A „világ legnagyszerűbb harangjaként” ismert Yongle nagyharangot a Ming-dinasztia virágzó Yongle-korszakában (körülbelül 1420-1424) öntötték Chengzu császár parancsára. A Yongle harang egy csodálatos alkotás, amely olyan kiváló kézműves munkát mutat, amelyet még a mai fejlett tudomány mellett is nehéz elérni. A harangot több mint 500 éve kongatják, és még mindig olyan sima és hibátlan, mint a készítése napján.
A „harangok királyának” a története
A harangokat ősidők óta fontos hangszereknek tekintik a kínai buddhista rituálékban. A Kína-szerte jól ismert templomok mindegyike rendelkezik harangtoronnyal, amely szépséget és fenségességet kölcsönöz a templomnak, miközben e harangok kongása jelezte a fontos események vagy szertartások kezdetét. A „Taizu feljegyzéseiben” (Taizu császár a Ming-dinasztia idején) feljegyezték, hogy „bárki járult a legtöbbet hozzá, annak szólt a harang a leghangosabban”.
A páratlan Yongle nagyharang, ahogyan ismertté vált, a Ming-dinasztia Yongle uralmának a virágzó korszakában született. Ez a legnagyobb harang egész Kínában, és a „harangok ősi királya” címet élvezi. A harang méltóságteljes képe és pompás feliratai a világ történelmét és hosszú életét, Kína és népe békéjét, valamint a harmónia és boldogság állapotát szimbolizálják.
A gyönyörű formájú Yongle nagyharang réz-, ón- és ólomötvözetekből készült, és aranyszínű teste a mai napig fényesen ragyog. A kohászati elemzések alapján a harang öntéséhez használt formula a legmagasabb tudományos elveket követte, hogy páratlan szilárdságú és kitartású harangot hozzon létre. A 46 tonna súlyú harang magassága 6,75 méter, átmérője pedig alig 3,3 méter. A harang falának vastagsága 22 cm.
A Nagyharang testének belső és külső oldalára egyaránt buddhista szútrák vannak felírva, összesen több mint 227.000 karakterrel. A harang külsején az „Amitábha szútra”, a harang belsejében a „Csodálatos Dharma Lótusz szútrája”, a harang ajkán pedig a „Vajra Prajna szútra (Gyémánt vagy Vadzsra szútra)” van felírva. A harang 17 féle mantrát tartalmaz, pontos, eredeti han kínai írásjelekkel, egyenletesen elosztva a harang testén. A legenda szerint a kézírás állítólag a korai Ming-dinasztia korabeli Shen Du kalligráfusé.
A Yongle Nagyharang öt egyedi jellemzője
A nagyharangnak van néhány egyedi jellemzője és sajátossága, amelyeket érdemes kiemelni.
A harang első jellemzője, hogy nemcsak nagyon nagy és nehéz, hanem a harang meglehetősen régi, évszázadokon át fennmaradt.
A második jellemzője, hogy ez a legnagyobb harang a világon a legtöbb felirattal. Azt mondják, hogy a szentírások azért kerültek a Nagyharangra, mert „a harang egyetlen ütése eléri az összes szútrát”, vagyis a harang hangját arra használják, hogy Buddha együttérzését közvetítse.
A harang harmadik jellemzője a harang egyedi és dicsőséges hangja. A harang alakja, amely a felső részén keskeny, az alsó részén pedig széles, erős és hangos hullámzó hanghullámot hoz létre, amelynek ritmusa fényes és elegáns. Amikor a harangot megütik, a hang körülbelül 25-30 mérföldes körzetben terjed, és a hang több mint két percig is elhúzódhat. A régiek úgy hitték, hogy a harangnak a testtel rezonáló hangja képes meggyógyítani a betegségeket.
A negyedik egyedi jellemző a harang tudományos és mechanikai szerkezete. A Nagyharang a főgerendára van felfüggesztve, és teljes egészében egy rézből készült éles szegre támaszkodik, hogy a helyén tartsa.
A harang ötödik jellemzője a kiváló öntési eljárás. A jelenlegi kutatók elemzése szerint a harang szilárdsága elérte a legjobb értékét, vagyis olyan erős, hogy nem lehetett rajta javítani. Ez tette lehetővé, hogy a harangot több mint 500 éven át üthessék, és mégis teljesen ép maradjon.
A Yongle nagyharang hírnevet hoz a templomának
A Yongle Nagyharang több helyen is megfordult, mielőtt végső rendeltetési helyére került.
A harang elkészülte után először a Jingshan Back Street-i Hanjing gyárba (mai nevén Songzhu templom) került, ahol a szerzetesek naponta kántáltak és ütötték a harangot. A Wanli császár harmincötödik évében (1607) a nagyharangot Xizhimen külső részére, a Wanshou templomba szállították, ahol állítólag hat szerzetes mindennap megütötte a harangot. A Nagyharang áthelyezése a Wanshou-templomba akkoriban nagy szenzációt keltett, és sokan kijöttek, hogy megnézzék a fővárosban a nagyszerű jelenetet.
A Qing-dinasztia Yongzheng császárának tizenegyedik évében (1733) a Nagyharangot a Juesheng-templomba költöztették, ahol egy kétszintes harangtornyot építettek kifejezetten a számára. A torony felül kör alakú, alul pedig négyzet alakú volt, a kínai mondásnak megfelelően: „az ég gömbölyű, a föld pedig négyzet alakú”.
Csak a Qianlong császár nyolcadik évében, 1743-ban fejezték be a Juesheng-templom harangtornyát. A ma Nagyharang templom vagy Da Zhong templom néven ismert templom a benne található gyönyörű harangnak köszönhetően vált híressé.
A Yongle nagyharang 1743 óta áll a pekingi Nagyharang templomban.
A Nagyharang templom az ősi kínai hagyományos építészet királyi stílusában épült, a hegy kapu bejáratánál kékkőből készült tábla lógott. A táblára kilenc repülő sárkányt véstek, amelyek áthatolnak az égen, középen pedig Youngzheng császár császári írása olvasható: „Juesheng templom”. Abban az időben a császár a templomba ment, amikor esőért kellett imádkoznia, és az évek során a templom az esőért való imádkozás helyévé vált.
Ma a Nagyharang Templom nemcsak a buddhisták helye, hanem a nyolc hagyományos pekingi templom egyike, ahol templomi vásárokat tartanak.
A Ming- és a Qing-dinasztia idején a Nagyharang templom szerzetesei 108-szor kongatták meg a harangot minden alkalommal, amikor „kiküldték a régit és üdvözölték az újat”. A legkorábbi kínai naptár szerint egy évben állítólag 12 hónap, 24 napszak és 72 fenotípus van. A kínaiak minden ilyen alkalommal megkongatták a legbecsesebb harangot, a Yongle nagyharangot. A Nagyharang hangja élesen és tisztán, erős és hangos hangon szólalt meg, mérföldekre visszhangozva a nagyharang szépségét és varázsát.
A Yongle nagyharang nemcsak itthon, hanem külföldön is jól ismert hosszú történelme, gyönyörű hangja, kiváló öntése és kézműves munkája, valamint pompás kalligráfiája és buddhista írásai miatt.
A harang csodálatos hangja és uralkodói szépsége felkavarja a lélek mélyét, és az ősi bölcsesség és titokzatosság korát idézi. Talán ez az oka annak, hogy a Yongle nagyharang ma is a világ egyik legkedveltebb csodája.
Kép a harangról:
A Yongle Nagyharang a Ming-dinasztia Yongle uralmának a virágzó korszakában született. (Kép: Clithering via wikimedia CC BY-SA 2.5)
Kép a templomról: A Yongle nagyharang 1743 óta áll a pekingi Nagyharang templomban. (Kép: 颐园新居 via wikimedia CC BY-SA 3.0)
További kép forrása: Mikel Davis / Nspirement
