Epoch Times: Kína 2021-ben 1,35 billió jüanra (mintegy 207,8 milliárd dollárra) növeli a katonai költségvetését, ami 6,8 százalékkal magasabb, mint 2020-ban – jelentette március 6-án a kínai állami média. Egy szakértő a The Epoch Timesnak elmondta, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) legfőbb prioritása a katonaság megerősítése.
A kormánypárt legfontosabb éves találkozóján, amelyet „két ülésnek” neveznek március 5-én, Li Keqiang miniszterelnök azt mondta: „meg kell erősítenünk átfogóan a hadgyakorlatokat és teljes mértékben fel kell készülnünk a háborúra”.
„Hszi Csinping egyik legfontosabb feladata egy erős hadsereg felépítése. A szlogenje: építsünk egy „erős Kínát.” – mondta Tang Jingyuan, az Egyesült Államokbeli Kínai ügyek kommentátora a The Epoch Times-nak március 7-én. „Úgy gondolom, hogy Hszi agresszív lépéseket fog tenni, miután [2022-ben] újabb hivatali idő betöltésére kap felhatalmazást.”
A hadügyi költségvetés
A kínai állami média vállalat, a Xinhua által működtetett Cankao Xiaoxi című újság március 6-án számolt be Kína katonai költségvetéséről.
A riport egyetlen hivatalos számot sem idézett, de azt állította, hogy az adatok két tengerentúli médiától származnak. Ez egy tipikus módja annak, hogy a kínai rezsim olyan információkat bocsát ki, amelyek a jövőben változhatnak, vagy nem akarnak hivatalos adatokat közzétenni.
A jelentés szerint Kína 1,35 billió jüant (kb. 207,8 milliárd dollárt) költ katonai célokra 2021-ben, ami 6,8 százalékkal haladja meg a 2020-as költségvetést.
Március 5-én Li Keqiang miniszterelnök bejelentette: „Kína 2021-es bruttó hazai termékének [GDP] növekedési üteme nem kevesebb, mint hat százalék.” A védelmi költségvetés 6,8 százalékkal nő, ami 0,8 százalékkal több, mint a becsült GDP növekedése, és ez megfelel a kínai rezsim elmúlt évekbeli döntéseinek.
Kína katonai költségvetése 6,6 százalékkal nőtt 2020-ban, 7,5 százalékkal 2019-ben, 8,1 százalékkal 2018-ban, 6,94 százalékkal 2017-ben és 7,46 százalékkal 2016-ban – ezek az adatok mind magasabbak, mint az adott évi GDP-növekedési üteme, számolt be az állami fenntartású 21st Century Business Herald március 6-án.
2020-ban Kína gazdaságát a COVID-19 járvány, árvizek, aszályok, sáskák, afrikai sertéspestis, sújtotta és az export hónapokig szabadesésben volt.
A KKP azt állította, hogy GDP-növekedési üteme 2,3 százalék volt 2020-ban, de a kínai közgazdászok nem hitték el ezeket az adatokat, és úgy becsülték, hogy a valós növekedési ráta negatív lehetett. Ugyanebben az évben Kína 6,6 százalékkal növelte a védelmi költségvetését, és 1,27 billió jüant (194 milliárd dollárt) költött katonai kiadásokra.
Becsvágy
Li Keqiang a „két ülésszakos” jelentésében elmondta, hogy Kína 2021-ben azt tervezte, hogy megerősíti a hadsereget azáltal, hogy öt szempontot érvényesít: politika, reform, technológiák, tehetségek és a törvények útján történő igazgatás.
Li a különböző szintű helyi önkormányzatoktól is kérte a katonaság fejlődésének támogatását.
A „Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizennegyedik ötéves terve és a hosszú távú célok vázlata 2035-re” című dokumentumban, amelyet először a március 5-i „két ülésen” adtak ki, a rezsim hangsúlyozta, hogy a katonaságnak hűnek kell lennie a KKP-hoz. A dokumentum azt is elmondta, hogy a technológiák fejlesztése a következő területeken kulcsfontosságú: óceán, űr, kibertér, biológia, új energia, mesterséges intelligencia (AI) és kvantumtechnológia.
A terv szerint a technológiai fejlesztéseket a katonaság és a civilek együttműködésével kell megvalósítani, amelyet a kínai rezsim „polgári-katonai fúziónak” nevezett.
A dokumentum kifejtette: „A katonaságnak és a civileknek a technológia fejlődését egy egészként kell megtervezniük, meg kell osztaniuk az erőforrásokat és a létesítményeket egymással, át kell adniuk a technológiákat mindkét felhasználási területre, és együtt kell fejleszteniük a legfontosabb vállalkozásokat.”
A terv megemlítette az emberi erőforrásokat: „Meg kell erősíteni a katonai és polgári személyzet közös képzését, ki kell egészíteni azt a rendszert, amely támogatja a személyzet katonai vagy polgári munkáját, közös képesítési bizonyítványokat állítanak fel [amelyeket katonák és civilek egyaránt elfogadnak].”
A terv többször megemlítette a fegyverek korszerűsítését és a modern fegyverzet fejlesztését, valamint a katonaság intelligens fegyverekkel való felszerelését.
A cél
A kínai hatóságok továbbra is azt állítják, hogy a hadsereg fejlesztése védelmi célokat szolgál.
Február 28-án a kínai Nemzetvédelmi Minisztérium kirakott egy kérdést a hivatalos WeChat oldalára: „Kína folyamatosan erősítette a katonai erejét és megmutatta izmait a világnak [az elmúlt években]. Kína egyre agresszívebbé válik, amikor a szomszédos országokkal folytat vitákat. Ez azt jelenti, hogy Kína megváltoztatta védekező jellegű védelmi politikáját?
A védelmi minisztérium ekkor azt állította, hogy Kína nem törekszik sem hegemóniára, sem terjeszkedésre, és hisz a védekező jellegű védelmi politikában.
A kínai hadsereg azonban agresszívebbé vált a Tajvani-szorosban és a Dél-Kínai-tengeren, például a hadgyakorlatok végrehajtásával, a repülőgép-hordozó odairányításával és a harci repülőgépek Tajvan légterébe küldésével. 2020 augusztusában Peking ballisztikus rakétákat indított a Dél-kínai-tenger felé, hogy egy képzeletbeli külföldi repülőgép-hordozót célozzon meg.
„Köztudott, hogy a kínai rezsim lelkesen akarja egyesíteni Tajvant [a szárazfölddel]” – mondta Tang Jingyuan, az Egyesült Államokban működő kínai ügyek kommentátora. „Ez csak az időzítés kérdése.”
Tang úgy véli, hogy Hszi Csinping azt akarja, hogy Kína versenyre keljen az Egyesült Államokkal, ez az oka annak, hogy az adminisztráció politikai jelmondatának az „erős Kínát” tűzte ki. Hszi szlogenje eltér Mao Ce-tung korábbi kínai vezető jelszavától a „felállni” –tól és Deng Hsziao-ping „gazdag Kínájától”.
„A kínai kormány Tajvant kincses szigetnek nevezi. El akarja foglalni Tajvant, ami erősebbé teheti a pekingi rendszert ”- tette hozzá Tang.
Megfigyelése alapján Tang úgy véli, hogy Hszi Joe Biden amerikai elnök mandátuma alatt tervezi Tajvan egyesítését a szárazfölddel.
„A pekingi hatóságok tartottak az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, amikor Tajvan erőszakos egyesítésére gondoltak az elmúlt évtizedekben. Most az Egyesült Államok gazdaságát súlyosan érinti a KKP (Kínai Kommunista Párt) vírus (közismert nevén az új koronavírus), és Biden puha kézzel közeledik Kína felé. Ez jó lehetőség Peking számára, hogy háborút kezdjen a Tajvani-szorosban. De most még nem megfelelő az idő – mondta Tang.
A 2022-es téli olimpiai játékoknak Peking ad otthont, ami 2022. február 4-én kezdődik. Az esemény célja a béke előmozdítása, de Kína elveszíti a házigazda szerepét, ha háborút indít a játékok előtt vagy közben.
„A legfontosabb az, hogy Hszi Csinping aggódik a rezsimben, pontosabban a Pártban betöltött helyzete miatt. [Az egykori vezetők] Jiang Zemin frakciója és Hu Jintao követői nem támogatják Hszit.”- mondta Tang. „Ha Hszi most indítja el a háborút, elveszíti a hatalmát, ha nem tudja nagyon rövid idő alatt egyesíteni Tajvant … nagyjából egy héten belül.”
„Hszi jelenlegi elsődleges prioritása, hogy megtartsa a pozícióját egy újabb ciklusra, amelyet 2022 őszén határoznak meg” – tette hozzá Tang. „Ha a Biden-kormány nem mutat egyértelmű és határozott támogatást [Tajvan felé], akkor Tajvan veszélybe kerül.”
Az amerikai hadsereg fenyegetésként kezeli a kínai rendszert, és rendszeresen repülőgép-hordozókat küld a Dél-kínai-tengerre.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok hadügyminisztere március 4-én az Egyesült Államok haderőjének küldött üzenetében elmondta: „A minisztérium Kínát fogja első számú kihívásnak tekinteni, és kidolgozza a megfelelő hadműveleti koncepciókat, képességeket és terveket az elrettentés megerősítésére és versenyelőnyünk fenntartására.”
Kép: Kína Fókusz
