(Sorozat: Ősi kínai történetek a bujaság elleni védekezésről) Lv Dongbin, egy kínai taoista tudós és költő a Tang-dinasztia idejéből, a kínai kultúrtörténet nyolc halhatatlanjának egyike, írt egy verset „Figyelmeztetés a világnak” címmel, amelyben azt írta: „Egy 16 éves szépségnek puha teste van. A kard a derekán a megszállott férfiak megölésére szolgál. Bár nem látod, hogy levágják a fejét, titokban kiszárítja a csontvelőt”. Lv Dongbin mestere, Zhongli Quan, írt egy jól ismert verset, a „Hagyd el a szemérmetlenséget”. Így szólt: „A szomszéd lány gyönyörű, és szeretettel néz az emberekre. A jól nevelt ember csapdába esik. Azt hiszi, hogy ez nem súlyos bűn. De az ég feljegyezte, és büntetést fog kapni. Az…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy béka, aki az egész életét egy kútban töltötte. Minden alkalommal, amikor a kút nyílásán keresztül az égre nézett, azt gondolta: „Milyen kicsi az ég!” Egyik nap jött egy tengeri teknős. Látta, hogy a béka a kút fenekén ül. A béka látta, hogy a teknős kíváncsian méregeti, ezért nem tudott várni, és azt mondta a teknősnek „Igazán örömteli az életem a kútban! Mikor kiugrok a kútból, felmászom a külső korlátra. Mikor visszajövök, a kút valamely repedésében megpihenek.” „Ahogy úszok, a kút vize ellep, de a fejem fölötte pihen. Játszom a sárban, betemetem vele a lábam. Milyen csodálatos élet ez! Kérlek, gyere és tapasztald…

„A legjobb vezető az, akinek a létezését észre sem veszik, a második legjobb az, akit tisztelnek és dicsérnek, a következő a sorban az, akitől félnek és a legrosszabb, akit gyűlölnek. Amikor a legjobb vezető a munkáját elvégzi, az emberek azt mondják majd: "Mi magunk csináltuk".

Az isteni lények látják, hogy kiben van még nyoma a jóságnak…A „vörös szemű kőoroszlán” tipikus történelmi történet, amely próbára teszi az emberek szívét és felébreszti a hitetleneket. Amikor a koldus lerázta magáról koszos ruháit, és megmutatta az istenek igazi képét, a világban azonnal megkülönböztették a jót és a rosszat. Az isteni fogadalmak a történelem során teljesülnek. Amit az ember nem hisz el, az mégis megtörténhet vele…..

“Xuan herceg 2. éve" - idézet Zuo Qiuming, Zuo kommentárjai c. művéből, a Tavasz és ősz korszakából (i. e. 770 – i. e. 476.) )

Az életben fogunk veszteséggel és nyereséggel, jóval és rosszal egyaránt találkozni. Hogyha ezt mind úgy kezeljük, hogy a természetes utat követjük, hogy nem törekszünk sem hírnévre sem előnyökre, a szív nyugodtan és békésen van tartva, mint ahogy az öreg emberek mondták: “Maradj érintetlen jónál és rossznál, csak figyeld meg a virágokat, amik az udvarban virágoznak és hervadnak. Arra ne ügyelj, hogy maradsz vagy mész, hanem csak a felhőket figyeld, amik az égbolton megjelennek és eltűnnek “, akkor egy olyan szintet érsz el, ami „meghaladja az átlagot.“ Forrás: Történetek az ősi Kínából Kép: SM (Positive)

Forrás: 5000 Years of Heroes

Rendetlenség! Ronda, rendetlen és kaotikus. Nyugtalanságot vagy egyenesen szorongást okozhat, ha egy rendetlen, mindenféle holmikkal teli területre lépünk. Úgy tűnik, hogy a véget nem érő fogyasztói törekvésünkben, hogy minél több dolgot szerezzünk be, a rendetlenség egyre nagyobb problémát jelent. Ez még pszichológiai problémává is vált, amit gyűjtögetési rendellenességnek neveznek, és amelyet a „Hoarders” című, az ebben a betegségben szenvedőkről szóló tévéműsor is megörökít. Az emberek különböző okokból halmozzák túl a dolgokat. Az egyik ok a múltba való kapaszkodás. Ha a pincénk tele van lemezalbumokkal és múltbéli koncertek jegyszelvényeivel, akkor valószínűleg azért gyűjtögetjük a dolgokat, hogy emlékezzünk azokra a szép időkre, amelyeket átéltünk. A másik ok a rendetlenségre a jövővel kapcsolatos.…