(en.minghui.org) Van egy régi kínai mondás: „Nem lehet becsapni az istenieket, mert számukra a gondolataid olyan világosak, mint a nap” – ami azt jelenti, hogyha az embernek jóságos gondolatai vannak, akkor áldásban részesül. Másrészt a rossz gondolatok és a rossz cselekedetek szerencsétlenséghez vezetnek. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be az ókortól napjainkig.
Felépülés a púposságból
Zeng Yandong – a Qing-dinasztia tudósa – írta ezt a történetet a Xiao Doupeng (Kis bablugas) című könyvében. A Jiangsu tartománybeli Suzhou városában élt egy Jin nevű férfi, aki gyermekkora óta púpos volt. Volt egy földje, körülbelül 20 mu (kínai terület mértékegység; mintegy három hektár, egy hektár: 10.000 m²) ami, mindig jó termést hozott, függetlenül az aszályoktól vagy az áradásoktól. Emiatt az emberek Jin Yuanbao („Jin aranyrög” – a jin szót ugyanúgy ejtik ki, mint az „arany” szót) néven emlegették.
Qin (álnév) – egy másik gazdag ember a környéken – nagyon kapzsi volt. Jin termékeny földjét akarta, és megpróbálta megvásárolni. De Jin nem akarta eladni, bármennyit is ajánlott Qin. Qin bosszúból összejátszott a kormánytisztviselőkkel, hogy tegyék tönkre Jint. Jin majdnem mindenét elvesztette, és el kellett adnia a földjét. Qin a piaci ár feléért vette meg a földet.
Szegénységben élve, Jin egyszer elsétált egykori földje mellett, és szomorúan sóhajtott fel. Az egyik korábbi bérlője arra járt, és elmondta neki, hogy Qin hogyan tette lóvá. Dühében Jin egy nagy kést vett magához, abban a reményben, hogy megöli Qint, amikor találkoznak.
Egy nap Jin meghallotta, hogy Qin elment egy rokonához inni. Jin aznap este az út szélén rejtőzött el, és azt tervezte, hogy megöli Qint, amikor az arra jár.
Miközben várakozott, Jin gondolkodni kezdett: „Qin szörnyű dolgot tett, amikor elvette a földemet, de még ha meg is ölöm, és »bosszút állok« – akkor sem kapom vissza azt a földet. Nemcsak ez, hanem a végén még a saját életemet is elveszítem. Nem éri meg.” A kést a folyóba dobta, és lemondott a bosszú gondolatáról.
Hazafelé menet Jin egy kőhídon sétált át. Miközben ezt tette, hallotta, hogy egy hang azt mondja: „Jin Yuanbao itt van.” Csodálkozva, hogy valaki miért szólítja a becenevén, érezte, hogy valaki hátrafelé hajlítja. Egy másik személy megkötözte és bepréselte két fadeszka közé. Úgy érezte, mintha a csontokat, ahol a háta görbült volt, összezúznák, és elájult a fájdalomtól. Amikor azonban magához tért, a púpja eltűnt, és tudta, hogy az isteni segített rajta. Amikor hazaért, a felesége meglepődött és örült, látva, hogy a púpos férje most magas és jóképű…
A teljes cikk elolvasható itt
Eredeti link: https://en.minghui.org/html/articles/2023/3/24/207798.html
