A résztvevők közül sokan növekvő csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a világ nem tesz semmit a Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek internálása és üldözése ellen.
Négy évvel ezelőtt Peking brutális elnyomó intézkedéseket vezetett be: több mint egymillió ujgurt, kazahot és más muszlim kisebbségit vittek fogolytáborba és börtönbe a nyugati Hszincsiang tartományban. Az ujgur diaszpóra tagjai és aktivisták csalódottak amiatt, mert szerintük a világ nem ismeri el, hogy a kínai kormány atrocitásokat követett el.
Azzal vádolják a kínai hatóságokat, hogy elveszik a szülőktől a gyerekeiket, kényszermunkára viszik, tömegesen internálják és erőszakkal meddővé teszik az ujgurokat, és hogy fel akarják számolni kulturális és vallási identitásukat.
A frusztrált megjegyzés ellenére, hogy „a világ szemet huny afelett, mi folyik”, Peking tetteit az amerikai Trump-kormányzat például népirtásnak nevezte, ahogy tették más nyugati kormányok és jogvédő csoportok. Néhány magas rangú hszincsiangi kínai tisztviselővel szemben pedig szankciókat vezettek be.
Bár a találkozó fő napirendi pontja a szervezet vezetőségének hároméves ciklusra történő megválasztása volt, a találkozón jogi szakértők, emberi jogi csoportok és a kínai táborrendszer túlélői is részt vettek.
Mindannyian csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy elmaradtak a nemzetközi válaszlépések a pekingi fellépés súlyossága ellenére.
„Az ujgurok egyre reménytelenebbek, mert a világ cserben hagyja őket – mondta Zenz. – 2019-ben még reménykedtek, mert úgy érezték, hogy a sok bizonyíték cselekvéshez vezet, de semmi nem változott. Az emberek és a kormányok nem cselekszenek a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján.”
Kínai tisztviselők alaptalannak minősítették a népirtás és a jogsértések vádját. A táborokat szakképzőközpontnak nevezik, ahol kínai nyelvet tanítanak, munkaügyi képzést nyújtanak és segítenek a radikalizmus elleni fellépésben. Utóbbi érvet azért vehetik elő, mert 2016-ban Kínában egy sor, Hszincsianghoz köthető terrortámadás történt.
A kutatók szerint azonban a legerősebb bizonyítékok, amelyek lerántják a leplet a kínai politikáról, Kínából származnak. 2019-ben a The New York Times több mint négyszáz kiszivárgott belső kínai kormányzati dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyek részletesen felvázolták a hszincsiangi muszlim kisebbségek elnyomására vonatkozó politikát, és amelyek arra utaltak, hogy Hszi Csin-ping kínai vezető áll a döntés mögött.
„Soha nem volt még ilyen szintű, valós idejű dokumentációnk az atrocitásokról. Ez példa nélküli” – mondta a Szabad Európának Rian Thum, a Nottinghami Egyetem vezető kutatója, Hszincsiang szakértője.
„Egyre többet tudunk meg, ahogy új információk kerülnek napvilágra, de a bizonyítékokból nincs hiány. Valójában a legtöbb, amit tudunk, a kínai kormány saját dokumentumaiból származik.”
Forrás: Részlet innen:
https://www.szabadeuropa.hu/…/totalis…/31570689.html
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
Kép: NTD news
