Vision Times: A kommunista hatalomátvétel Kínában a hagyománytisztelet évszázadainak vetett véget, új gondolatokat és társadalmi rendszereket idézve elő az országban. Ennek eredményeként a modern kínai társadalom inkább a kommunista, mint a hagyományos értékek visszatükröződése.
Tehát hogyan is nézne ki a hagyományos kínai életmód?
Család
Az egyetlen fontos dolog, amelyet a hagyományos kínai értékek hangsúlyoztak, az erős családi kötelékek voltak. A családot a társadalom alapvető egységének tekintették, a család részét képező egyénekkel. Ez ellentétben áll a kommunista rendszer ideológiájával, miszerint a családok szétszakítása árán is az egyénekre összpontosítanak.
Valójában a kommunisták a családot egy kulturális maradványnak tekintették, amely akadályozta Kína fejlődését azáltal, hogy azt egy feudális rendszerhez kötötte. Mint ilyen, a rezsim erőteljesen támogatta a nukleáris családok gondolatát, és a korai kormányzási időszakában korlátozta a gyermekek számát.
A kínaiak hagyományosan azt mondták: „négy generáció egy fedél alatt”, ami azt jelentette, hogy az apa és az anya három további nemzedékkel élne együtt egyetlen otthonban. A régi időkben nagy hangsúlyt fektettek az idősebbek tiszteletére, olyan mértékben, hogy a fiataloktól elvárták, hogy mindig feltétel nélkül engedelmeskedjenek az időseknek. Még azután is, miután egy idős ember meghalt, a családtagok imádkoztak hozzá. Ez az erős ősimádat rendkívül fontos volt az ősi kínai emberek számára, mivel egy idős ember lelkéről úgy gondolták, hogy a család irányító szelleme. Ráadásul egy ős, aki hírnevet szerzett magának, a család tiszteletbeli tagjaként szolgált, és mindenki büszke lehet arra, hogy az ő családfájába született. Jellemzően még különleges oltárokat is elhelyeztek az otthonokban az ősök tiszteletére.
Az 1970-es évek végén a kínai kormány bevezette az „egy gyermek politikáját”. Tulajdonképpen a kínai családot, amely arra összpontosított, hogy több gyermeke legyen, most arra késztették, hogy csak egy gyermeket vállajon. A korábbi időkben a közös családi rendszer gyermeki kegyességet (szülőkkel szembeni engedelmességet) váltott ki a gyermekekben. De az új, nukleáris családi rendszerben a gyerekek szabadon kószáltak mindenfelé, anélkül, hogy bármilyen erkölcsi kötelezettségekkel vagy korlátozásokkal szembesültek volna.
Most úgy gondolják, hogy az újabb generációknál a családjaik által nyújtott túlzott gondoskodás hozta létre a „kis császár” szindrómát, amelynek következtében ezek a gyerekek én központú kamaszokká nőttek fel. Az idősek tiszteletének a kultúrája lehanyatlott. Valójában sok idős ember teljes elutasítással szembesül a fiatalok részéről, és élete utolsó részében egyedül marad.
Vallás
Az ősi kínai embereket három vallási ideológia – konfucianizmus, taoizmus és buddhizmus – befolyásolta. Ami a társadalmat illeti, a konfucianizmus volt a legnagyobb hatással. Több császár terjesztette és valósította meg a konfuciánus gondolatokat a családról, a társadalmi szerkezetről, az uralkodókról stb. A taoizmust és a buddhizmust pedig csodálatra méltó spirituális filozófiának tekintették, hogy javítsák saját magukat.
A királyok és a nagyközönség folyamatosan adakoztak a taoista és buddhista szerzetesek jólétének biztosítása érdekében. Miután a kommunista párt hatalomra került, ez elkezdte a vallásos hívők üldözését.
A konfucianizmust a kommunisták az osztályokra való felosztás elsődleges okaként ábrázolták. A taoizmusról és a buddhizmusról azt mondták, hogy babonákat hirdetnek. A kommunisták támogatták azt az elképzelést, hogy ezeknek a hiteknek a megsemmisítése biztosítja az egyenlőséget és a haladást az egész társadalomban. Tulajdonképpen korlátozták az emberek vallási tevékenységét, és ennek eredményeként számos vallási szokás és hagyomány eltűnt. Az ország kínai lakosságának több mint 50 százaléka vallja magáról, hogy nincs vallási hovatartozása, mindez össze sem hasonlítható a múlttal, amikor a legtöbb ember nagy odaadással ápolta a vallási szokásokat.
Forrás:
Kép: Kína Fókusz saját fotó/ illusztráció
