A gyermeki engedelmesség különleges helyet foglal el Kína erkölcsi hagyományaiban. Konfuciusz szerint ez az ég és a föld megváltoztathatatlan elve, és az emberiség számára az istenségek által előírt társadalmi norma. Így a gyermeki engedelmességet a helyes emberi viselkedés alapjának tekintette.
A gyermeki engedelmesség kifejezés a szülők tiszteletének, az idősebbek tiszteletének, a testvérekről való gondoskodásnak és a gyermekek nevelésének az etikai kódexére utal. E társadalmi kapcsolatok fenntartásán túl a hála kifejezésében, a tisztelet kimutatásában és a kedvesség viszonzásában is megnyilvánul. A hála, a tisztelet és a kedvesség ugyanakkor mind a jószívűség aspektusai voltak, amely a kínai önművelés és spiritualitás egyik alapértéke, valamint az otthon és a társadalom egészének békéjét fenntartó alapelve.
A gyermeki engedelmességen belül a családi hangsúly a kínai xiao (孝) karakter által is megmutatkozik, amely egy felső, „idős” és egy alsó, „fiú” jelentésű részből áll. Ez azt jelzi, hogy a fiúnak tisztelnie kell a szüleit és követnie kell a kívánságaikat. E karakter legkorábbi említései a Yin és Shang dinasztiák (i. e. 1600-1045) orákulumcsont felirataira nyúlnak vissza, ami a gyermeki engedelmességnek a kínai kultúra kezdete óta tartó kiemelkedő szerepéről tanúskodik.
A xiao bal oldalán található a jiao (教) karakter , mely azt jelenti „tanítani”, a jobb oldalán pedig a wen, azaz „nyelv vagy kultúra” karakter áll. Ez a kombináció együttesen azt jelenti, hogy az oktatásnak a gyermeki engedelmességen és a harmonikus emberi kapcsolatokon kell alapulnia. Ezekből a pozitív példákból megtanulhatóak azok a helyes etikai értékek, amelyek a viselkedésünket irányítják.
Számtalan történet létezik, mind a múltból, mind a jelenből, amelyek arról szólnak, hogy a kínaiak hogyan gyakorolták a gyermeki engedelmességet a mindennapi életükben. Ezek közül szeretnénk néhányat megosztani.
Zhangsun császárnő önzetlen, előkelő viselkedése
Zhangsun császárnő Taizong császár, a Tang-dinasztia ősatyjának hitvese volt. A történelem elismerően jegyezi erényességét, és mindig példaképnek tekintették a jövőbeli császárnők számára.
A fiatal császárnő arisztokrata családban született, és hagyományos nevelésben részesült. Már kislányként kirajzolódtak temperamentumának markáns vonásai: szelíd és kedves viselkedését megingathatatlan tisztesség és korát meghaladó bölcsesség jellemezte.
Egy jövendőmondó egyszer megjósolta neki, hogy képes lesz monumentális felelősségvállalásra, és azt mondta, hogy határtalan erényei vannak, ha követni fogja a sors természetes menetét, akkor páratlan dicsőséget és megbecsülést fog élvezni élete során.
Azonban egy váratlan tragédia történt, amikor a fiatal császárné nyolc éves volt. Apja meghalt, és a nagybátyjához, Gao Shilianhoz került, aki a továbbiakban gondoskodott róla.
Később, 13 éves korában feleségül ment a 17 éves Li Shiminhez, a taiyuan-i Li Yuan kormányzó második szülött fiához. Fiatal kora ellenére magas követelményeket támasztott magával szemben a házastársi kötelezettségek teljesítésében. Idejének, erőfeszítéseinek és gondolatainak nagy részét az apósának szolgálatára, férje támogatására és gyermekei nevelésére fordította.
Wude kilencedik évében (Kr. u. 626) Gaozu császár átadta a trónt Li Shimin-nek, és a Tang dinasztia Taizong császára címet hagyta rá. Mindössze 13 nappal később Zhangsunt császárnővé koronázták, ezáltal beteljesítve a jövendőmondó jóslatát.
Zhangsun, császárnőként sem mutatta az arrogancia jegyeit, és alázatos maradt. Továbbra is ugyanúgy gondoskodott apósáról, az egykori császárról, mint mielőtt még császári rangra emelkedtek volna. Minden reggel és este tiszteletét tette nála. Gyakran emlékeztette a palota személyzetét, hogy vigyázzanak rá, és gondoskodott arról, hogy az apósáék minden igényét kielégítsék, ahogyan azt bármelyik átlagos meny megtette volna.
A császárné méltányos és szívélyes volt a császári háremmel szemben is. Becsületes, egyenes jellemével példát mutatott az ágyasoknak, és biztosította a békés kapcsolatokat közöttük. Neki köszönhetően Taizong császár háreme mentes volt az ágyasok között gyakran előforduló színjátékoktól, ami lehetővé tette a császár számára, hogy teljes mértékben az államügyeknek szentelje magát.
A császárné egyszerű életet élt. Mindig csak azt vette magához, amire szüksége volt, nem vágyott luxusra vagy túlzásokra. Az ő példáját követve az egész palota takarékosan költekezett, amíg ő volt hatalmon, és vigyázott arra, hogy ne pazarolja el a bevételi forrásokat. Ez a takarékosság mindenkire, még a saját családjára is vonatkozott.
Miután idősebbik fiát, Li Chengqian-t koronaherceggé nevezték ki, a dajkája, Sui’an úrnő gyakran panaszkodott a császárnőnek. Sui’an úrnő intézte a herceg lakosztályának összes háztartási ügyét, és saját szemével látta a herceg elhasználódott holmiját és szűkös költségvetését. Könyörgött a császárnénak, hogy legyen egy kicsit bőkezűbb a fiával, mondván, hogy a herceg most már a következő császár, és neki is rendelkeznie kell a megfelelő vagyonnal. Zhangsun császárné azonban elutasította a kérését.
„Éppen azért, mert ő a trónörökös, az egyetlen hiányosság, ami miatt aggódnia kellene, az az érdemek és a tisztesség hiánya” – mondta Sui’an úrnőnek. „Még sokat kell tanulnia, és ki kell érdemelnie az alattvalói tiszteletét. Ezt szem előtt tartva, miért kellene aggódnia a háztartási tárgyak kora miatt?”
A császárnő méltányossága és bölcsessége megnyerte az egész palotát, és szinte mindenki hajlandó volt engedelmeskedni a döntéseinek és hajlandó volt követni a tanácsait.
Zhenguan nyolcadik évében (Kr. u. 634) Zhangsun császárnő elkísérte Taizong császárt a Jiucheng-palotába. Útközben megfázott, ami egy régi betegség kiújulásához vezetett. A következő másfél évben gyorsan romlott az állapota.
Zhenguan tizedik évének (Kr. u. 636) nyarán, haldoklásának idején emlékeztette Taizong császárt, hogy bánjon kedvesen az igazlelkű minisztereivel, és ne engedje, hogy a rokonai kiemelkedő pozíciókat foglaljanak el a császári udvarban. Egyszerű temetést kért magának.
Taizong császár azonban elrendelte a Zhaoling Mauzóleum építését szeretett császárnője számára. A temetőben egy különleges tornyot is építettek, hogy a császárné lelke bármikor élvezhesse a gyönyörű kilátást, ez a császár elhunyt felesége iránti örökös csodálatának és vágyakozásának a szimbóluma.
Zhangsun császárnő mindössze 36 rövid évet töltött ezen a földön. Azonban ez idő alatt nemcsak a népének tiszteletét és imádatát vívta ki, hanem nagyszerű példát mutatott az elkövetkező nemzedékek számára is, hogy milyen egy erényes feleség és egy jószívű anya.
Folytatás következik…
Forrás: https://en.minghui.org/html/articles/2023/3/20/207741.html
