Az ősi Kínában úgy tartották, hogy a betegséget a kiváltó okától fogva kell kezelni. Ez a jin és jang viszonyával függött össze, amelyet a világegyetem természeti törvényének tekintettek, valamint minden dolog eredetének. A ciklikus fejlődés és hanyatlás alapvető hajtóereje, amelynek az anyatermészet mindent alávetett.

Talán az egyik kulcs az, hogy engedd meg magadnak, hogy mindig légy telve reménnyel és hálával, valamint tarts ki a végsőkig tiszta, igaz gondolkodással, függetlenül a körülményektől.

Forrás: 5000 Years of Heroes

A kínaiak ismertek arról, hogy értékelik a kedvesség, a jóság és a tolerancia erényeit. Az emberek szégyellik a féltékenységet. Mikor egy jólelkű ember látja más érdemeit, gratulál az érdemeihez, és azon gondolkozik, miért nem sikerült neki, majd megpróbálja jobban végezni a dolgát. Csak azok lehetnek rövidlátásuk miatt féltékenyek mások teljesítményére, akik szűk látókörűek és önzőek. Aggódnak azok miatt, akik felülmúlják őket ma, és akiket el fognak veszíteni holnapra. Rosszul érzik magukat, mikor mások kiemelkedő egyéniségükkel tűnnek fel.

A Hadviselő Államok időszaka (Kr.e. 476-221) alatt élt egy ember, akit Yangzi Yue-nek hívtak. A feleségével élt Yue államban. Egyik nap látott egy darab aranyat az úton, és felvette. Hazavitte és megmutatta a feleségének.

Az egyik feljegyzésben az szerepel, hogy Tang a kádja oldalába vésett óvintézkedésekre figyelmeztetett: "Ha az ember megújíthatja magát egy napra, akkor ezt minden nap is megteheti, legyen ez egy napi megújulás."

A változás elkerülhetetlen. A természetben állandó és mindenütt jelen van: a nappal átadja helyét az éjszakának, a nyár átadja helyét az ősznek, a felhők átadják helyüket a napnak. Ahogy a hernyóból pillangó lesz, és a vízből gőz vagy jég, úgy mi is folyamatosan változunk – a gyermekkoron át a felnőttkorig és az öregkorig. Lao-ce mondta: „Ha felismered, hogy minden dolog változik, nincs semmi, amihez ragaszkodni próbálnál. Ha nem félsz a haláltól, nincs semmi, amit ne tudnál elérni.” A változástól való félelem, ahogy Lao-ce rámutatott, akadályozhatja a fejlődésünket. Mivel a dolgok állandóan változnak, csak energiapocsékolás, ha megpróbálunk ellenállni. Bármihez ragaszkodni, ami jelenleg létezik, vakmerőség. Semmi sem marad változatlan, és semmi sem…

Konfuciusz rámutatott arra, hogy a jóindulat, ill. jóság nemcsak egy politikai ideológia, hanem egy erkölcsi mérce is. „A másokról való gondoskodás” kifejezi a jóindulatot és elősegíti a „hűséget és a türelmet.” Ez az ideológia mélyrehatóan befolyásolta a kínai hagyományos erényt és igazságérzetet, valamint a jóság és türelem fogalmait. Napjaink társadalmában is egy mely értelemmel rendelkezik. Amikor Konfuciusz tanítványaival egyszer megvitatta a másokkal való bánásmód különböző formáit, Zilu így szolt: „Ha mások jószívűen bánnak velem, akkor én is kedves leszek velük; de ha nem, akkor én sem.” Konfuciusz így felelt: „Ez a módszer az erkölcstelen embereké.” Zigong azt mondta: „Ha mások jószívűen bánnak velem, akkor én is kedves leszek velük; viszont…

Kép: Erzsébet Nagy

Kép: Kinafokusz