Shun császár után Yu lett a következő császár (Kr.e. 2205). Yu a Sárga császárnak az egyik leszármazottja volt. Mivel messze földön ismert volt a kedvessége és a tehetsége egyaránt, sok miniszter azt javasolta Yu-nek – mint a legalkalmasabb személynek – hogy találja meg a módját az áradások szabályozásának. Így aztán őt nevezte ki Shun császár arra, hogy felügyelje az árvizet.
Gun, Yu édesapja kilenc évet töltött el töltések és gátak építésével, hogy megakadályozza az áradásokat Yao uralma alatt, de a munkája hiábavaló volt.
Yu megközelítése különbözött az édesapjáétól. Észrevette és kihasználta a lefelé áramló víz természetét, kikotort csatornákat a terep fizikai adottságai szerint, hogy elvezesse a kilenc nagy folyót a tengerhez. 13 év kemény munka után az árvizek enyhültek.
Yu az árvízvédelemnek szentelte magát, ahogy tudta szabályozta az áradást, hogy megmentse az emberek életét. Odaadó volt olyannyira, hogy háromszor is elment a saját háza mellett, anélkül, hogy hazatért volna. Először, amikor éppen elkezdte a munkát az áradás szabályozásánál, meg sem látogatta a feleségét, habár friss házasok voltak. A második alkalommal nagyon elfoglalt volt az árvízvédelemmel, és nem ment haza, hogy felkeresse a családját, habár nemrég született a kisfia. A harmadik alkalommal olyannyira lefoglalta a víz elvezetése a tenger felé, hogy nem hagyta abba: éppen csak visszaintegetett a feleségének és a fiának.
Miután sikeresen fejlesztette az árvízvédelmet, Yu azon gondolkodott, hogy az emberek hogyan ültethetnének különböző terményeket a termékeny földbe. Ezután az emberek élete boldoggá és békéssé vált.
Yu-t nagyszerű közreműködése és az emberek felé mutatott könyörületessége miatt mindenki nagyon szerette. Yu nagyon szerény, jóindulatú és megbízható volt, Shun császár mindig számíthatott rá, így hát Kr.e. 2205-ben Shun császár Yu-nak adta át a trónját a fia helyett.
Yu-re úgy emlékeznek a kínai emberek, mint a „Nagyszerű Yu”-re.
Az örökletes felségjog kezdete
A Sárga császárt, Yao-t és Shun-t is tisztelte és támogatta minden törzs az erkölcsös jellemük miatt, hogy császárok legyenek. Ők az ősi kínai társadalom erkölcsi alapelvei szerint uralkodtak laza vezetéssel. Ők választották meg a megfelelő képességeik és erényes jellemük alapján az utódjukat. Az emberek véleményét is kikérték, amikor végső döntést hoztak arról, hogy kinek adják tovább a trónt.
Yu volt a Sárga császárnak az ük-ük-unokája. Az ő dédapja és apja nem császárok voltak, hanem a császár miniszterei. Yu átadta a trónt egy bölcsnek, de Yu halála után három évvel a bölcs visszaadta a trónt Yu fiának. Azóta olyan örökösödési rendszert hoztak létre, hogy a trón a fiúnak vagy testvérnek lett átadva.
A későbbi dinasztiák folytatták ezt az örökletes rendszert. Yu fia megalapította az első dinasztiát – a Xia dinasztiát. A Xia dinasztia megalapítása jelentette a primitív és laza törzsi társadalom végét Kínában.
A Xia dinasztia születése egy fontos mérföldkő volt a kínai civilizáció történelmében. 400 évig tartott és 17 generációt ölelt fel (Kr.e. 2205 – Kr.e. 1766).
Forrás: Dawid Wu (Epoch Times), Clearharmony.net
Kép: A Nagy Yu felügyelte az áradást (SM Yang/Epoch Times)
