Egyéb kategória,  Hírek

Menedzser: Remélem, hogy mindenki megtalálja a maga útját!

Minghui: “Jin Yingli gyerekkora óta sokat gyengélkedett. Az arca mindig sápadt, fakó volt. És gyakorlatilag egy nagyobb szél el tudta volna fújni. Kevés energiája volt, és csak csendesen ült, míg az osztálytársai rohantak ki játszani.

„A barátaim mindig kérték, hogy menjek hintázni vagy ugráló kötelezni, de rosszul lettem tőle. Bármikor, ha elmentem az iskolai kirándulásra vagy nyári túrára, megfáztam és lázas lettem” – mondta. Ritkán tapasztalta meg a futás örömét, mint más gyerekek. Úgy érezte, az élet mulandó, mintha minden csodálatos pillanat eltűnne egy másodperc alatt. Nem tudta, mit kezdjen az életével.

Jin egy utazási irodában dolgozott a diploma megszerzése után. „Minden barátom azt mondta, hogy ez a sors fintora, mert még egyetlen éjszakát sem töltöttem az otthonomtól távol. Keményen dolgoztam minden nap. Mikor a nap végén hazamentem, kimerült voltam és csak feküdni tudtam a kanapén. Pusztán az eltökéltség miatt éltem túl minden napot. A szabadságok alatt nem akartam sehova menni.”

„Az utazási iparág abban az időben virágzott, és jól kerestem. Azonban a pénz, amit kerestem, nem tudta megváltoztatni az egészségemet. Boldogtalan voltam és csodálkoztam, miért ennyire nyomorult az életem. Mások a gazdagságot és a sikeres karriert üldözték, de én nem akartam ezeket a dolgokat. Minden, amit akartam, hogy egészséges legyek és normális életet éljek.”

Fordulópont

Választ keresve, Jin vegetáriánus lett, megpróbálta a jógát és részt vett buddhista órákon. Mégis elveszettnek érezte magát. Mikor 42 éves lett, miközben az apját az orvoshoz kísérte, egy sárga könyvet vett észre a polcon, ami felkeltette a figyelmét. Az orvos azt mondta neki: „Ez egy remek könyv.” A könyv a Fálun Dáfá összefoglaló műve, a Zhuán Fálun volt.

„Mindig panaszkodtam a rossz egészségi állapotom miatt. Miután elolvastam a Zhuán Fálunt, megértettem, hogy a szerencsétlenség vagy siker az életben a karma és az erény következménye, amely a múltbéli életekben gyűlt össze A könyv választ adott az összes kérdésemre” – mondta.

Nehéz teher gördült le a válláról nem sokkal azután, hogy elkezdte gyakorolni a Fálun Dáfát. „Mindig szédültem, mikor felfelé néztem. Mikor diák voltam, megpróbáltam mindenféle vaskiegészítőket és egészségügyi terméket, de semmi sem segített. Felnőttként gyakran voltam gyenge és hálás voltam minden egyes lélegzetvételért. Csodálatosan éreztem magam, miután elkezdtem gyakorolni. A testem nagyon könnyű lett és a rövidlátásom eltűnt. Annyi levegőt lélegezhettem, amennyit csak akartam. Nem éreztem magam fáradtnak, nem számított, mennyit sétáltam és az elmém is sokkal tisztább lett.”

A megbocsátás megélése

Miután elkezdett gyakorolni, hat hónapon belül Jin megújultnak érezte magát. Az élet- és világszemlélete teljesen megváltozott. Abbahagyta a panaszkodást arról, mennyire igazságtalan az élete. Nyugodttá, optimistává és nagylelkűvé vált. A Fálun Dáfá tanításai megtanították, hogy kedves legyen másokkal, és alapjában megváltozott a problémákhoz való hozzáállása. Azt mondta: „A múltban ideges voltam, amikor tisztességtelenül kezeltek a munkában, de a Dáfá megtanította nekem, hogy megbocsássak másoknak a konfliktusok alatt.”

Mondott egy példát: „Egy munkatársam azt mondta nekem, hogy van egy utazócsoportja, akik Hongkongban ragadtak az időjárás miatt. Az irodában már mindenki hazament. Úgy döntöttem, maradok és segítek neki kezelni a hongkongi vízumokat, szállást, ételt és a légi tranzitot elintézni. Azt mondtam neki, hogy mondja a főnöknek, egyedül oldott meg mindent, és nem kell megosztania a bónuszát velem. Sok évvel később, miután elment a cégtől, azt mondta nekem, még mindig nagyon hálás azért, amit tettem. Elmondta, hogy a cselekedeteim révén tudja, hogy a Fálun Dáfá jó.”

Üzleti menedzserként Jinnek szükséges közvetlenül foglalkozni az ügyfelekkel. Elmondta, hogy „Néha a problémák hirtelen jönnek elő. Néhány ügyfél az utolsó pillanatban törli a tengerentúli utazását. Úgy gondolják, nem kell semmit fizetniük, beleértve az adminisztrációs díjat, amit előzetesen kifizetünk a nevükben. Régebben nagyon haragudtam rájuk. De miután gyakorló lettem, úgy gondoltam, talán volt oka arra, hogy lemondja az utazást és elnyelje a költségeket. Ugyanakkor megkérdezem magamtól, vajon ragaszkodok-e a pénzbeli haszonhoz és miért futok bele ebbe a helyzetbe. Meglepő módon az ilyen esetek sosem fordultak elő újra, miután elengedtem a ragaszkodásomat.”

Mikor a dolgok váratlanul történnek, Jin jellemét tesztelik. „Egy alkalommal egy ügyfélnek állítólag el kellett érnie 2 órakor induló repülőt, de 1:50-kor érkezett meg. Kérdeztem, miért jött ilyen későn. Azt mondta, hogy még van 10 perc. Először úgy gondoltam, ez felfoghatatlan. Aztán emlékeztem a Dáfá tanításaira. Látnom kellene, ha van valami, ahol javulnom kell. Rájöttem, hogy tévedtem. Néhány ember sosem utazott ezelőtt. Nekem kellene szólni neki, hogy a reptérre korán kell jönni, hogy időben be tudjon jelentkezni.

„Egy másik alkalommal a reptér tájékoztatott, hogy van két vendég, akik bejelentkeztek a csomagjukkal, de nem szálltak fel a repülőre, és ideje volt indulni. Nem tudtam kapcsolatba lépni velük, mivel a telefonjaik ki voltak kapcsolva. A légitársaság elmondta, hogy nem tud tovább várni. Később megtaláltam az utasokat a vámmentes boltban. Elvesztették az időérzéküket. Nem bántottam őket. Ehelyett láttam, hol van hiányosságom. Lazítottam, miután segítettem nekik bejelentkezni. Nem maradtam velük kapcsolatban utána, következésképpen elmulasztották a járatukat.”

Jin összefoglalta a gondolatait, miután számtalan teszten ment át a 30 éves munkatapasztalatában. „Habár sok dolog hirtelen történik, és sürgősen kell kezelni, megtanultam, hogy ne legyen negatív gondolatom, megnyugodjak és megfelelően kezeljem a helyzetet.”

Egy tajvani üzletember odajött hozzám, miután visszatért Kínából, és azt mondta: „Nagyon jól ismernek a szakmában. A sanghaji üzleti szövetség elnöke ismeri a neved. Figyelmeztetett, hogy ne kössek veled üzletet, mert Fálun Dáfá gyakorló vagy. Azt mondtam neki, több mint két évtizede kiváló szolgáltatást nyújtasz. Ráadásul Tajvan demokratikus ország. Nem zavarsz senkit a Fálun Dáfá gyakorlásával. Miért ne kellene gyakorolnod?”

Jin azt mondta: „Egy másik ügyfél Kínából évekig kapcsolatban volt velem. Elmesélte, hogy látja a gyakorlókat mindenhol Párizsban és New Yorkban. Azt mondta, a Fálun Dáfának jónak kell lennie, különben miért gyakorolnák az emberek az egész világon?”

Jin a szabadidejében gyakran vett részt felvonulásokon Hongkongban, hogy megossza a Fálun Dáfá szépségét és felfedje a KKP kegyetlen üldözését. „Egyik évben részt vettem egy július 1-jei felvonuláson. Nagyon meleg volt, és a felvonulás hosszú volt. Aggódtam, hogy nem leszek képes végig sétálni az egészet. Felnéztem és váratlanul láttam, ahogy minden felhő az égen lótuszvirággá változik. Bátorított és a fáradtságom elmúlott” – mondta.

„Gyakran találkozok a tajvani turistalátványosságoknál Hongkongból érkezett emberekkel. Egy fiatalembert nagyon megérintett, hogy látja több mint két évtizede, a gyakorlók kitartottak. Azt mondta: „Köszönöm, hogy folytatjátok a felvonulásokat Hongkongban ezekben az években. A kezdetben azt hittem, ez az üldözés semmit sem tehet az emberekkel Hongkongban. Később rájöttünk, mennyire kegyetlen a kommunista rezsim. A gyakorlók az életüket kockáztatják, hogy az élvonalban legyenek.”

Következtetés

Jin elmondja, hogy a Fálun Dáfá segített neki megtalálni a reményt az életben és megszabadította a kilátástalanságtól. „Kezdetben úgy gondoltam, a testem sosem lesz jobban. Egy könyv csodálatos változást hozott nekem. Remélem, hogy mindenki megtalálhatja a célját az életben és az igaz boldogságot a Fálun Dáfá gyakorlása által” – mondta.”

Forrás: http://hu.clearharmony.net/articles/a113361-Menedzser-Remelem-hogy-mindenki-megtalalja-a-maga-utjat.html

Fotó: Minghui