(Minghui.org) A berlini fal, a kommunizmus és a szabad világ közötti egyértelmű elválasztó vonal jelképe, 1989 novemberében került lebontásra. Más tényezők mellett a dominóhatás két évvel később a Szovjetunió feloszlatásához vezetett. A hidegháború befejezése azonban a kommunizmust és az emberiségnek okozott károkat nem számolta fel teljesen. A kínai kommunista párt (KKP) évtizedes kemény brutalitás után tovább bővítette befolyását, és a nyugati társadalom segítségével a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. Ha a Tiananmen téri mészárlás és a Fálun Gong húsz éve tartó üldöztetése nem ébresztette volna eléggé rá a világot a KKP kártékony hatására, akkor a KKP magatartása a koronavírus kitörésével kapcsolatosan és a nemzetbiztonsági törvény hongkongi legutóbbi végrehajtása egy újabb figyelmeztetés a világ számára, hogy megszabaduljon a százados kommunizmus rémálmától. Berlini fal A második világháború után Németországot két részre osztották és ezek számos dologban különböztek egymástól. Megdöbbentő volt Nyugat-Németország és Ausztria gyors rekonstrukciója és újjáépítése, amelyet Rajna csodájának hívnak (Wirtschaftswunder). Walter Ulbricht, Sztálin hűséges követője, a kommunizmust elnyomással és éhínséggel kísérve tartotta fenn Kelet-Németországban. Az 1950-es években hatalmas nyugati kivándorlás történt, és több százezer ember már 1953 első hat hónapjában elmenekült a szovjetektől való félelmében. Mint általában, a kommunista Kelet-Németország szigorú korlátozásokat hajtott végre annak érdekében, hogy megállítsa a képzett munkavállalók és az művelt emberek kivándorlását… Ezt az ellentmondást egyértelműen látni lehetett Berlinben, ahol sokáig nem létezett fizikai akadály a két terület között. Körülbelül 3,5 millió ember, vagyis az egész kelet-német lakosság nagyjából 20% -a menekült oda 1961. augusztus 17-ig, amikor a berlini fal felépült. A nyugati országok, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország továbbra is támogatták Nyugat-Németországot, ideértve a Kelet-Németország területével körülvett Nyugat-Berlint is. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, 1987. június 12-én Nyugat-Berlinben tartott beszédében felszólította Mikhail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártjának fõtitkárát, hogy döntse le a falat. Mivel a kelet-németek ezrei gyűltek össze a berlini falnál, és kérték a kapuk megnyitását 1989. november 9-én, a tiszteket először arra utasították, hogy vonják vissza az állampolgárságukat. Hamarosan azonban egyértelművé vált, hogy egyetlen kelet-német tisztviselő sem hajlandó vállalni személyes felelősséget egy erőszakos parancs kiadása iránt. A kapukat kinyitották, és mindkét oldal lakói hamarosan csatlakoztak a régóta várt béke és újraegyesülés ünnepéhez. Hongkong helyzete Hongkong bizonyos mértékig Nyugat-Berlinre hasonlít – zsarnoki rendszer veszi körül, és a szabad világ jelképeként szolgál. Ahelyett, hogy kinyitná a kaput, és lehetővé tenné az állampolgárok számára a szabadság keresését, a KKP által kikényszerített nemzetbiztonsági törvény lényegében Hongkongot kommunista területté alakítja, amire még soha nem került sor Nyugat-Berlinben. Nyugat-Németországhoz hasonlóan Hongkong az 1950-es évek óta gyorsan növekedett, és a négy ázsiai gazdaság közül az első helyre emelkedett, valamint a világ egyik legnagyobb pénzügyi központjává vált. Noha az Egyesült Királyság és Kína 1984-ben együttes nyilatkozatot írtak alá, amely garantálta Hongkong gazdasági és politikai rendszerének változatlanságát 1997-től 50 évig, 1987 és 1996 között több mint fél millió ember emigrált, félve a bizonytalanságoktól. Noha az 50 éves időszak kevesebb mint fele telt el, a KKP már több alkalommal megkísérelte aláásni Hongkong szabadságát: egy kudarcos nemzetbiztonsági törvényjavaslatot 2003-ban, majd egy kudarcos kiadatási törvényjavaslatot próbáltak bevezetni 2019-ben. És legutóbb végül sikerre vitték a nemzetbiztonsági törvényt… A kommunizmus terrorja A jogalkotási intézkedések mellett a KKP zaklatott ottani embereket is. A hongkongi könyvesbolt tulajdonosát, Lam Wing-kee-t például 2015 októberében titokban elfogták, és Kínába szállították át, mert olyan könyveket árult, melyek Kínában tiltott könyveknek minősülnek. 2016-ban a szabadság visszaszerzése után később Tajvanba költözött a hongkongi kiadatási törvényjavaslat miatt, és ott nyitott egy könyvesboltot. Az Epoch Times hongkongi irodáját, amely egy független sajtó, amely a KKP emberi jogi jogsértéseit tárja fel, négy gengszter támadta meg és tüzet gyújtott 2019. november 19-én. A KKP kemény döntése azonban nem győzte le Hongkong lakosait. Több ezer ember ment egy békés demonstrációt tartani május 24-én. „Én addig harcolok, amíg már nem tudok” – mondta Jimmy Lai, az Apple Daily alapítója. „Ha félünk, akkor semmilyen módon nem tehetünk semmit. Nem annak van itt az ideje, hogy vigyázzunk, ez az idő arra van, hogy bátrak legyünk.” A kommunista pártra vonatkozó kilenc kommentár, amelyet az Epoch Times 2004. novemberében tett közzé, sok kínai embernek segített megérteni a KKP rendszer brutalitását és alattomos természetét. 2020 júniusának végén közel 360 millió ember lépett már ki a pártból és kapcsot szervezeteiből. 2020. június 24. | Írta: Shu Tong és Xi Jin Forrás: https://en.minghui.org/html/articles/2020/6/24/185630.html Kép: Clearharmony.net