Hajnali 5 óra: Miközben a birodalmi hivatalnokok hajnali 4-kor készen álltak az udvarban, az uralkodó maga sem lustálkodott. 5 órakor kelt minden nap, hogy Buddhát tisztelje és az ősi tanokat tanulja. A reggeli és az esti imádkozás szokását Shunzi vezette be az első Qing uralkodó.
Reggel 7 óra: Reggeli és eligazítás – A reggeli étkezést követően a császár hivatalos jelentéseket olvasott, amelyeket eunuchok adtak át neki. Ekkor döntötte el azt is, hogy mely tisztviselőkkel kíván találkozni. Ez az eligazítás aztán összeért a reggeli ülésszakkal a császári udvarban.
Reggel 9:30 óra: Udvari találkozók – 90 percre a császár találkozott az udvarban a birodalmi tisztviselőkkel. Megbeszélték az államügyeket és közigazgatási döntéseket hoztak. Számos tanácsadó segítette az uralkodót a birodalom ügyeinek szervezésében.
11:00-14:30: Ebéd és papírmunka – Az ebéd és egy rövid szieszta között a mennyek fia cinóberbe mártott speciális tollát használva azzal töltötte az idejét, hogy átnézze és jegyzetelje az adminisztratív dokumentumokat és rendelkezéseket.
14:30 – 15:00: Oktatás és szórakozás – A Qing dinasztia császárai gazdag klasszikus oktatásban részesültek. A délutánt olvasással vagy kulturális tevékenységekkel töltötték, mint verselés és zeneművészet. Gyakorta csatlakoztak hozzájuk ágyasaik is.
17:00 – 21:00: Rituálé és Hit: A korai Qing uralkodók igen istenfélők voltak és szigorú önművelést folytattak. Buddhista szertartásokat és sámánista rituálékat tartottak, amelyeket a mandzsu őseik gyakoroltak.
A Qing dinasztia császárai igen szorgalmas életvitelt folytattak, ahogy az a fegyelmezett napi rutinjukon is meglátszik. Tevékenykedésük korán kezdődött, intenzív volt és hatékony, ugyanakkor pihenő idejükben pedig képesek voltak aktívan feltöltődni.
Forrás a magyar fordításhoz: Történetek az ősi Kínából
(Forrás: http://img.theepochtimes.com/…/2015/03/11/Chinese-Emperor-0…)
