A „樂極生悲” (lè jí shēng bēi) kínai kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „a túláradó öröm bánatot szül“. Ez először Huaji önéletrajzaiban, a „Nagy történészek jegyzetei”*-ben tűnik fel, és a következő történeten alapszik.
A Hadakozó Fejedelemségek korában (Kr. e. 475-221) a fejedelemségek között volt egy rövid, békés időszak.
Qi királya átadta magát a borozásnak, és az egész éjjelen át tartó szórakozásnak. A következő nap gyakran túl részeg volt ahhoz, hogy ellássa az állami ügyeket.
A miniszterek nagyon aggódtak, de nagyon keveset tudtak azért tenni, hogy meggyőzzék a királyt, hogy szabaduljon meg a borhoz való ragaszkodásától.
Más államok észrevették a lehetőséget, hogy elfoglalják Qi államot. Kr. e. 349-ben Chu állam elsőként támadta meg a Qi-t. Qi királya nagyon megdöbbent, és azonnal elküldte Chunyu Kun diplomatát, hogy segítséget kérjen Zhao királytól, az egyik szomszédos államtól.
Chunyu egy kiváló politikus és diplomata volt. Habár alacsony és csúf volt, nagy tiszteletnek örvendett a tehetsége és a Tao-tudása miatt. Útnak indult Zhao-hoz számos értékes ajándékkal.
Zhao királya melegen fogadta Chunyu-t, és megbecsült vendégként kezelte. Chunyu megvitatta az államok helyzetét, és megosztotta a véleményét Zhao és Qi szövetségre lépéséről. Meggyőzte Zhao királyát, hogy küldjön százezer katonát Qi állam segítségére.
A hír nagyon gyorsan terjedt. Hallva, hogy Qi százezer embert kap Zhao-tól katonai támogatásként, Chu állam királya visszavonulást parancsolt a seregének.
Qi királya megkönnyebbült, és nagyon elégedett volt Chunyu sikerével. Annak érdekében, hogy kifejezze elismerését Chunyu felé, a király lakomát tartott a palotában a tiszteletére. A miniszterek és a magas rangú hivatalnokok meghívást kaptak erre az eseményre.
A lakoma alatt a király megkérdezte Chunyu-t: „Mennyi bort iszol meg, mielőtt lerészegedsz?”
Chunyu válaszolt: „Ez attól függ. Van, hogy már egy liter bortól részeggé válok, máskor meg tíz liter kell hozzá.”
A király nagyon meglepődött a válaszon, és felkiáltott: „Furcsa! Ha egy liter után részeg leszel, hogyan tudod meginni a másik kilencet?”
Chunyu így válaszolt: „Ha fenségeddel iszom a miniszterek társaságában, és az őrök néznek, nagyon félek, hogy részeggé válok egy liter bortól. Ha a falumbeliekkel iszom a szüreti ünnepen, boldognak érzem magam, és képes lennék nyolc liter bort is meginni, mielőtt lerészegedem.”
„Ha te, fenség megkérsz engem, hogy a társaságodban élvezzem a bort, nagyon megtisztelve érzem magam, és nem rúgok be tíz liter bor megivásáig sem. Ezért kellene figyelnünk az őseink jó tanácsára, és nem túlzásba vinni a dolgokat, mert ha valamiből túl sokat fogyasztunk, az elveszi annak az értékét.”
„Ha nagyon sokat iszol, elveszíted a tudatodat. Először az öröm eléri a tetőpontját, aztán a bánatra kerül a sor. A túláradó öröm bánatot okoz. Ez egy egyetemes szabály.”
Meghallva Chunyu válaszát, a miniszterek bólogattak, és a király rájött, hogy egy őszinte tanácsot kapott. Megértve ostobaságát, a királynak nem volt több mondanivalója.
Ettől kezdve a király abbahagyta az ivást, és jobban figyelt az állami ügyekre.
Megjegyzés:
*„A nagy történészek feljegyzései”-t (史記 Shǐ jì) a nagy kínai történész, Sima Qian (kb. Kr. e. 135-86) írta le, akit a kínai történetírás atyjának tartanak. A munkája több mint kétezer évet fed le Kína történelméből a Sárga császártól (Kr. e. 2600) egészen a Han-beli Wu császár uralkodásáig (Kr. e. 87).
Forrás: Történetek az ősi Kínából
https://hu.clearharmony.net/articles/a111128-A-tularado-orom-banatot-szul
