Fotó: Erzsébet Nagy
-
-
Xian, Kína
Fotó: Erzsébet Nagy
-
Xian-i utcai művészek
Fotók: Erzsébet Nagy
-
Buddhista szútra a vágy kivédésére
Úgy vélik, hogy „A negyvenkét fejezet szútrája” a legrégebbi buddhista szútra, amely megjelent kínai nyelven. A legenda szerint a Han-dinasztia Mingdi császára követét Indiába küldte, hogy a szútrát egy fehér ló hátán hozza vissza. Mingdi császár ezután építette az első buddhista templomot Kínában – a Fehér Ló Templomot Luoyang városban. A szútra egyik fejezetében ez áll: „Buddha mondotta: óvakodj a nők nézésétől! Óvakodj attól, hogy beszélgess a nőkkel! Ha nővel beszélsz, a szívednek tisztának kell lennie és a gondolataidnak egyenesnek. Sámán vagyok, akinek ebben a tisztátalan világban kell élnie. De hadd legyek olyan, mint egy lótusz, amelyik bűntelenül és tisztán virágzik, habár a sárban van.” „Ha a nő öreg, tekints…
-
Színes tibeti imazászlók
Képek: Erzsébet Nagy
-
Útonállóból lett nagy tiszteletnek örvendő államférfi / Egy ember, aki képes volt alapvetően megváltoztatni jellemét az ősi Kínában
Terrorizál. Vad. Harcias. Lelkiismeretlen. Ezek azok a szavak, amelyeket fiatal korában a később híres kínai államférfiként ismertté vált Zhou Chu tábornok neve hallattára mondtak a szomszédai. Bár 1.700 évvel ezelőtt élt, még mindíg igazán népszerű a történet, amely elbeszéli, hogy hogyan is alakította át Zhou az életét. Egyben időtlen példával szolgál a mindenkori vezetők számára. Zhou, aki a Jin-dinasztia idején élt (Kr.u. 265-420), nagyon rossz vérmérséklettel rendelkezett és durva és féktelen volt viselkedésében. Sőt, széles körben úgy tekintettek rá, mint a „falusi terror” megtestesítőjére. Zhou hamar rájött, hogy a falusiak úgy elkerülik őt, mint a pestist, ezért arra törekedett, hogy megváltoztassa magatartását. Úgy gondolta, hogy a szülővárosában élő emberek barátságának…
-
Chengdu-i óriáspandák ?
A panda a vörös macskamedve másik neve. A szó feltehetően az óriáspandánál jóval kisebb termetű állat nepáli nevéből származik (punja, valószínűleg a nigalja punja, azaz „bambuszevő” kifejezésből). A kínai nyelvben az óriáspanda neve da xiong mao (kínai: 大熊猫, magyar népszerű átírás: ta hsziung-mao), ami „nagy medvemacskát” jelent. A „nagy” jelző itt is a kis pandától való megkülönböztetésre szolgál (kínaiul xiao xiong mao, hsziao hsziung-mao, azaz „kis medvemacska”). A „medvemacska” nevet az állat valószínűleg annak köszönheti, hogy a többi medvefélével ellentétben kitűnően mászik fára, és a pupillája a többi medvéével ellentétben nem kerek, hanem a macskáéhoz hasonlóan rés alakú. Képek: © Erzsébet Nagy Ismertető forrása: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Óriáspanda
-
TIBETI NYELVTANFOLYAM
Hendrey Tibor TIBETI NYELVTANFOLYAM a SAMBHALÁBAN folytatódik kezdőknek és haladóknak BÉRES JUDIT vezetésével helyszín/Sambhala Tibet Központ Budapest I. Attila út 123. 11csjelentkezés és info / 0630 954 6949részletek / www.tibet.hu
-
A varázslatos hegyek vidéke – Yangshuo, Kína
Fotó: © Erzsébet Nagy
-
A Sárga Császár – a kínai civilizáció őse
A kínai legendák szerint a Sárga Császár (i.e. 2698-i.e. 2598) vezette a kínai népet a barbárságból a civilizációba. A kínai nép úgy emlegeti, mint a kínai kultúra ősét. Shen Nong után a Sárga Császár vette át a felelősséget a stabilitás megtartásáért az egész területen. Ő vezette az embereket, hogy telepedjenek le a Sárga folyó medencéjébe, és változtassák meg életmódjukat a vadászatról a házépítésre, állattenyésztésre és növénytermesztésre. A Sárga Császár uralkodása alatt a társadalom stabil volt és a kultúra gazdagodott. Sok találmány volt, többek között a hajók, kocsik, fegyverek, írott nyelv, zene, naptár, ruha, gyógyszer, számtan, fazekasság, selyemgyártás, az iránytű és a királyi lakóhelyek. A kínai nép úgy tekintett abban az…
