Az ősi orákulumcsont feliratokon az együttérzés kínai írásjele 羊, azaz bárány. Akkoriban Kínában a bárányokat tekintették a legtisztább áldozati állatnak az isteni lények számára. A kereszténységben a bárányt a megváltó metaforájának tekintik.
Az ősi buddhizmus és a kereszténység egyaránt hitt abban, hogy az emberek leestek a mennyből, hogy a halandó világban szenvedjenek, és megbánják bűneiket. Nem tudták elviselni, hogy az emberek szenvednek, és segíteni akartak rajtuk – ez a gondolkodásmód fejezi ki a kínai együttérzés írásjegye mögött rejlő jelentést.
Az életben gyakran fejlődik ki a szívünkben az együttérzés. De vajon milyen gyakran tartjuk fenn ezeket a kedves gondolatokat, és végül milyen gyakran cselekszünk is ennek megfelelően?
Forrás: Shen Yun Performing Arts
