Az Epoch Times cikke: A kommunista Kínában az arcfelismerési technológia mára behatolt a mindennapi élet legalapvetőbb részeibe, és segíti a hatóságokat az ellenőrzésben és a felügyeletben. Az arcfelismerés szintén aktuális téma Németországban. A koronajárvány eközben megbillentheti a mérleget.
Kína szárazföldjén az arcfelismerés folyamatosan jelen van az emberek mindennapi életében. Akár a metróval való utazásnál, akár a szállodába való bejelentkezésnél, akár némely nyilvános WC-k használatánál Pekingben – a polgárok arcát letapogatják. Az arcfelismerés azonban szintén kulcsfontosságú technológia, amelyet a kínai állam a megfigyelésre és elnyomásra vet be, például a Hszincsiangban élő ujguroknál. Ráadásul Kína eladja ezt a technológiát a világ más elnyomó rendszereinek.
Arcfelismerés erre és arra
A kínai Hszinhua állami hírügynökség nemrégiben két biztonsági kapu telepítését jelentette be a pekingi Fucsengmen metróállomás ellenőrzési területén. Ezek ellenőrző szondákat és képernyőket tartalmaznak az utasok azonosítására. Állítólag ez egy kísérleti projekt az ingázók számára nyújtott szolgáltatás számára egy „Intelligens biztonsági ellenőrzés” alkalmazással kapcsolatban. Az utasoknak „el kell fogadniuk személyes történelmi magatartásuk felülvizsgálatát az illetékes kormányzati szervek által a szolgáltatás aktiválása érdekében, pl. Törvények és rendeletek megsértése”. Ha „rossz hitelminősítéssel rendelkezik”, akkor nem veheti igénybe a szolgáltatást – mondják.
Az ellenőrzött és jóváhagyott utasok ezután gyorsabban át tudnak menni a biztonsági ellenőrzéseken. „A metró társaság garantálja, hogy az összegyűjtött információk a jelen megállapodásban foglaltakra korlátozódnak, és más célokra nem kerülnek felhasználásra” – mondják.
A kínai „Sohu” internetes portál a turisták által kedvelt pekingi „Mennyei Templom” Parkról (Tientan) számol be. Az ottani nyilvános WC-kben a WC-papír ingyenes, ezért sokan ott látják el magukat otthonra. A parkért felelős személy elmagyarázta, hogy a három nyilvános WC-ben jelenleg hat „arcfelismerő WC-papír gép” (fekete doboz) van felszerelve. A kísérleti projekt hivatalos célja a „hulladék csökkentése” és a WC-papír pazarlásának az ellensúlyozása.
Adatok és adatszivárgások
A biztonsági szervek által végzett átfogó felügyelet kockázatai mellett az adatok széles körű terjesztése további biztonsági problémákat is okoz.
A kínai állami média nemrégiben arról számolt be, hogy az online vásárlási platformok nyilvánosan értékesítették az állampolgárok személyes adatait a fényképeikkel együtt – és mindezt fejenként 0,50 jüanért, ami hat centnek felel meg. A kínai államügyészség „JCRB” hírportálja szerint a „Kínai Elektronikai Szabványosítási Intézet” információbiztonsági központja tesztlaboratóriumának igazgatóhelyettese, Ho Jencsö elmondta, hogy az arcinformációk valódi problémája az online feketepiac. Ennél a fényképek egy sor érzékeny adathoz kapcsolódnak, például személyi igazolványokhoz, bankkártya-számokhoz, mobiltelefonszámokhoz és másokhoz.
Ho Jencsö egy példát adott az újságíróknak: ha az arcinformációk megegyeznek más személyazonossági információkkal, akkor a bűnözők felhasználhatják őket online közösségi platformokon lévő számlák ellopására vagy bankszámlákon levő tulajdon lopására; ha az arcinformációk megegyeznek a tartózkodási hellyel, csaláshoz, zsaroláshoz és más illegális és bűnös cselekményekhez használhatók fel.
Számítógépes bűnözéssel kapcsolatos problémák
Riportereink beszéltek a Kínában élő Li úrral, aki elmondta, hogy kapcsolatban áll valakivel, aki ilyen típusú információkat értékesít. Nagyon aggasztónak nevezte az információs csomagokban forgalmazott adatok mennyiségét. A hatóságok megtorlásától tartva csak a vezetéknevét adta meg nekünk.
„Van egy srác, aki eladja ezeket az információkat. Bármit megkaphat. Ön csak egy nevet ad meg neki, és ő mesélhet ennek a családtagjairól és mindenki másról. Ez elég ijesztő. Az ilyen adatok jelentős részét bűncselekményekhez használták fel.”
(Li úr, informátor, Kína)
Wang úr, egy kínai állampolgár ebben az összefüggésben panaszkodott a hatóságok tétlenségére és a vonakodásra, hogy megállítsák a digitális csalást.
„Ha bármi negatívat mond online a kormányról, a rendőrség azonnal megjelenik az ajtajánál és elviszi. De ennyi online csalásnál alig látni, hogy a hatóságok bárkit letartóztatnak.”
(Wang úr, Kína)
Egy pekingi kutatóintézet 2019-ben végzett felmérése szerint a megkérdezett 6152 kínai lakos mintegy 74 százaléka inkább a hagyományos azonosítási módszereket alkalmazza az arcfelismerési technológia helyett. Sokan aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a biometrikus adataikat feltörhetik, vagy más módon kiszivárogtathatják – írta a „Financial Times”.
Arcfelismerés Németországban
Az arcfelismerés a demokratikus országokban is használatba kerül.
Februárban az FDP figyelmeztetett az arcfelismerő szoftverek német titkosszolgálatok általi használatára. A párt belső szakértője, Konstantin Kuhle írásbeli kérelmet küldött a szövetségi belügyminisztériumhoz, és tudni akarta, hogy a német biztonsági hatóságok olyan alkalmazásokat vagy szoftvereket használnak-e, mint például az amerikai Clearview AI vállalat. Ezzel „a nyilvános területen levő névtelen emberek azonosíthatók a nyilvánosan elérhető fényképek adatainak összehasonlításával” – mondta.
Stephan Mayer, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kizárta a Clearview-szerű arcfelismerő szoftverek használatát a szövetségi biztonsági hatóságok számára. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal és a BND részéről nem kívánt válaszolni a „védelemre szoruló bizalmas érdekek” miatt, amelyek Mayer szerint „nem tekinthetők sem megerősítésnek, sem pedig a kért tények tagadásának”.
A Német Bírói Szövetség már 2017 decemberében figyelmeztetett az arcfelismerés kockázataira.
„A biometrikus arcfelismeréssel rendelkező video-megfigyelés nem vezethet oda, hogy a biztonsági hatóságok ok nélkül és átfogóan átvizsgálják az embereket.”
(Sven Rebehn, szövetségi ügyvezető igazgató, Német Bírói Szövetség)
Jobb biztonság vagy teljes ellenőrzés?
Thomas de Maizière (CDU) akkori szövetségi belügyminiszternek nem volt problémája a technológiával:
„Alig tudom elképzelni, hogy alkotmányos aggályok merülnek fel, ha terroristákat és bűnözőket keresünk.”
(Thomas de Maizière, szövetségi belügyminiszter 2013-2018, CDU)
Horst Seehofer, megbízott szövetségi belügyminiszter szintén fontosnak tartja a technológiát, és 2019 októberében kifejezte azt a tervét, hogy a biometrikus arcfelismerést „szinte az összes” nagy vasútállomáson bevessék a felügyeletre.
Az intelligens video-megfigyelés és a biometrikus arcfelismerés fontos támogató eszköz lehet a jövőben, különösen a szövetségi rendőrség számára. „
(Horst Seehofer, 2018 óta szövetségi belügyminiszter, CSU)
2020 januárjában Ulrich Kelber szövetségi adatvédelmi tisztviselő figyelmeztetett az arcfelismerés nyilvános területen történő használatára. A technológia ugyan egyelőre se nem jó, se nem rossz, de problematikussá válna, „ha annak megfelelően vetik be”. Kelber szerint még mindig nincs konkrét jogi alap az átfogó biometrikus video-megfigyeléshez. Még az is kérdéses, hogy ilyesmi egyáltalán megtervezhető-e alkotmányos módon.
Koronavírus, a mérleg nyelve
Az alapvető probléma továbbra is fennáll: Az arcfelismerés használata valóban javíthatja a biztonságot Németországban, de ez az orwelli megfigyelés kezdete is lehet, mint Kínában.
Amit Kelber ebben a pillanatban nem tudott bevonni meggondolásaiba, az az volt, hogy a koronavírus eredethelye, a kínai tartományi főváros, Vuhan, potenciális vírushordozók millióit engedte elutazni az újévi szünetben, mielőtt a KKP-rezsim január 23-án lezárta a várost. Néhány héttel később a világjárvány az egész világot zár alá vette. Kína megfigyelés és ellenőrzés iránti megszállottsága még nagyobb méreteket öltött, amelyeket később is megtartottak.
A Reuters beszámolt arról, hogy a kínai egyetemek újranyitásakor számos főiskola arcfelismerő rendszereket telepített az egyetemen a „járvány elleni küzdelem” jegyében. A diákok kamerákat találtak a kollégiumukban, és felszólították őket, hogy adjanak információkat a pontos tartózkodási helyükről az egyetem területén.
Forrás:
https://www.epochtimes.de/…/gesichtserkennung-in-china…
Credit: Steffen Munter
Kép: iStock
https://www.istockphoto.com/…/cctvs-on-tiananmen-square…
Kép Credit: Yunfotocn
