-hack-and-australias-5g-network/.

[178] Theis Lange Olsen and Cathrine Lakmann, „Huawei Now on the Danish Mark: ‘The Chinese Can Access Systems That Govern Our Society’“, Danish Broadcasting Corporation, December 7, 2018, https://www.dr.dk/ nyheder/indland/huawei-nu-paa-dansk-sigtekorn-kineserne-kan-faa-adgang- til-systemer-der-styrer-vores. [In Danish]

[179] Tang Ming, „CCP Hackers Feigned Falun Gong Websites; America Calls on China to Observe International Rules“, The Epoch Times, March 16, 2013 [唐銘：〈中共駭客偽裝法輪功網站 美籲中遵守國際規則〉， 《大紀元新聞網》，2013年3月16日]，http://www.epochtimes.com/ gb/13/3/16/n3824225.htm. [In Chinese]

[180] „Peter Navarro on China’s National Security Risks to US“, Fox Business, December 13, 2018, https://video.foxbusiness. com/v/5979037938001/?#sp=show-clips.

[181] Qiao Liang and Wang Xiangsui, „Unrestricted Warfare: China’s Master Plan to Destroy America“ (2002) (Beijing: The PLA’s Literature and Art Press, 1999). [喬良、王湘穗：《超限戰》（北京：解放軍文藝出版 社，1999），頁61]. [In Chinese]

[182] Eri Sugiura, „China’s 5G a Bigger Threat than Trade War, Says Ex-Dallas Fed Chief“, Nikkei Asian Review, September 24, 2018, https://asia.nikkei.com/Economy/ China-s-5G-a-bigger-threat-than-trade-war-says-ex-Dallas-Fed-chief.

[183] Gregg Re, „Trump Declares Opioids From Mexico, China ‘Almost a Form of Warfare’“, Tells Sessions to Sue Drug Makers, Fox News, August 16, 2018, https://www.foxnews.com/politics/trump-declares-opioids-frommexico- china-almost-a-form-of-warfare-tells-sessions-to-sue-drug-makers.

[184] Kirsten D. Madison, „Stopping the Poison Pills: Combatting the Trafficking of Illegal Fentanyl from China“, Prepared Statement Before the Senate Caucus on International Narcotics Control, U.S. Department of State, October 2, 2018, https://www.state.gov/j/inl/rls/rm/2018/286384.htm.

[185] Markos Kounalakis, „China Is Using Fentanyl in a Chemical War Against America“, Mcclatchy D.C. Bureau, November 2, 2017, https://www. mcclatchydc.com/opinion/article182139386.html.

 [186] Anna Fifield, „China’s Row With Sweden Over a ‘Racist’ TV Skit Has Citizens Urging Boycotts of Ikea and H&M“, The Washington Post, September 26, 2018, https://www.washingtonpost.com/world/2018/09/26/ chinas-row-with-sweden-over-racist-tv-skit-has-citizens-urging-boycottikea- hm/?noredirect=on&utm_term=.15e1b22bc530.

[187] Xinmei Shen, „How China’s Army of Online Trolls Turned on Sweden“, Abacus News, September 26, 2018, https://www.abacusnews.com/ digital-life/how-chinas-army-online-trolls-turned-sweden/article/2165747.

[188] T. Casey Fleming, Eric L. Qualkenbush, and Anthony M. Chapa, „The Secret War Against the United States“, The Cyber Defense Review, Vol. 2, Number 3, Fall 2017, 25–32, https://cyberdefensereview.army.mil/Portals/ 6/Documents/CDR-FALL2017.pdf.

[189] „How the West Got China Wrong“, The Economist, March 1, 2018, https://www.economist.com/leaders/2018/03/01/ how-the-west-got-china-wrong.

[190] Michael Pillsbury, „The Hundred-Year Marathon: China’s Secret Strategy to Replace America as the Global Superpower“ (New York: St. Martin’s Press, 2015), the Introduction.

[191] Steve Bannon, „Speech at the 12th Interethnic, Interfaith Leadership Conference“, November 15, 2017, https://www.youtube.com/ watch?v=OMp8F2tL66I.

Forrás: https://www.specterofcommunism.org/

A SOROZAT TÖBBI RÉS