Kultúra

Elakadás és feloldás

Az elakadás egy keréknyomban kellemetlen, mégis gyakori tapasztalat. Az elakadásból való kiszabadulás erős vágya, azzal a látszólagos képtelenséggel párosulva, hogy megfordítsuk a dolgokat, megdermeszthet minket, és elfeledtetheti velünk az előttünk álló határtalan lehetőségeket.

Mindaddig, amíg felismered az útakadályokat, nem lehetetlen leküzdeni őket. A leggyakoribb akadályok némelyike, amellyel szembesülünk, a lelkiállapotunk egyszerű megváltoztatásával leküzdhető. Ha kezdeményezően dolgozunk önmagunkon, pillanatok alatt visszaugorhatunk az áramlásba.

Belső akadályok:

1. Önmagunk megítélése:

Azt gondolod, hogy tehetséges vagy és valószínű, hogy eléred a céljaidat, vagy az önbizalomhiány hangja szólal meg a fejedben? Ha nincs önbizalmunk, nemcsak a képességeink fejlesztésére tett erőfeszítésünket hiteltelenítjük, hanem a lehetőségeinket sem ismerjük fel.

Szánj egy pillanatot arra, hogy azonosítsd az erősségeidet és a gyengeségeidet, és hagyd, hogy ezek alapján hozd meg a döntéseidet. Ha tisztában vagy a korlátaiddal, és kihasználod a képességeidet, teljes önbizalommal nézhetsz szembe a kihívásokkal, és minden lehetőséget megragadhatsz, hogy dolgozz a hibáidon.

2. Félelem a kudarctól:

Albert Einstein azt mondta: „Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.”

A félelem egy heves érzés, amely megakadályozhat minket abban, hogy kilépjünk a komfortzónánkból. Az elakadásból való kiszabadulás magában foglalja a változás felvállalását, és a bizonytalanság minden fajtájával való szembenézést. Ha megváltoztatjuk a kudarccal kapcsolatos nézőpontunkat, és megértjük annak szerepét az önfejlesztésben, akkor szembe tudunk nézni vele, és közben megerősítjük a jellemünket.

A kudarc tanulást jelent. Ha elengedjük a kudarctól való félelmünket, képesek leszünk kilépni a komfortzónánkból.

3. Félelem a kritikától:

„A kritika talán nem kellemes, de szükséges. Ugyanazt a funkciót tölti be, mint a fájdalom az emberi testben. Felhívja a figyelmet a dolgok egészségtelen állapotára.” Amikor Winston Churchill ezeket a szavakat mondta, fontos megállapítást tett: kritika nélkül nem vennénk észre a hiányosságainkat. Bármilyen fájdalmas is, a kritika elfogadása megteremti a terepet a fejlődésünkhöz.

Mivel a kritika elkerülhetetlen és hasznos, nem kell félned tőle. Fogadd konstruktív visszajelzésként, és változtasd át egy lehetőséggé, hogy azonosítsd, min kell még dolgoznod.

4. Negatív gondolatok:

A taoista gondolkodás szerint minden mindig változik és fejlődik. Mivel semmi sem állandó, életünk minden szakaszában kénytelenek vagyunk szembesülni a bizonytalansággal, amellyel elménk úgy szembesül, hogy a legkedvezőtlenebb kimenetelre készül.

Miközben az előre gondolkodás megkímél bennünket a nem kívánt meglepetésektől, a szorongás és a gondterheltség érzését is kiválthatja, ami hajlamos elhomályosítani az ítélőképességünket és lehúzni minket. Tanuld meg felismerni a negatív gondolkodást, és tégy némi erőfeszítést a szivárványok keresésére.

Az elménk börtönné válhat, ha nem tartjuk kordában a gondolatainkat.

5. Önbírálat:

Az önkritika egy másik veszélyes csapda. Azzal, hogy lekicsinyeljük magunkat és az eredményeinket, nemcsak a fejlődési lehetőségeinket oltjuk ki, hanem az önmagunkkal való kapcsolatunkat is károsítjuk. Műveljük az önmagunk iránti együttérzést, hogy megszabaduljunk ettől a káros szokástól. Ha egyszerűen a hála és empátia szívével rendelkezünk, az sok ajtót nyit meg a pozitív változás előtt.

Külső akadályok:

1. Az erőforrások hiánya:

Ha nincsenek meg az eszközeink egy projekt megvalósításához, az elkeserítő, és gyakran rajtunk kívül áll. Ez a helyzet azonban megfordítható, ha egyszerűen megváltoztatjuk a nézőpontunkat; vagyis próbáljuk meg félig telinek látni a poharat!

Ahelyett, hogy arra összpontosítanál, hogy mi hiányzik, gondolj arra, hogy mid van. Ritkán van csak egy megoldás. Nyisd meg az elmédet a rendelkezésedre álló erőforrások kreatív felhasználására, és tekints a helyzetre úgy, mint egy lehetőségre, hogy még jobban kibontakoztasd a képességeidet.

2. A lehetőségek hiánya:

Mi van akkor, ha megvannak a képességeid és a lelkesedésed, de még sincs rá lehetőséged? Ha csak várakozol és várakozol, anélkül, hogy cselekednél, akkor a reményeid semmi több, mint egy álom.

Jim Rohn amerikai vállalkozó azt tanácsolta: „Kezdd onnan, ahol vagy, és azzal, amid van” – magyarázta: „gyakran a legkülönlegesebb lehetőségek az élet látszólag jelentéktelen eseményei között rejtőznek”. Szedd tehát össze a képességeidet, és kezdd el azonnal használni őket, ahelyett, hogy a „megfelelő pillanatra” várnál.

A pohár félig üres vagy félig tele van? A körülményeket nem mindig tudjuk befolyásolni, de a nézőpontunkat igen.

Viselkedésbeli akadályok

1. Fenntartod a status quo-t:

Einstein azt mondta: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” A legjobb módja annak, hogy kilépj a rutinból, ha új megközelítést próbálsz ki.

Fontold meg a lehetséges alternatív megközelítéseket, amelyek segíthetnek az előrelépésben. Bár a működési módunk megváltoztatása nagy bátorságot igényel, és előfordulhat, hogy kudarcot vallasz, de nem fogod megtudni, ha nem próbálod meg.

2. Nem sikerül döntéseket hoznod:

Jim Rohn is hangsúlyozta az aktív döntés fontosságát: „Vagy te irányítod a napodat, vagy a nap irányít téged.” Ha nem vesszük kezünkbe az életünk irányítását, lehet, hogy soha nem érjük el a bennünk rejlő lehetőségeket.

Szánj egy pillanatot arra, hogy meghatározd a céljaidat. Milyen döntéseket kell hoznod ahhoz, hogy elérd őket? Ha határozottan tudjuk, hogy kik akarunk lenni, akkor meg tudjuk hozni a megfelelő napi döntéseket, amelyek közelebb visznek a céljainkhoz.

Minden egyes döntésünkkel, amelyet meghozunk, vagy nem hozunk meg, alakítjuk az életünket.

3. Nem tartod magadat felelősnek

Amikor elakadsz, önmagadat vizsgálod, vagy egyszerűen a körülményeidet hibáztatod? Ha nem ismerjük fel a saját szerepünket egy adott helyzetben, lehetetlen fejlődni. Kérdezd meg magadtól, mit tehettél, hogy ezt a kellemetlen, változatlan állapotot okoztad.

Nem sikerült megragadnod egy lehetőséget, mert túl nehéznek tűnt? Elnéző voltál ahelyett, hogy szigorú lettél volna önmagaddal szemben? Ha elgondolkodunk a hiányosságainkon, nagyobb valószínűséggel vállalunk felelősséget és módosítjuk a viselkedésünket.

4. Másokkal hasonlítod össze magad

Lao-ce egyszer azt mondta: „Ha megelégszel azzal, hogy egyszerűen csak önmagad vagy, és nem hasonlítgatsz vagy versenyzel, mindenki tisztelni fog téged.” Ha másokkal hasonlítod össze magadat, hogy megpróbáld lemérni a fejlődésedet, azzal többet árthatsz, mint használsz.

Ne feledd, hogy minden egyén egyedi, különböző erősségekkel, eltérő karakterrel és különböző körülményekkel.

Ahhoz, hogy pontos képet kapj arról, mennyit fejlődtél, használd a régi énedet viszonyítási alapként. Határozd meg, hogy a viselkedésed, a gondolataid és az érzelmeid hogyan változtak, és hogy ezek a változások pozitívak voltak-e. Ha nem, akkor gratulálok! Találkoztál egy lehetőséggel, hogy fejlődj és haladj előre azon az úton, hogy önmagad legjobb verziójává válj.

Írta: Carolina Avendano

Forrás: Get Unstuck Today – Recognize Your Roadblocks and Plow Past Them – Vision Times Link: https://www.visiontimes.com/…/05/20/get-unstuck-today.html

Kép: Kína Fókusz saját kép