A kínai Yazhou régióban található Longyou-barlangok kiterjedt, csodálatos és ritka ősi földalatti világot alkotnak.
A kínai Zhejiang tartomány közepén fekvő Yazhou régióban, egy Shiyanbei nevű kis falu közelében találhatók a Longyou-barlangok, egy olyan barlangrendszer, amely semmi máshoz sem hasonló. Kiterjedt, csodálatos és ritka ősi földalatti világát Kínában „az ókori világ kilencedik csodájának” tartják.
A Longyou-barlangok feltételezések szerint legalább 2000 éves múltra tekintenek vissza, és az ókor egyik legnagyobb földalatti ásatását képviselik. A világ tudósai tanácstalanok, hogy miért készültek ezek, vagy egyáltalán ki készítette őket.
A legfurcsább ebben a felfedezésben nem is annyira a hatalmas méretük, hanem az a tény, hogy nem léteznek feljegyzések a létrehozásukról. A következőket tudjuk.
A Longyou-barlangok felfedezése
Egy Wu nagymama nevű falubeli három másik meg nem nevezett falubelivel együtt 1992. június 9-én tette a hihetetlen felfedezést. Miután véletlenül feltárták a régóta rejtőző barlangot a Főnix-hegyen, a falusiak négy szivattyút használtak, hogy eltávolítsák a rendszert megtöltő vizet.
A 17 napig tartó folyamatos szivattyúzás után a Longyou-barlangok készen álltak a felfedezésre. Wu nagymama volt az első ember, aki hosszú idő óta belépett a titokzatos földalatti világba. Amit láttak, egyszerűen lenyűgözte őket; ugyanakkor zavarba is hozta őket, és az utánuk jövőket.
Bár a kivájt barlangok számos áradáson és mindenféle katasztrófákon mentek keresztül ilyen hosszú idő alatt, ahol még a hegyek is megváltoztatták volna a külsejüket, ahogy az időjárásnak kitett kövek normális módon szétmállottak volna, a barlangok belsejében a forma, a minták és a jelek frissek maradtak, mintha tegnap készültek volna.
Amikor belépsz, látod a barlangban egyenletesen elosztott oszlopokat, amelyek a mennyezetet és a falakat támasztják alá. Ha még közelebbről megnézed, láthatod, hogy a mennyezetet és a kőoszlopokat egyenletesen vésőnyomok díszítik párhuzamos vonalak sorában. Aztán észreveszed a lovat, halat és madarat ábrázoló kőfaragványokat.
Miután mintegy 98 láb mélyre ereszkedtél a föld alá, kőszobákat, hidakat, ereszcsatornákat és medencéket találsz. A fő barlang több mint 21.500 négyzetlábnyi alapterületet foglal el, legmagasabb pontján pedig meghaladja a 98 lábat, és egy nagyteremhez hasonlít.
A tömör iszapkőbe (homogén, közepesen kemény kőzet) vájt 36, mostanáig felfedezett barlang hatalmas, közel 325.000 négyzetlábnyi területet foglal el, és mindegyiket ugyanazok a jellemzők tarkítják.
A Longyou-barlangok puszta mérete csodálatos és hatalmas. A kialakítás finom és az építés igen kifinomult. Az eddig feltárt barlangok mindegyike megőrizte szerkezeti épségét. Úgy tűnik, hogy nem kapcsolódnak egymáshoz, és olyan precizitást mutatnak, amely a kiváló kézművességre utal.
Hogyan épültek?
Még mindig nem világos, hogyan építették őket; a tudósok azonban úgy becsülik, hogy a feltárt barlangok építésével járó munkamennyiség félelmetes.
A barlangok kivájása során eltávolított szikla- és törmelékmennyiséget közel 35.000.000 köblábnyira becsülik. Furcsa módon nincs régészeti bizonyíték arra, hogy ez a mennyiségű kőzet és törmelék hová került.
Miután figyelembe vették egy ember átlagos ásási sebességét, a tudósok kiszámították, hogy a barlangok befejezéséhez 1000 embernek kellett volna hat éven át éjjel-nappal dolgoznia. Ezek a számítások a kemény munkán alapulnak, és nem tartalmazzák a szobrászok hihetetlen gondosságát és precizitását; ha ezt is beleszámítanák, akkor az elméleti becslést is meghaladná.
Hogy milyen szerszámokat használtak, azt egyelőre nem tudni. A területen még soha nem találtak szerszámokat. Az is ismeretlen még, hogyan sikerült ilyen szimmetriát, pontosságot és hasonlóságot elérni a különböző barlangok között.
A barlangok minden egyes felületét gyakorlatilag párhuzamos vésőnyomok borítják. Ennek elkészítéséhez hatalmas emberi erőre és végtelen sok órára lett volna szükség, ami egységes mintázatot eredményez a barlangokban.
A halak furcsa hiánya
Dél-Kínában a legtöbb faluban nagyon mély tavak vannak, amelyeket a falusiak több generációja „feneketlen tavaknak” nevez; ezek a tavak hemzsegnek a halaktól. Amikor Wu nagymama és három társa megtalálta az első barlangot, az tele volt vízzel, ami feltehetően már hosszú ideje ott volt.
Amikor azonban Wu nagymama és három társa kiszivattyúzták a felfedezésüket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem egy újabb „feneketlen tavacskáról” van szó, hanem egy ember alkotta építményről, egyetlen halat vagy más életjelet sem láttak.
Ki építette őket?
Rövid válasz – senki sem tudja, bár csak a császár és vezetői szervezhettek volna meg egy ilyen hatalmas projektet, már ha készült akkoriban. Még ha ez igaz is lenne, egy ilyen méretű projekt, amelyet egy császár rendelt meg, történelmi feljegyzéseket hagyna hátra az építéséről.
A legtöbben egyetértenek abban, hogy lehetetlen és nem is lett volna logikus, hogy egy ilyen munkát rendes falusi emberek végezzenek el; csak egy császárnak lett volna meg az ásatási kapacitása.
A barlangok céljának ismerete nélkül nehéz elképzelni, hogy a falusi emberek ennyi munkaerőt fordítottak volna a barlangok létrehozására. A Longyou-barlangok tehát nem a szegények termékei voltak, amelyeket szabadidőből és szórakozásból ástak.
A Longyou-barlangok mérete és a létrehozásukkal járó erőfeszítések ellenére nem kerültek elő olyan dokumentumok, amelyek a Longyou-barlangok építését vagy akár csak a célját rögzítenék. Ez különösen furcsa, tekintve, hogy az ősi kínaiak aprólékos nyilvántartást vezettek.
A Longyou tanulmányairól szóló feljegyzések azonban csak a Han-dinasztia idején kezdődtek, így az ezt megelőző időkből nincsenek nyomon követhető feljegyzések.
A Zhou- és a Qin-dinasztiából származó történelmi információk, valamint a Tang-dinasztiából származó dokumentumok felhasználásával Han Yu megírta a Monument to the Xuyuan Emperor (A Xuyuan császár emlékműve) című művét. Ebben volt egy feljegyzés, amely bemutatta, hogyan „készítsék el véséssel a helyiséget, hogy emléktemplomot állítsanak Yuan császárnak”.
Yuan császár a nyugati Zhou (Kr. e. 11. század – Kr. e. 77) ötödik császára volt. Arról nincs feljegyzés, hogy mekkora volt a „szoba”. A „kőből véséssel szobát csinálni”, majd ezt a Longyou-barlangokkal kapcsolatba hozni nagyon megkérdőjelezhető.
Akkor mire használták őket?
Számos vizsgálat és tanulmány után természettudósok és tudósok egyaránt kísérletet tettek a barlangok magyarázatára. Azonban egy próbálkozás sem tudott meggyőző magyarázatot adni arra, hogy miért épültek, vagy mire használták őket.
Egyes régészek úgy vélik, hogy a barlangok régi császárok sírjai, császári csarnokok vagy akár raktárak voltak. De nem találtak sem temetkezési tárgyakat, sem sírokat, sőt még leletekre sem bukkantak, így ez kissé erőltetettnek tűnik.
A barlangokat egészen másképp tervezték volna, ha császári palotaként használták volna őket. Külön helyiségek lettek volna különböző célokra, például szórakozásra, találkozóra és alvásra. Erre azonban nem találtak bizonyítékot, és nem találtak lakhatásra utaló nyomokat.
Az, hogy bányászatra és valamilyen ásványi nyersanyag kitermelésére használták, egy újabb hipotézis. De ha bányászatról lett volna szó, akkor a kőzetek kitermeléséhez és szállításához szükségesek lettek volna berendezések.
Mint előbb, ennek sem voltak nyomai, és arra sincs bizonyíték, hogy hova vitték el a köveket. Arra sem adnak magyarázatot, hogy miért voltak ilyen bonyolult díszítések a falakon, oszlopokon és mennyezeteken, ha ezeket csak bányának használták.
Egyesek azt is felvetették, hogy a barlangokat a csapatok számára építették, hogy ott állomásozzanak. Ennek oka, hogy a múltbeli császárok a katonáikat nem akarták szem előtt tartani, hogy a háborús előkészületeiket titokban tartsák. Ez valószínűtlennek tűnik, mivel ezeket a barlangokat nem építhették rövid idő alatt. Ráadásul nincs nyoma annak, hogy valaha is tartózkodtak volna emberek a barlangokban.
A több évtizedes kutatás ellenére nagyon kevés válasz született a Longyou-barlangok rejtélyének megfejtésére. Bár a barlangok eredete még mindig ismeretlen, a barlangokat megnyitották a turisták előtt.
Forrás:
