A hazafiság a régi Kínában egy mély erkölcsi másodlagos jelentést is közvetített. A császároktól a hétköznapi állampolgárokig az önművelést hangsúlyozták és hozzájárultak az emberek és az ország haladásához. Ez így együtt felvázolta a hazafiság kínai hagyományos hitének körvonalait.
Régen azt vallották: „Az uralkodónak az emberek létezéséért kellene léteznie.” A híres gondolkodó, Mencius megjegyezte: „Az emberek a legértékesebbek, aztán az ország, és az uralkodó az utolsó.”
A hazafiság hagyománya
Több száz éve Yue Fei (1103. március 24. – 1142. január 28.) tábornok, kalligráfus és költő a Déli Song-dinasztia uralkodása idején élt, akit a „hűség” szó élő megtestesüléseként magasztaltak.
A legenda úgy mondja, hogy Yue Fei édesanyja a hátára tetováltatta „az ország szolgálata legvégső hűséggel” szavakat, mikor fiatal volt, hogy emlékezzen rá, mindig maradjon hű az országához. Miután az ország tábornoka lett, vezette a csapatait, hogy bátran harcoljanak az ország védelme érdekében, de eközben sose felejtette el édesanyját gyermekként szolgálni, a katonáival törődni és együttérezni a civilekkel. Szigorúan tartotta magát az elvekhez, és nem térült el a személyes javak miatt, még akkor sem, ha ez azt jelentette, hogy a császár akarata ellen kellett mennie.
Az összes érdeme közül a jóindulat és az igazságosság gyakorlása példázza Yue Fei-t, mint a két fő pecsétje az erénynek, megtestesítve a hazafiság lényegét a hagyományos kínai kultúrában.
Jóindulat, mint a legnagyobb erény
Mikor a katonai stratégiáiról kérdezték, Yue Fei így felelt: „A jóakarat, hit, bölcsesség, bátorság és szigorúság mind nélkülözhetetlen erények.”
Yue Fei-nek megparancsolták, hogy szorítsa vissza a lázadókat és állítsa vissza a rendeleteket Qianzhou-ban és Jizhou-ban. Halálosztagot küldött, hogy gyorsan elfoglalják a hegycsúcsot és elfogták az összes ottani lázadót. A lázadók kiabáltak és kegyelemért könyörögtek. Ezért Yue Fei megparancsolta, hogy ne öljék meg őket, és végül a csata békésen ért véget.
Gao Zong császár megparancsolta Yue Fei-nek, hogy mészároljon le mindenkit a városban, miután elfoglalta Qianzhou-t. Azonban Yue Fei arra kérte a császárt, hogy csak az elkövetőket végezze ki, ellenben bocsásson meg a bűnrészeseknek és a civileknek. Nem adta fel addig, míg Gao Zong áldását nem adta a kérésére. Hálával telve az életük megmentéséért, a civilek fellógatták Yue Fei portréját a házaikban és szentként imádták.
Együttérzés a köznéppel
Mikor Luzhou-t megszállták a hódítók a Jin-dinasztiából, Yue Fei-t küldték, hogy győzze le a támadókat. Követve a zászlóin lévő szavakat: „Yue” és „Hűség”, a csapatai bátran harcoltak és legyőzték a Jin betolakodókat.
Miközben a Jin seregekkel harcolt Luzhoz-ban, Yue Fei észrevette, hogy a legtöbb civilnek hiányzik az élelem, hogy ehessen és a jószág, hogy gazdálkodjon. Javasolta Gao Zongnak, hogy adjon kölcsönt a civileknek, és bocsássa meg az adósságaikat, hogy rávegye azokat, akik száműzetésbe mentek, hogy jöjjenek vissza, és térjenek vissza az eredeti mesterségeikhez. Azt is javasolta, hogy úgy számolják a visszatérő embereket, mint egy új mérőeszközt, hogy felbecsüljék a helyi tisztviselők teljesítményét.
Yue Fei gondoskodott arról, hogy a civilek megélhetése zavartalan legyen, miközben az ellenséggel harcolt, és egyformán elosztotta a díjakat, amiket kapott a parancsnokai és a katonái között minden alkalommal, amikor megnyert egy csatát.
Annak érdekében, hogy a csapatainak elegendő élelmet biztosítson, Yue Fei elküldte katonáit, hogy visszaköveteljék a pusztaságot, és helyi farmereket toborozzanak, hogy gazdálkodjanak a földön. Így képesek voltak megtakarítani az ország éves gabona tartalékának a felét.
Tudományos tábornok
You Fei barátságban volt sok tudóssal és a fennkölt dalok és versek voltak a szenvedélyei. Katonai tábornokként előzékeny és udvarias viselkedést tanúsított, mint a tudósok. Egyszer így fogalmazott: „Ha a közszolgák nem szeretnék a pénzt, és a tábornokoknak nem lenne halálfélelme, a világban béke lenne.”
A modernkori „hazafiság” a kommunista párt alatt
A hagyományos hitekkel ellentétben a Kínai Kommunista Párt (KKP) a „harcolj a mennyország, a föld és az emberek ellen”, és „rombold le a régi ötleteket, ősi kultúrát és hagyományokat, és régi szokásokat” reklámozza, hogy „harcos filozófiára ösztökélje” a kínai társadalmat.
A KKP manipulálja a kínai hagyományokat, hogy előmozdítsa a saját érdekeit, fenntartsa a politikai hatalmát és stabilizálja az irányítását. Uralkodása alatt a „hazafiság” egy spirituális ópiummá vált, amely beleneveli a gyűlöletet a kínaiakba. Ahelyett, hogy bátorítanák a kínaiakat, hogy műveljék a saját jellemüket, és hozzájáruljanak a társadalom jólétéhez, a KKP a „hazafiságot” szándékosan „nacionalizmusnak” értelmezi, és így az előbbit úgy propagálja, mint a KKP-hez való hűséget. Ezért az általános iskolákban elkezdik tanítani a diákoknak, hogy utáljanak más országokat, valamint mindenkit, aki kritizálja a KKP-t. Azt akarja, hogy a kínaiak azt higgyék, a KKP az maga Kína, és így a KKP-ellenesség egyenlő a Kína-ellenességgel.
A KKP azt akarja, hogy minden kínai bűnrészessé váljon, az oldalára álljon és a kommunista rezsimet őrizze. Hazudik a világnak, mérgezi az emberek szívét és aláássa a hagyományos értékeket.
Forrás:
