A 藥 írásjelnek nagy jelentőséget tulajdonítottak a kínai orvoslásban, az orvostudományban, valamint a gyógyszerek között is.
Egy kínai legendában Shennong-nak, az építés istenségének egy kísérlet alkalmával száz gyógynövényt kellett találnia. Innen eredeztethető az a hagyomány, mely szerint a növényeknek 草(Cao) gyógyhatásuk van.
A növény melletti 艹 jel a 樂 (avagy Le, vagy Yue) karakter alsó fele, ami egyrészt örömöt és boldogságot, másrészt pedig zenét jelent. Tehát a kínai orvoslásban az orvosság és a gyógyfüvek jelentései mellett a zene is egy igen döntő szerepet kap.
A kínai mitológiában a Sárga Huangdi Császár-t ellenfele Chiyou kihívta harcolni. Egy későbbi álmában a Sárga Császár végül egy marhabőrből készült kürttel megkezdte a harcot legnagyobb ellensége és annak tüzérsége ellen. A küzdelemben nem csak Chiyou katonái zuhantak a földre tehetetlenül és haltak meg, hanem a császár hadserege is haldoklott. Majd végül a császár muzsikusa a harcosok íjja közé egy darab fát feszítve csodálatos zenéjével elkápráztatta Huangdi katonáit új életenergiát adva ezzel a folytatáshoz.
Ez a felismerés a kínai orvoslásra is kihatott. A 藥 karakterben a zene gyógyhatásának kifejezése mellett, a jel közepén a 白(Bai) is megtalálható. Itt ezzel egyfajta pengetőre utalnak, melyet a húrokon való játékhoz használtak.
Forrás:
The Epoch Times Németország 8. kiadása, Clearharmony.net (részlet)
Kép: ua.
